Solti Gabor Talajjavitas Es Tapanyag Utanpotlas Az Okogazdalkodasban

- - SOLTI GÁBOR-, ,

- TALAJJAVITASÉS TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS AZ ÖKOGAZDÁLKODÁSBAN

-l-

Biogqz~q kiskönyvtár

Biogazda kiskönyvtár Sorozatszerkesztő

Seléndy Szabolcs

A sorozatban megjelent Szalay László: Bioméhészet Mezei Ottóné: Biodinamikus kertgazdálkodás Csurgó Sándor: Gyógynövény embemek, állatnak, növénynek Zámbó Sándor- Mátray Árpád: A biobaromfi tartása Rasztik Viktória: Az ökokertek növényvédelme Paszternák Ferenc: Biozöldségek termesztése

az

első

Nagyváthy János, magyar mezőgazdasági szakkönyv

Ezt a

művet kiegészítő

szerzője

tankönyvként ajánljuk a gazdaképzés számára

dr. Solti Gábor

Talajjavítás és tápan yag-u tánpó tlás az ökoga zdálk odásb an

Lektorálta Alexa László

K 1.151.141 © dr. Solti Gábor, 2000 ISBN 963 286 034 9 ISSN 1585--4450

Mezőgazda Kiadó 1165 Budapest, Koronafürt u. 44/b. Felelős kiadó dr. Lelkes Lajos Felelős szerkesztő Wenszky Ágnes Szerkesztette Seléndy Szabolcs Műszaki vezető Gerlóci Judit Műszaki szerkesztő Berkes Tamás A borító Helényi Tibor és Gálócsi Ágnes sorozatterve alapján készült Megjelent 8,97 (A/5) ív terjedelemben Szegedi Kossuth Nyomda Kft. Felelős vezető: Gera Imre ügyvezető igazgató

MGK 716-327/2003

Előszó

A Kárpát-medence és ezen belül hazánk legnagyobb kincse a magyarság ősi jussa, a termőföld. A magyar mezőgazdaság jelenleg egyik legfontosabb feladata a termőfold védelme. Védeime egyben a magyarság védelme, megmaradásának záloga. A talaj ugyanis az egyetlen szilárd természeti erőforrás, mely megfelelő gondoskodással megújulásra képes. A magyarság hagyományos fóldszeretetén kívül a talaj védelmét a termőfoldről szóló 1987. évi I. Tv. is kimondja, illetve az 1989. évi XIX. Tv. és más miniszteri rendeletek is megerősítik. Ezen törvények, illetve rendeletek lényegét összegezve a jövő gazdálkodóinak, foldtulajdonosainak figyelembe kell venni, hogy a jogszabály nem ír elő haszonnövény-termesztési kötelezettséget, de előírja a termőtalaj védelmét, gyommentes állapotban tartását úgy, hogy különleges beavatkozás nélkül alkalmas legyen újra a termesztés re. A termőfold termőképességél fenntartását elsősorban ökologikus módszerekkel kell fenntartani. A jövőben az Európai Unióhoz történő csatlakozással a mezőgazdaság további szerkezetváltásrá kényszerül. Az intenzív nagyüzemi gazdálkodási mód helyett át kell témi az extenzív családi gazdálkodásra. A műtrágyákkal, növényvédő szerekkel, vegyszerekkel megtermelt nagy tömegű áru helyett kevesebb, de egészségesebb, jobb minőségű élelmiszerekkellehet a fizetőképes piacon maradni. Ezt fogják támogatni és erre lesz kereslet Ezt támasztja alá az EU 2078/92. sz. Agrár-környe5

zetvédelmi és tájvédelmi rendelet, és ennek 746/96. sz. ún. "végrehajtási utasításá''-nak szabályozásai, fő elvei és prioritásai, valamint az erre alapozott támogatási szempontok is. Ezek egyértelmű­ en előírják többek között az extenzifikálást, a műtrágyák, növényvédő szerek és szintetikus hozamfokozók használatának csökkentését, a biogazdálkodásra történő áttérést, őshonos és veszélyeztetett állatok tenyésztését stb. A fenti agrár-környezetvédelmi szabályozás a mezőgazdasági támogatás alapja, amelynek célja, hogy kielégítő jövedelmezőségű mezőgazdálkodás mellett a környezetvédelmi irányelvek is érvényesüljenek. A Kárpát-medence különlegesen kedvező talajadottságai, földtani-földrajzi-éghajlati viszonyai különösen alkalmasak ezeknek az elvárásoknak a megvalósítására. Így a Kárpát-medence legnagyobb országa, hazánk Magyarország az említett adottságok mellett rendelkezik még azokkal a gazdálkodási hagyományokkal, tudással, módszerekkel, melyekkel évszázadokig Európa éléskamrájának számított. Most megvan a lehetőség, hogy jó minőségű, a nyugateurópai talajokhoz viszonyítva kevésbé vegyszerezett, mérgezett talajokon Európa számára nem a nagy mennyiségű, hanem a jó minőségű, egészséges élelmiszert adó Kert-Magyarország lehessünk. Magyarországon jelenleg a mezőgazdaság nyers és feldolgozott termékei képezik nagyobb részben a megélhetés, a jövedelmezőség, illetve végeredményben az ország gazdaságának alapjait. Ahhoz, hogy a termelők a jó gazda gondosságával végezhessék a megfelelő szintű tápanyagutánpótlást és növényvédelmet, nemcsak a szakmai tudás, hanem a föld szeretete is szükséges. A magyar ember fóldszeretetét Imre József gondolataival jellemezhetjük legjobban: "Szeressük a magyar termőföldet és a mezőgazdálkodás minden ágát, nemcsak azért, mert a sok pusztítást, szenvedést ért hazánk mindig a földjéhez ragaszkodó, földművelés t szerető parasz ts ágon épült újra, hanem azért is, mert a Gondviselő olyan csodálatos 6

adottsággal és sajátsággal áldotta meg ennek a kis Magyarországnak a földjét, amely az egész világon egyedülálló! Hogy csak néhányat említsek meg ezek köziil: nagy sikértartalmú búzánk, vitamindús, kitűnő ízű gyümölcseink, nagy mennyiségű és változatos gyógynövényeink mind-mind talajaink különleges alkotóelemeinek köszönhető. " Összefoglalva: véleményem szerint a mezőgazdaság irányítóinak egyik fontos, kiemeit feladata az ország területének kétharmadát jelentő mezőgazdasági termőterület, termőföld megvédése, termőképességének fenntartása, minőségének növelése. Ehhez olyan döntések szükségesek, melyek elősegítik, támogatják a talajvédelmet, a talajjavítást, az uniós harmonizációnak megfelelő ökogazdálkodás mértékének növelését, minél egészségesebb és jobb minőségű élelmiszer előállítását. A Biokultúra Egyesület támogatója azon döntéseknek, melyek a magyar föld védelmére, a gazdálkodák megsegítésére, a lakosság egészséges, lehetőleg hazai élelmiszerrel történő ellátására irányul. d1: Solti Gábor, a Biokultúra Egyesület elnöke

7

A talajjavítás fogalma, a tápanyagpótlás és a talajjavítás helyzete A talajjavítás fogalomkörébe tartozik minden olyan eljárás, amely valamely talajhiba megszüntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja. Talajhibának nevezzük azokat a fizikai vagy kémiai jelenségeket, melyek a talajok termékenységél jelentős mértékben csökkentik. A talajjavítás a módja szerint lehet: • fizikai vagy mechanikai, • kémiai és • biológiai. A talajjavítás hatása a beavatkozás módjától függetlenül alakul, ezért a fizikai talajjavításnak lehet kémiai, a kémiai eljárásnak pedig fizikai talajjavító hatása, és mindkettő hat a talajban lejátszódó biológiai tevékenységre. A biológiai talajjavításnak rendszerint mindkét vonatkozásban érvényesül a befolyása. A talajjavítási eljárások nem határolhaták el élesen a termékenység növelése céljából alkalmazott más eljárásoktól, így a talajműveléstől és a trágyázástól (Stefanovits P. 1981.). A biogazdálkodásban a talajjavítási eljárások közé sorolhatjuk a vetésforgót, a zöldtrágyázást, az ugaroltatást is. Hazánk mezőgazdaságilag művelt területe 1940-1997 között, 57 év alatt 662 ezer hektárra!, 7, 6%-kal csökkent. Ezen belül is nagyobb arányban, 18%-kal, l millió 358 ezer hektárral (!)csökkent a termőterület, míg a legértékesebbnek számító szántóterület közel 8

egy millió hektárral (905 OOO), 16%-kal. A magyarság megtartó ereje ennyivel fogyott. Magyarország mezőgazdasági földterületének csökkenése 1940-1997 között (ezer hektár) Magyarország földterülete 9303 ezer hektár 1940 1960 1980 1990 1997

57 év alatti változás ha %

8698 8473 8299 8236 803 6

-662

7,6

Termőterület

755 3 7141 663 7 647 3 6195 -1358

18,0

Szántó

5616 5310 479 5 4713 4 711

16,1

Mezőgazdaságilag művelt

terület

1990-ben: l lakosra jutó mezőgazdaságilag művelt terület: l aktív mezőgazdasági dolgozóra jutó megművelt terület: l aktív mezőgazdasági dolgozóra jutó lakos:

-905

0,61 ha 7,00 ha 12 fő

Magyarországon az elmúlt tizenöt évben az állatállomány felére, harmadára csökkent. 1983-97 között a sertésállomány tizenegymillióról ötmillió alá, a szarvasmarha-létszám kétmillióról_ 870 ezerre csökkent. 1996-ban már csak 988 ezer juhunk volt (a baromfiállomány 36 millió volt.) Ennek arányában csökkent 17 millió tonnáról 4 millió tonna alá a szerves trágya mennyisége, mely már csak 100 ezer ha termőföld trágyázására, a termőterület másfél(!) százalékára elegendő. Megjegyzendő, a talajaink műtrágyázása is jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Az 1983-as közel l ,6 millió tonna műtrágyá­ val szemben 1997-ben már csak 285 ezer tormát használtak fel, ami 9

azt jelenti, hogy a korábbi 241 kg helyett a múlt évben már csak 46 kg NPK hatóanyag jutott hektáronként. A komposztálás sajnos nem terjedt el a talajjavítás szempontjából jelentős mennyiségben. Amennyiben nem áll rendelkezésre szerves trágya, illetve komposzt, felhasználhatók a talajjavításra a mezőgaz­ dasági üzemek ellenőrzött melléktermékei (szaru-, csontliszt, növényi hamuk, fűrészpor stb.) is, ezek mennyisége is jelentéktelen, legfeljebb kertészetekben, földkeverékekben jöhetnek számításba. · Fontosabbak, hatásukban jelentősebbek a talaJjavító ásványi nyers.anyagok (tőzeg, mészkő, dolomit, szénpor, zeolit, perlit, bazaltliszt, bentonit, alginit stb.). Mennyiségük igen jelentős. A Magyarországon előforduló, talajjavításra alkalmas ásványi nyersanyagok mennyisége mintegy 9 milliárd tonna. Hatásuk tisztázott, alkalmazásmódjuk kidolgozot t Sajnos a talajjavítás, a savanyú, homok, szikes talajok javításának mértéke az 1963-67 közötti évi l 00-103 ezer hektárról napjainkra átlagosan kb.l O ezerre csökkent. (1992 óta egyetlen esetben sem érte el a 14 ezer ha-t.) A talajjavítás szükségességét alátámasztja az a tény, hogy hazánk termőtalajának fele javításra szorul (savanyú, erodált, szikes, belvizes, homok, szervesanyag-hiányos).

10

Javításra szoruló talajok

Az ország savanyú, szikes és homoktalajainak kiterjedése közel 3 millió 500 ezer ha. A savanyú talaj ú területek különösen jelentős arányt képviselnek 2,3 millió ha területtel, amelyből mintegy l millió ha egyáltalán nem részesült melioratív szintű (nagy adagú) meszezésben. A károsadott területek részaránya nem csökken, hanem további növekvő tendenciát mutat, amely két tényezőre vezethető vissza: • a talajok intenzív mezőgazdasági hasznosítása, a kívülről ható szennyező tényezők (pl. savas esők) fokozódó hatása következményeként felgyorsult degradációs, talajsavanyadási folyamat, • az elvégzett talajjavítások üteme nem tart lépést az előző hatásokkal. Közel 600 ezer ha a szikes és 400 ezer ha a másodiagos szikesedéssel veszélyeztetett terület. Homokjavítást is mintegy 600 ezer ha igényel. . A hazai szervezetten irányított és valamilyen formában támogatott talajjavítás a 20-as évek végére nyúlik vissza, és 1945-ig külö~ nösen a szikjavítások terén ért el komoly, elsősorban nein a területi teljesítésben megmutatkozó eredményeket. 1945-67 között a savanyú, szikes és homoktalajok javításának üteme szinte évről évre fokozatosan növekedett. Az igényekkel összefüggésben legnagyobb mértékben a savanyú talajok javítása, meszezése fejlődött, amely 1967-ben érte el a maximumot 75 OOO ll

ha-ral. A szikesek javítása 1962-ben tetőzött 20000 ha-os maximummal, a homoktalajok javítása pedig 1964-ben volt a legtöbb, mintegy 10000 ha. A talajjavítás mértéke az utóbbi években nagyon lecsökkent. Szomorú adatait a következő táblázat szemlélteti. Talajjavítás (KSH adat - 1996) ·savanyú talajok

13 873 ha

Szikcs talajok

-

Homoktalajok

15 ha

Összesen

13 888 ha

Megjegyzés: savanyú talajok kb. 2,3 millió ha, szikes talajok kb. 600 ezer ha, homoktalajok kb. l ,5 millió ha területet foglalnak el országosan (FM adatok, 1997)

A jövőben a talajsavanyosodás, a szikesedés, a homoktalajoknál a kolloidhiány, a rossz vízháztartás mellett egyre komolyabb gondot fogjelenteni a talajok szervesanyag-, humuszkészletének kimerülése, a nem megfelelő szervesanyag-utánpótlás. Ahhoz, hogy az Európai Uniós csatlakozáskor ne leromlott talajokkal rendelkezzünk - me ly egyrészt leértékeli a talaj árát, így kiszolgáltatottá teszi a magyar gazdát a külfóldi tökének, másrészt elveszti azt a lehetőségét, mely jóminőségű talajon termelhető és jól értékesíthető egészséges élelmiszer adta versenyképességét adja-, állami támogatással újra országos talajjavítási programot kellene indítani.

12

~

~ ::l 8

·;;;

'S

·;;: Ol

.l<: ~

l

>

·D-l

:~

] t:

~

N

00

-~

>

til ~

~

' <:l

....;

~

l

l ' o o

o o..

o

00

o

r-

o

\O

o

V"\

o

v

o

M

o

N

o

o

-5

.l<: ~

.c: f-

13

A talajjavításra vonatkozó szabványok Az érvényben lévő szabványok - amelyek tartalmazzák a szerves trágyákkal, fóldkeverékekkel, gilisztahumusszal, talajjavító anyagokk_al szembeni követelményeket, - az alábbiak: Szerves trágyák, komposztok MSZ-0800 15-78 Kertészeti fóldkeverékek MSZ-080480/1-81 Gilisztahumusz MSZ-081743-90 Talajjavító anyagok MSZ-9693/1-87 Bázikus hatású, kettős komponensű (Ca, Mg talajjavító anyagok) MSZ-08-1932/2-84 A szerves trágyákra, komposztokra, fóldkeverékekre, oltóanyagokra, gilisztahumuszokra vonatkozó általános előírás, hogy legalább a szabványelőírást teljesítsék és nem tartalmazhatnak csírázást, növekedést gátló anyagokat, karantén gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat. A talajjavító anyagok esetében a dózist minden esetben talajtani szakvélemény alapján kell meghatározni. A termésfokozó anyagok speciális élettani folyamatokat befolyásolnak, s ezen keresztül eredményezik a nagyobb termésmenynyiséget (pl. szedés előtti hullásgátlás, gyümölcsfák termőfelületé­ nek növelése). Mivel az ide tartozó anyagok hatékony alkalmazása igen pontos technológia betartását igényli, ezért felhasználásuknál célszerű szaktanácsadást igénybe venni. 14

A talajjavítás története

A történelem hajnalán a korábban vándorlással, vadászattal, halászattal foglalkozó ember egyre inkább felhagyott a vándorlással és letelepedett. Családok, falvak alakultak ki, ekkor új időszak kezdő­ dött az emberiség fejlődésében. A helyben éléshez új életmód volt szükséges. Megkezdődött a növények termesztése és megindult a fóldművelés. Ez elsősorban a kellemes éghajlatú vidékeken, termékeny fóldeken, vízfolyások mentén alakult ki. Az ókorban ilyen volt a Nílus völgye, a Tigris és az Eufrátesz folyók közötti terület és Mezopotámia, valamint a Kárpát-medence. A talajjavítás történetét Tisdalee, S. L. és munkatársai, Solti G.; Alexa L.-Dér S. írásai alapján tekintjük át. A magyarak ősei a sumér-magyar együttélés idején Mezopotámia területén ismerkedhettek meg a növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel. Más vélemények szerint a magyarok legrégebbi ősei a Kárpát-medencéből vitték a növénytermesztés tudását Mezopotámiába, és adták át ismereteiket az ott élőknek. Az ősi magyarság állattartási szakértelmét bizonyítja, hogy olyan házüÜlatokat nemesítettek ki (magyar szürkemarka, racka juh, mangali-·' ca), melyek ma is fajuknak legtökéletesebb tulajdonságaival rendelkeznek.

15

A termékeny Mezopotámia A mezopotámiai föld termékenységéről az első írásos emlékek Akkád városából Kr. e. 2350-ből, tehát mintegy 4350 évvel ezelőttről származnak. Az agyagtáblák rovásírásos tanúsága szerint megemlítik, hogy az árpa hozama 86-szoros volt és bizonyos területeken még a 300-szoros termést is elérte, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy minden egység elvetett magból 86-300 egység termést takarítottak be. Herodotosz, görög történetíró mintegy 2000 évvel később keresztülutazván Mezopotámián, megemlíti azokat a rendkívüli terméshozamokat, amelyeket az ott lakók elérnek. Ezek a kiváló termések valószínűleg annak tulajdoníthatók, hogy a mezopotámiaiak igen fejlett öntözőrendszerrel rendelkeztek és földjük nagyon termékeny volt. A talaj termékenysége kétségtelenül jó részt a folyó évi áradásainak volt köszönhető. Teophrasztosz - 300 évvel Krisztus előtt - céloz a Tigris hordalékának nagy termékenységére és megemlíti, hogy a vizet oly hosszú ideig igyekeztek visszatartani a földeken, amíg ez csak lehetséges volt, úgyhogy nagy mennyiségű iszap rakódhatott le. Idővel az ember megtanulta, hogy bizonyos talajok nem teremnek kielégítően, ha folytonosan bevetik. Az a gyakorlat, hogy állati és növényi trágyákat juttassanak a talajba a termékenység helyreállítására, valószínűleg ilyen megfigyelések hatására jött létre. Nem ismeretes pontosan, mikor és hogyan kezdődött ténylegesen a trágyázás gyakorlata, de a görög mitológia ezt a megkapó magyarázatot nyújtja: Augiász - Elisz legendás királya - híres volt istállójáról, melyben 3000 ökör állott. Ezt az istállót mintegy 30 éven át nem takarították ki. Augiász király szerződést kötött Héraklésszel az istálló kitisztítására, és megegyezett vele, hogy e feladat

16

teljesítéséért megkapja a marhák l Oszázalékát. Héraklész- amonda szerint- úgy oldotta meg feladatát, hogy az Alpheosz folyót átvezette az istállón, annak vizével távolítva el a felgyülemlett szenynyet, majd valószínűleg leülepítette a szomszédos fóldeken. Augiász ekkor megtagadta a fizetséget szolgálatáért, mire háború tört ki, és Héraklész megölte Augiászt. A görög hőskölteményben, az Odisszeiában - amelyet a feltevések szerint Homérosz, a vak költő alkotott, a költő említést tesz arról, hogy Odisszeusz apja megtrágyázta szőlejét. Ugyancsak utal az istállótrágya rendszeres összegyűjtésére és tárolására trágyakazlakban. Argosz, Odisszeusz hűséges vadászkutyája - a monda szerint - egy ilyen trágyadombon feküdt, amikor visszatért gazdája 20 évi távollét után. Felismerve gazdáját, erőtlenül megcsóváita farkát és "alászállt a halál sötétségébe". Ezek az írások arra mutatnak, hogy az istállótrágyázás használatos volt a görögországi fóldművelés gyakorlatában már Krisztus születése előtt kilenc évszázaddaL Xenophon- i.e. 434 és 355 között- megfigyelte, hogy "a fóldbirtok elpusztult", mert "nem tudták, milyen hasznos a fóld trágyázása". Másutt pedig így ír: " ... semmi sem olyan jó dolog, mint az istállótrágya". Teophrasztosz (i.e. 372-287) ajánlja a sovány talajok bőséges istállótrágyázását, de azt tanácsolja, hogy a gazdag talajokat takarékosan trágyázzák. Ugyancsak ajánlja- amit ma is helyesnek tariunk - az alom használatát az istállóban. Kifejti, hogy ez megőrzi a vi- · zeletet és az ürüléket, és általa növelhető az istállótrágya humuszértéke. Igen érdekes, hogy Teophrasztosz elgondolása szerint azoknak a növényeknek, amelyeknek nagy a tápanyagigényük, egyben nagy a vízigényük is. A zöldségeskerteket és olajfaligeteket Athén körül a város szennyvizével trágyázták. Csatornarendszert építettek ki, és bizonyítható, 17

Ez a gyakorlat több szempontból előnyös lehet. Először is, a termékeny talaj hozzákeverése a terméketlenhez, növelheti emennek termékenységét. Másodszor, az egyik talaj összevegyítése a másikkal kedvező beoltás t jelenthetett a pillangós vetemények számára bizonyos talajokon. Végül pedig a durva szövetű talaj összekeverése a finom szövetűvel - és viszont - az így kezelt talajok víz és levegő viszonyainak javulását eredményezheti. A márga értékét szintén fe/ismerték. Aegina korai lakói kiásták a márgát és alkalmazták földjük javításához. A rómaiak megtanulták ezt az eljárást a görögöktől és a galloktóL Ők még osztályozták is a külÖnféle meszező anyagokat és azt javasolták, hogy bizonyos fajtáit a gabonafélék alá alkalmazzák, míg egy másik típusát inkább a réteken. Plinius (62-113) azt írja, hogy ameszet vékonyan terítsük el a földön, és ez olyan orvosság, amely "sok éven át hatékony lesz, bár 50 évig nem". Columella is ajánlja a márga kiszórását a kavicsos hordaléktalajra vagy pedig a murva összekeverését tömött meszes talajjaL A fahamu értéke már régóta ismeretes volt. A biblia megemlíti, hogy a zsidók felégették a vadrózsa- és más bokrokat, Xenophon és Vergílius pedig egyaránt tudósítanak a száraz gabonatarló felégetéséről a mezők megtisztítása és a gyomok elpusztítása céljából. Cato tanácsolja a szőlősgazdáknak, hogy a nyesedéket helyben · égessék el és a hamuját szántsák be a talaj gazdagítása végett. Plinius arról tudósít, hogy az égetett mész alkalmazása kitűnő volt az olajfaligetek számára, s ugyancsak ő írja, hogy egyes gazdák elégették a trágyát és a hamuját használták fel a földeken. Columella ajánlja a hamu vagy a mész kiszórását a mély fekvésű földekre is a savanyúság megszüntetésére. A salétromot és a káliumnitrátot mind Teophrasztosz, mind Plinius megemlíti, mint a növények trágyázására használatos anyagokat. E só használatára már a biblia is céloz Lukács könyvében. 20

Teophrasztosz a tengervíz használatáról tudósít. A régi gazdák nyilván [elismerték, hogy a pálmafák viszonylag nagy mennyiségű sót kívánnak, s ezért tengervizet öntöztek e fák gyökerei köré. Mint ahogy még a mai talajtantudósok is keresik azt a módszert, amelynek segítségével előre megmondhatják, hogy valamely talaj megfelelő-e növénytermelésre, hasonlóképpen már a régieket is foglalkoztatták ilyen gondolatok. Vergilius például úgy véli, hogy ha valamely talaj "a mélyen benyomott ekevas alatt fekete és kövér, humuszos rétege pedig laza és morzsalékos, az általában a legjobb a gabona számára."

Vergilius és a térfogatsúly Vergilius ír arról a talajtulajdonságról, amelyet ma a térfogatsúllyal jellemzünk. E tulajdonság meghatározására a következőket ajánlja: " ... először is jelöljünk ki szemünkkel egy helyet, majd készítsünk ott egy mély gödröt a tömör talajban. Ezután töltsük vissza a (humuszos) talajt a helyére, és lábunkkal egyengessük, simítsuk le a felszínét. Ha ott hiány mutatkozik, akkor a talaj laza és inkább a marhák és bőtermő szőlők számára alkalmas. Ha azonban nem lehet az egészet visszatölteni a helyére, és miután teletöltöttük a gödröt, még fölösleg is maradt, akkor az egy tömött talaj: akkor számíts kemény rögökre és merev hantokra, s az első szántást erős ökrökkel végezd." Plinius nyilván teljesen eltérő nézetet vall a Vergilius általleírt vizsgálat értékelését illetően. Azt írja, hogy az a talaj, amit kiástunk a gödörből, visszodobva sohasem fogja azt teljesen betölteni, úgyhogy ezzel a módszerrel lehetetlen bármilyen véleményt alkotni annak tömöttségéről vagy lazaságáróL Később, Columella, -írva azokról a módszerekről, amelyekkel meghatározhatjuk a talaj fizikai alkalmasságát mezőgazdasági használatra -

21

zásról és a fotoszintézisrőL Van Heimont munkája és téves megállapításai valójában igen értékes hozzájárulást jelentettek a mi tudásunkhoz( következtetései, bár tévesek voltak, ösztönzőleg hatottak a későbbi kutatásokra, amelyek eredményei végül is a növényi táplálkozás jobb megértésére vezettek. Heimont vizsgálatát több évvel később nem kisebb személy ismételte meg, mint az angol Robert Boyle ( 1627-91 ). Boyle valószínűleg arról a megállapításáról ismert a leginkább, amelyet a gázok térfogatának és nyoIl}ásának egymáshoz való viszonyáról tett. Őt a biológia is érdekelte, és nagy híve volt a tudományos problémák kísérleti úton történő megoldásának. Úgy vélte, hogy az egyetlen út az igazsághoz a megfigyelés. Boyle megerősítette van Heimont észleleteit, de ő továbbment egy lépésse!. Növényi minták kémiai analízisének eredményeként meg volt győződve arról, hogy a növények sókat, alkoholt, fóldet és olajat tartalmaznak, s ezek mind vízből jönnek létre.

Salétromot a marhakarám ok talaj ából Ugyanebben az időben J. R. Olauber (1604-68), német kémikus, úgy véli, hogy asalétrom (KNO} és nem a víz a növényi tenyészet úgynevezett "alapja". Kivonta és összegyűjtötte a sót a marhakarámok talajából, és azzal érvelt, hogy annak az állatok ürülékéből kellett odakerülnie. Úgy vélte továbbá, hogy mivel az állatok növényi takarmányt esznek, a salétromnak eredetileg a növényekből kellett származnia. Amikor ezt a sót a növényekhez juttatta, és tapasztalta, hogy milyen nagymértékben fokozta a növekedést, úgy vélte, hogy a talaj termékenysége és a trágya értéke teljesen a salétromnak tulajdonítható. John Mayow (1634-79) angol vegyész támogatta Olauber nézetét, és felbecsülte a salétrom mennyiségét a talajban az év különböző időpontjai­ ban. Azt találta, hogy a legnagyobb koncentrációban tavasszal van jelen,

24

és a nyár folyamán, amikor a növények a leggyorsabb növekedésben vannak, nem sikerült semmi nitrátot kimutatnia. Azt a következtetést vonta le, hogy a salétrom abszorbeálódott, vagy - ahogy ő mondta - "kiszopták" a növények gyors növekedésük időszakában. A kísérleti technika még igen kezdetleges volt ebben az időben, és még Mayow, Glauber, Boyle és Bacon továbbfejlesztésével együtt is olyan alacsony szinten állott, hogy azt jelenlegi követelményeink szerint nem nevezhetnénk "megfelelő kutatás"-nak. !700 körül azonban egy kiváló tanulmány jött létre, amijelentős haladástjelentett a mezőgazdasági tudomány némileg lassú fejlődésében. Az angol John Woodward, aki ismerte Boyle és Heimont munkáját, fodormentát termesztett olyan vízmintákban, amelyeket különböző forrásokból állított össze. Ehhez esővizet, folyóvizet, szennyvizet, vala. mint szennyvíz és kerti televény keverékét használta. Gondosan meghatározta a növények által elpárologtatott víz mennyiségét, és feljegyezte a növények súlyát a kísérlet kezdetén és végén. Megfigyelte, hogy a fodormenta növekedése arányos volt a vízben levő tisztátlanságak (szennyeződés) menynyiségével, és ebből arra következtetett, hogy a talajból származó anyagok vagy maga a talaj inkább alapja a vegetációnak, mint a víz. Bár következtetései egészében véve nem helyesek, mégis előrehaladást jelentenek a tudásban. Kísérleti technikája pedig lényegesen jobb volt, mint bárkié ő előtte. Ebben a korban érthetően még sok ismeretlen tényező volt a növényi táplálkozást illetően. Számos furcsa elgondolás született és halt el. Nem kis értékű ezek közül az angol Jetro Tull (1674-1741) elmélete. Tull Oxfordban nevelkedett, amit általában eléggé szokatlan dolognak tartanak egy mezőgazdasági érdeklődésű férfiú esetében. Eredetileg a politika·foglalkoztatta, de megrendült egészségi állapota visszavonulásra késztette a, gazdaságába. Itt számos kísérletet végzett, ezek között a legtöbb gyakorlati termelési kérdéseket vizsgált. Úgy vélte, hogy a talaj akkor látja el a "kellő eleséggel" a növekvő növényt, ha finoman szét van porlasztva. Nézete szerint a talajrészecskék valóságosan behatolnak a növényi gyökerek nyílásain át, és a nyomás, amelyet a növekvő gyökér duzzadása okoz, belekényszeríti a finomaneloszlatott talajt "a gyökerek csecsszopó szájába", s ezután azok bejutnak a növény keringési rendszerébe.

25

ot, a légzés központi anyagát. Ezen felül kimutatta, hogy a növények fény jelenlétében veszik fel a széndioxidot, miközben az oxigént felszabadítjálc Ha pedig a növényeket C0 2-mentes közegben tartják, akkor elpusztulnak. De Saussure arra a következtetésre jutott, hogy a talaj csak egy kis részét nyújtja azoknak a tápanyagoknak, amelyeket a növények igényelnek. Ugyanakkor kimutatta, hogy mind a növények hamuja, mind a nitrogéntartalma a talajból származik, és hatékonyan megcáfolta azt az elgondolást, hogy a növények maguktól létrehoznak káliumot. Azt állította, hogy a p.övényi gyökerek nem pusztán szűrőként viselkednek, hanem sejtfalaik szelektíve áteresztők, gyorsabban engedve be a vizet a gyökerekbe, mint a sókat. "Ugyancsak kimutatta, hogy a sók felvétele különböző, a növény összetétele pedig nem állandó, hanem változik mind a talaj jellege, mind a növény kora szerint. De Saussure következtetését, hogy az a szén, amelyet a növények tartalmaznak, a levegőből származik, nem fogadták el azonnal a kollégái. Az ismert Sir Humphrey Davy, aki 1813 körül adta ki munkáját, a The Elements of Agricultural Chemistry-t (A mezőgazdasági kémia alapjai), azt állította, hogy míg egyes növények fel tudják venni a szenet a levegő­ ből, nagyrésze a gyökereiken át jut hozzá. Davy olyan lelkesen hitt abban az elgondolásában, hogy a szenet a gyökerek veszik fól, hogy trágyaként ajánlotta az olajat, mivel az szenet és hidrogént tartalmaz. A XIX. század közepétől a XX. század kezdetéig tartó időszak jelentős előrehaladást hozott a növények táplálkozásának megértésében és a gazdasági növények trágyázásában. E kor férfiai között is kiemelkedő volt Jean Baptiste Boussingault ( 1802-1882) munkássága. Boussingault francia kémikus volt, aki sokfelé járt a világban. Elzászban gazdaságot alapított, ahol szántófóldi parcellakísérleteket végzett. Médeget készített, amelyben kimutatta, hogy a különböző növényi tápelemek közül mennyi származott az esőből, a talajból és a levegőből. Meghatározta a növények összetételét növekedésük különböző szakaszaiban, és megállapította, hogy a legjobb vetésforgó az volt, amelyik a legnagyobb tömegű szervesanyagot hozta létre, azonfelül, amit trágyával hozzáadtale Boussingault-t egyesek a szabadföldi parcella-kísérleti módszer atyjának nevezték.

28

A humuszmítosz megtámadása Mígjónéhány mezőgazdasági tudós és kutató ebben a korban felismerte de Saussure megfigyeléseinek értékét, a régi "humusz"-elméletnek továbbra is számos híve volt. Ez egy olyan "természetes" teória, hogy nehéz volt megcáfolni; számosan úgy vélték ugyanis akkor- akárcsak ma is -, hogy az elpusztult növényi és állati anyag növeli a termést, tehát az a legalkalmasabb növekedő növények táplálására. Azonban Justus von Liebig (1803-73), egy német vegyész, hatékonyan támadta meg a humuszmítoszt. Tanulmányának előadása egy kiemelkedő jelentőségű tudományos · konferencián annyira megtépázta e kor konzervatív gondolkodóit, hogy azóta csak néhány tudós merte azt állítani, hogy a szén, amelyet a növények tartalmaznak, valami más forrásból származna, mint a széndioxidból. Liebig kifejtette, hogy: a növényekben levö szén legnagyobb része a légkör C0 2-jából származik; • a hidrogén! és az oxigént a vízből nyeri a növény; • az alkálifémekre a növénynek azon savak semlegesítésére van szűk­ sége, amelyek anyagcsere-tevékenységük eredményeként képződnek; • a foszfátok a magvak képződéséhez szükségesek; • a növények megkülönböztetés nélkül mindent felvesznek a talajból, de a gyökereiken át kiválasztják azokat az anyagokat, amelyek nem lényegesek számukra. Liebignek természetesen nem minden elgondolása volt helyes. Azt gondolta, hogy a gyökerek ecetsavat választanak ki. A növények nitrogéntáplálkozására vonatkozólag az volt az álláspontja, hogy egyedUl az NH; formát veszik fel és a növények technikáját alkalmazta1 lernérte é~ analizálta, hogy ezt a vegyületet a talajból, a trágyából vagy a levegőből nyerhetik. Liebig szilárdan meg volt győződve arról, hogy ha analizáljuk a növényt és tanulmányozzuk alkotóelemeit, az analízisek alapján a trágyázási javaslatok egész sorát készíthetiük el. Ugyancsak az volt a véleménye, hogy a növények növekedése arányos a trágyában levő felvehető ásványi

29

Schloessing és Müntz kísérleteinek eredményeit az angliai Robert Warrington talajokra alkalmazta. Kimutatta, hogy a nitrifik áció a talajban leállítható széndiszulfid vagy kloroform által, és ismét megindítható, ha egy kevés sterilizálatlantalajt adunk hozzá. Azt is kimuta tta, hogy a reakció két lépcsőben megy végbe: az ammónia először nitritek ké alakul, majd a nitritek nitrátokká válhatnak. Warrington-nak azonban nem sikerült izolálni a nitrifik ációt előidéző szervezeteket. Ez a feladat S. Vinogradszkijra maradt, aki jobban meg tudta valósítani az izolációt kovasavgél lemezen, mint a szokáso s agaros tápközegben. Ez azért volt lehetséges, mert a szervezetek autotró fok voltak és szenüket a légkör C0 -jából nyerték. 2 ·Ami a pillangósvirágú növények megtévesztő viselkedését illeti a nitragént vizsgálva, két német kutató, Heliriegei és Wilfarth I 886-ban arra a következtetésre jutott, hogy baktériumoknak kell jelen lenniök a pillangósok gyökerén levő gümőkben, és hogy ezek a szervezetek asszimilálják a légkörből a gáz alakú nitrogént, átalakítván azt olyan formává, amelyet a magasabbrendű növények hasznosítani tudnak . Ez volt az első specifikus közlernény a pillangósok nitrogénmegkötésérőL Ezek a kutatók érveiket bizonyos kísérletekben tett megfigyeléseikre alapították A "felelős" szervezetet azonban nem sikerült izolálniok. Ezt később M. W. Beijerinek végezte el, aki Bacillus radicico/anak nevezte el ezt a szervez etet. Míg Európában sok előrehaladás történt a mezőgazdaság ban a XVIII. században, addig csak néhány amerikait találunk ebben a korban, akinek a munkássága eléggé jelentős. !733-ban James E. Oglethorpe kisérleti kertet létesített a Savannah folyó partján, ahol jelenleg a georgia i Savannah város fekszik. Ezt a kertet exotikus élelmiszernövényekn ek szentelte, és mint mondják, a szépség helye volt, amíg csak fennállott. Az érdekeltség megszűntével azonban abbamaradt. Ez a kert főként brit érdekeltségekhez tartozott és talán nem lehet igazi "amerikai" vállalkozásna k tekinteni. Benjamin Franklin kimutatta a gipsz értékét Egy szembe ötlő domboldalon gipszet alkalmazott olymódon, hogy kiírta vele a következő szavakat: ,,Ezt a foldet gipsszel szórták be. "A fű fokozott növeke dése a gipszezett területen a gipsz trágyaértékének hatékony bizony ítékául szolgált.

32

1785-ben társulat alakult Déi-Karolinában, amelynek a célkitűzései közölt egy kísérleti gazdaság létesítése szerepelt. Washington elnök 1796-ban a Kongresszushoz intézett évi üzenetében síkraszállt a nemzeti mezőgazdasági bizottság létrehozásáért A régi Amerika mezőgazdasá­ gának legfontosabb eredményei közül egynéhány a virginiai Edmund Ruffin nevéhez fűződik 1825 és 1845 között. Őt tartják az elsők egyikének, akik a növények által kivont és a kilúgozás által elveszett tápelemek pótlására meszet használtak a humid vidéki ta/ajakon. Ruffin gondos megfigyelő és szorgalmas olvasó, amellett éles eszű és kutató elme volt. Míg a régiek (t.i. európaiak) előtt a mész használata a gazdasági növények hozamánakjavítására ismeretes volt, az "új" Amerikában ez nyilván újdonság számba ment. Az az elgondolás, hogy a növények gyenge savakat választanak ki, számos embemek volt szilárd meggyőződése, és egy módszert dolgoztak ki a talaj termékenységi állapotának gyenge savas kivonatban történő meghatározására. Bár az ilyen vizsgálat önmagában kevéssé értékelhető eredményt adott, amikor már nagyszámú talajt vizsgáltak meg ily módon, azt tapasztalták, hogy a kivont tápanyagok mennyisége általában korrelációban volt a terméshozammaL Előtérbe került az az elgondolás, hogy az ásványi elemek két, eléggé jól meghatározott alakban vannakjelen a talajban. Úgy gondolták, hogy jelen vannak el nem bontott elsődleges ásványokban, ill. másodiagos ásványokban, az ún. zeolitokban, amelyek a felületükön az elemeket viszonylag felvehető alakban tartják. Az az elképzelés, hogy pl. a talaj savas kivonatát használják fel ezek termékenységi állapotának a meghatározására, továbbra is fennmaradt, és E. W. Hilgard ( 1833-1916) úgy találta, hogy a talajásványok 1,115 fajsúlyú HCI-ben oldhatók a legjobban. Ez éppen megfelelt a hosszú ideig forralt sav koncentrációjának, és Hilgard kü1önleges jelentőséget tulajdonított ennek a ténynek. Az erős savval történő kezelés igen népszerű lett és számos talajanalízist készítettek ezzel az eljárássaL Később bebizonyosult, hogy kevés alapja volt annak a feltételezésnek, miszerint ez a technika előrejelző értékű adatokkal tudna szolgálni, és így használata abbamaradt.

33

Két korai kutató, akik nagymértékben hozzájárultak a talajtermékenység iránti érdeklődés fokozódásához az Egyesült Államokban: Milton Whitney és C. G. Hopkins. A huszadik század kezdete táján ez a két férfi olyan ellentétbe került egymással, amely országszerte feltűnést keltett és valóságos elkeseredett ellenségeskedéssé fajult. Whitney nézete szerint a talaj tápanyagkészlele kimeríthetetlen, és a növényi táplálkozás szempontjából az a fontos, hogy ezek a tápanyagok milyen sebességgel kerülnek a talajoldatba. Hopkins ezzel szemben úgy vélte, hogy ilyen okoskodás a ta(aj kimerülésére és a termések tetemes csökkenéséhez vezethet. Tanulmányozta Illinois talajait és egy könyvelési rendszerre egyszerűsítette a talajtermékenység fenntartását. Ezeknek a részletekbe menő vizsgálatoknak eredményeként megállapította, hogy az lllinois-i talajok mész- és foszfáttrágyázást igényelnek. Olyan hatékonyan propagálta ezt a doktrínát, hogy a mész és a nyersfoszfátok használata a gabona - zab - here forgóval együtt folytonos gyakaorlattá vált ebben az államban. Az ellentét Whitney és Hopkins között végül is alábbhagyott. Előbbi­ nek elgondolásai részben helytelennek bizonyultak, de a vita- bármennyire is ki éleződött- erősen serkentette a kor számos mezőgazdasági tudósának gondolkodását. Közvetlenül a századfordulón a legtöbb kísérleti állomás parcellakísérleteket állított be, amelyek a trágyázás szembeszökő előnyeit mutatták. A talajtermékenység fő problémáit átfogóan körülhatárolták ezeknek a kísérleteknek az eredményeként. Megállapították, hogy széles körben szükség van a foszfortrágyákra, hogy a kálium általában hiányzik a tengerparti sík vidékeken, továbbá, hogy a nitrogén főleg a Dél talajaiban kevés. A Mississippi keleti partján a talajok általában savanyúak és meszezésre szorulnak, míg a folyó nyugati partján rendszerint jól ellátottak kalciummal. Bár a talajok termékenységi állapotát az Egyesült Államokban kiterjedten és jól megállapították, rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy általános érvényű trágyázási javaslatokat - amelyek az ilyen ismereteken alapulnak - nem lehet készíteni. Mindegyik gazdaságban szükségesek az egyedi megfigyelések és hasonlóan minden egyes táblán a gazdaságon belül. A talajvizsgálatok iránti érdeklődés újból fellángolt.

34

A legójabb

időkben

Az elmúlt 30 év alatt hatalmas haladás ment végbe a talajtermékenység kérdéseinek megértésében. Az eredményeket nem lehet egyetlen ország tudósainak tulajdonítani. Az angliai kutatások, amelyek 1600 körül kezdődtek, azóta is teljes erővel folynak tovább. Franciaország, Németország, Skandinávia, Oroszország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland tudományos kutatói épp úgy, mint az Egyesült Államok szakemberei vagy más országok szakemberei folytatták a kibogozását mindazoknak a problémáknak, amelyek visszatartották a tudomány haladását. E fáradozások gyümölcsei mindenhol szembeszökőek, hisz a mezőgazdasági termelés szintje a fejlett államokban magasabb ma, mint bármikor is volt, s a világ egészében véve jobban táplálkozik, öltözködik és lakik, mint valaha is a múltban. Ez nem lenne lehetséges, ha a gazdasági növények termelése ma ugyanazon a szinten lenne, mint a középkori Európában volt, amikor a gabonafélék termésátlaga hektáronként 6-l O (kb-onként 4,0--6, 7) q körül mozgott. De a mezőgazdaság haladása további, nagy koncepciójú kutató munkától fúgg. A mezőgazdasági tudományos dolgozóknak egyre mélyebben be kell hatolniuk a kérdésekbe, egyre többet kell a "miért" kérdésével foglalkozniuk, mint a "mit" kérdésével. Ennek a fejezetnek nem célja, hogy feltárja a talajtermékenység tudományában végbement valamennyi jelentős eseményt. Sokat kihagytunk és még sokkal többet írhattunk volna. Bizonyára a XIX. század vége felé és a XX. században elért fejlőöés­ nek köszönhető főképpen tudásunk jelenlegi állapota. Erre a fejlődésre• ez a fejezet csak felszínesen tért ki, de a többi fejezetben tárgyaltak megerősítik, hogy mennyire fontosan ezek az események a talaj tápanyagellátása szempontjábóL Reméljük azonban, hogy ez a rövid vázlat bizonyos képet ad az olvasónak arról az időről, törekvésekről, gondolatokról, amelyek az elmúlt 4500 éven át foglalkoztatták az emberiséget, s eljuttattak bennünket a jelenlegi, viszonylag még mindig hiányos ismereteink szintjére.

35

Az

ellenőrzött

biotermesztés

előírásai

Hazánkban az ellenőrzött biotermesztésben (más néven öko) alkalmazott tápanyagpótlási és talajjavítási eljárások kötelező érvényű­ en a-Biokultúra Egyesület "Biotermékek termesztési és minősítési feltételeiben" vannak szabályozva. A biogazdálkodásban nem kötelező erejűen- mivel hazánk még nem tagja az Európai Uniónak - figyelembe vesszük az EU "biotörvényében" a talaj termőképességének és biológiai aktivitásának fenntartására előírtakat (2092/91. VI.24. EGK Tanácsi Szabályzat és a 2381194. IX.30. sz. módosítása), valamint az ezzel harmonizáló, több, mint hét év alatt végre elkészült FVM biorendelet-tervezetben foglaltakat is.

A Biokultúra Egyesület feltételrendszere Az Egyesület szabályozása szerint az eredményes biogazdálkodás alapja az élő és megfelelő tápanyagtartalmú talaj. Annyi szerves anyagot, makro- és mikroelemet kell a talajba visszajuttatni, amennyit a növénytermesztéssel kivettünk. Fontos, hogy a talaj termékenysége, életereje ne csökkenjen, sőt, lehetőség szerint nőjön. Csak a humuszban gazdag, de egyensúlyban lévő tápanyagkészlettel rendelkező, élő, egészséges talaj tudja biztosíta36

ni, hogy a növényzet, s rajta keresztül az állat, majd az élelmiszerlánc utolsó tagja, az ember is egészséges, a kórokozóknak ellenálló legyen. A talaj tápanyag-utánpótlására, trágyázására elsősorban az ökológiai gazdálkodás melléktermékeit, érett szerves trágyát, lehetőleg komposztálva kell a talajba bedolgozni. Ha a gazdaság saját vagy egyéb ökológiai gazdaságból sem tudja fedezni trágyaszükségletét, annak beszerzése megengedhető szokványos gazdaságból, de csak abban az esetben, ha a trágya igazolhatóan nem tartalmazza az ökológiai gazdálkodásban tiltott szerek maradványait. Szakszerűen kezelt, szellőztetett hígtrágya és az állati vizelet is felhasználható elsősorban a gyepgazdálkodásban, valamint takarmánynövények és a gabonafélék termesztése során. Általános elv, hogy csak fagymentes talajon és a növényzet fejlődésének olyan stádiumában alkalmazható, amikor a gyökérzet a talaj felső rétegét már átszőtte. Javasolt adagja hektáronként 5000-6000 liter hígított anyag, amelyben a mérhető sótartalom nem magasabb, mint l O ezrelék. Hasonló mennyiség használható hígítatlan hígtrágyából a gabonatarlókon, ha a kijuttatott anyagot azonnal betárcsázzuk, így felgyorsulhat a talaj CIN arányának beállása, a szármaradványok lebomlása. A rotáció teljes ideje alatt felhasznált trágya összmennyisége nem lehet több annál, mint amennyit a gazdaság akkor termelne,"' ha önfenntartóként működne. Az ellenőrző testület külön engedélyével, különböző intenzív termesztésű növények esetén-melyeknél bizonyíthatóan külön tápanyag- és szervesanyag-bevitelre van szükség - ettől el lehet témi. l ,5 számosállat tartható hektáronként, ennél több csak az ellenőrző testület engedélyével lehetséges, kívánatos a legalább 0,2 számosállat hektáronként. 37

A komposztáJási folyamat serkentésére alkalmazhatók: - kőzetlisztek, - mikrobák, - növényi adalékanyagok, - biodinamikus készítmények, - érett komposzt, mint oltóanyag. Rendszeres zöldtrágyázással tovább növelhető a talajtermékenység. A zöldtrágya jótékony hatásai: -. erőteljesen serkenti a talajél etet, - fenntartja a talaj szerkezetét, - fékezi az eróziót, - csökkenti a gyomosodás veszélyét, - előnyösen befolyásolja a talaj mikroklímáját. Ha a talajállapot megkívánja, ásványi trágyázás is lehetséges. Az ásványi trágyák csak fizikai eljárással (őrlés, zúzás stb.) készülhetnek, kémiai kezelésük (töményítés, oldhatóbbá tétel stb.) tilos. Az ásványi trágyák, kőporok használatát talajvizsgálatnak kell megelőznie.

Az ásványi trágyaanyagokat előzetesen a komposztha keverve, vagy ha ez nem oldható meg, közvetlenül a szerves trágya kiszórása előtt lehetjól felhasználni. Ekkor fejtik ki legjobban a hatásukat. Egyes esetekben - erősen leromlott, vagy gyenge termelékenységű talajokon - felhasználhatók a talajélet fellendítésére alkalmas készítmények. Ilyenek például a nitrogénkötést segítő, a cellulózbontó és egyéb baktérium- és más készítmények. Csak a talaj tápanyagmérlegének elkészítése után, arra alapozva lehet a kétféle trágyát, szervest és ásványit használni. Az ellenőrző szervezet engedélyével ipari vagy mezőgazdasági hulladék is felhasználható (pl. Biofert, Biovin, csontliszt, szaruliszt stb.). 38

A biogazdálkodásban alkalmazható talajvédelmi eljárásokat, talajjavító, trágyázószereket a feltételrendszer javasolt és megengedett kategóriában sorolja és feltünteti a tiltott anyagokat és eljárásokat is. (Részlet a Biokultúra Egyesület Szabályozásából.)

Talajtakarás (mulcs) Javasolt: növényi eredetű anyagok eredeti vagy komposztáJt állapotban. Megengedett: műanyagból készült takaróanyagok, papír, tűll-, illetve

muszlinanyagok. TILTOTT: minden pesztiáddal szennyezett anyag és a műanyagok közül a klórtartalmúak.

Talajfertőtlenítés gőzölés vízgőzzel, felszívó (adszorbens) anyagok (pl. zeolit), növényi kivonatok, fertőtlenítő növények alkalmazása és a vetésváltás. Megengedett: károsítók elleni hasznos szervezetek és az engedélyezett növényvédő szerek és eljárások alkalmazása.

Javasolt: szárítás, napoztatás,

Trágyázószerek Istállótrágyák Saját ökológiai gazdaságból, valamint konvencionális gazdaságból, extenzív tartásból származó, az állatfaj feltűntetésével és az ellenőrző szervezet engedélyével használható. Iparszerű, intenzív tartásból származó istállótrágya használata tilos!

39

Komposztok Saját ökológiai gazdaság hulladékaiból, valamint az egyéb nem a saját gazdaságból származó zöld (növényi) és konyhai hulladékokból és akonvencionális gazdaságból származó istállótrágyából, az állatfaj feltüntetésével, az ellenőrző szervezet engedélyével használható, továbbá a leterrnett gombakomposzt is, ha azok kezdeti alapanyagai között nem szerepeinek a tiltott anyagok, és azt az ellenőrző szervezet engedélyezi. Szennyvíziszapból és kommunális hulladékból készült komposztok használata tilos! Folyékony állati ürülékek (hígtrágyák, trágyalevek): Ellenőrzött fermentáció és/vagy hígítás után használható, az ellenőrző szervezet engedélyével. Az iparszerű, intenzív tartásból származó hígtrágyák nem használhatók! Tőzeg csak kertészeti (zöldség-, virág-, gyümölcs-, dísznövény-kertészet) termesztésben engedélyezett. Faipari melléktermékek (fűrészpor, faforgács) és fahamu, ha a fát kivágás után tiltott szerekkel nem kezelték. Széntüzelésből származó hamu használata tilos!

Nitrogén Javasolt: zöldtrágya, komposzt, istállótrágya, gilisztatrágya, egyéb szerves anyagok és hulladékok, lehetőleg ellenőrzött termelésbőL Megengedett: trágyalé csak megfelelő kezelés és hígítás után (levegőzte­ tés, gyógynövényoldat adagolás, biodinamikus készítmény alkalmazása), legfeljebb 2-2,5 11m 2 , havonta egyszer kijuttatva. Talajoltás baktériumkészítményekkeL Állati és ipari eredetű melléktermékek: vér, hús, halliszt, szaruforgács és -liszt és leterrnett gombakultúra az ellenőrző szervezet engedélyével.

Foszfor Javasolt: csontliszt, guanó, P-tartalmú nyers ásványi őrlemények, kőzetporok. Megengedett: foszfátszappan, Thomas-salak.

40

Kálium Javasolt: fahamu, káliumszulfát, kálitrachit, gránit, földpát, riolittufa, zeolit, alginit, glaukonitos homok és egyéb K-tartalmú ásványi őrlemé­ nyek, kőzetporok, készítmények (az ellenőrző szervezet engedélyével).

Mész Javasolt: mészkő, meszes dolomitok, alginit, gipsz, kalciumoxid, kalcium-karbonát, kalcium-klorid és a fel nem sorolt kőzetőrlemények és készítmények az ellenőrző szervezet engedélyével.

Magnézium Javasolt: dolomit, magnezit, alginit, valamint a fel nem sorolt mények az ellenőrző szervezet engedélyével. Megengedett: hidratált magnézium-szulfát.

kőzetőrle­

Mikroelem Javasolt: tengerihínár-liszt, ásványi anyagok (bazalt, zeolit, gránit, alginit), konyhasó (bányászott), biodinamikus készítmények, növényi trágya, komposztkivonatok és egyéb készítmények az ellenőrző szervezet engedélyével.

Minden trágyázószernél tiltott minden szintetikus készítmény és bármely anyag túladagolása, valamint a fizikai eljárásokon kívül egyéb módon felvehetőbbé vagy töményebbé tett ásványi anyagok. A talajvédelem, a tápanyag ésszerű felhasználása és közvetve a tápanyag- utánpótlás (nitrogén) egyik nem csak engedélyezett, de szigorúan megkövetelt és ellenőrzött módszere a vetésforgó. (Ve41

tésforgó: a növények térben és időben meghatározott, szabályosan ismétlődő és ésszerű sorrendje) Célja a növényi kölcsönhatások kihasználása és kiegyensúlyozott fóldhasználattal a talaj termékenységének megóvása, a tápanyagok egyenletes felhasználása, a betegségek, gyomok elterjedésének megakadályozása, végső soron az optimális termelés feltételeinek megteremtése. A vetésforgó tervezésének főbb irányelvei: • A lehető legsokszínűbb, de legalább négyes szakaszú legyen. Egy növény legkorábban a szakirodalomban ajánlott idő letelte után kerülhet vissza ugyanarra a helyre. • Két egymást követő évben ugyanazt a növényt ugyanoda ne vessük. • A nitrogénfogyasztó és a nitrogéngyűjtő növények váltásához a vetésforgóba 15-20% pillangós növényt feltétlenül be kell iktatni. Hasznos lehet a váltógyepek szerepeltetése is. • A mélyen és a sekélyen gyökerező növények szintén váltsák egymást. • A forgó tartalmazzon zöldtrágyának szánt növényt is, amely akár köztes vetés is lehet. • Fontos a talajt zsaroló és kevésbé romboló növények váltogatása. • Azonos betegségekre, kártevőkre érzékeny növényeket egymás utáni évben ne termesszünk. • Minden lehetséges eszközzel (gyepesítés, takarónövények, védősávok) törekedni kell a víz és a szél okozta erózió csökkentésére. Helytelen első

év

második év

42

l l l 2 l 3l 4l 5 l 2l 3l 4l 5l l

Helyes első

év

második év

ll !2 p 1415 1415111213

• Ugyanazt a növényt nem szabad az előző évi helyemellé tervezni, különben a károsítók vándorolnak a növénnyel (lásd a táblázatot). Vetésforgóba javasolt növénycsoportok Sekélyen

gyökerező

növények

Mélyen

gyökerező

növények

évelő pillangósok lucerna, gabonafélék búza, árpa, rozs, tritikálé, mák, len; fűfélék (legelő, somkóró, baltacim, vöröshere; napraforgó, tök kaszáló), pázsitfúvei

Zöldtrágyának alkalmas növények egyéves pillangósok lóbab, csillagfürt, borsó, bükköny; repce, mustár, facélia Talajzsaroló növények napraforgó, kender, kukorica, cukorrépa

Talajt kevésbé romboló növények hüvelyes növények: bab, borsó, lencse, lóbab, szója, csillagfürt; gabonafélék, őszi és tavaszi takarmánykeverékek, burgonya

Talajvédelem, talaj erő-gazdálkodás, öntözés A talajvédelem célja, hogy a talaj termékenysége, életereje ne csökkenjen, sőt lehetőség szerint nőjön. A talajtermékenység alapvető fizikai feltétele a morzsalékos talajszerkezet. Csak a jó szerkezetű, nem tömörödött talajban élénkül fel a talajélőlények humuszképző, tápanyagfeltáró tevékenysége. 43

Ezért kerüljünk minden olyan beavatkozást, amely a talaj túl gyakori forgatását, a talaj szerkezetének szétesését, porosodását és ezzel a talaj tömörödését okozza. Nem javasolható a nagy talajnyomású gépek használata sem. Mellőzzük a talaj túl gyakori forgatását. Helyette inkább lazítsuk a talajt. E végből különböző kultivátorok és altalajlazítók használata ajánlható. A talaj kiszáradását mezővédő erdősávok beiktatásával, mulcstakaróval, s megfelelő, nem túl nagy táblák kialakításával, ésszerű talajműveléssei és egyéb eljárásokkal akadályozhatjuk meg. A talajvédelemhez tartozik, hogy szalmát, tartómaradványt elégetni tilos. Erre csak kivételes helyzetben (erős fertőzöttség esetén), az ellenőrző szervezet külön engedélyével kerülhet sor. A felszíni és talajvizek levezetése és tárolása indokolt esetben is fontos feladat. Az öntözés csak kisegítő módszer, rendszeres alkalmazása nem javasolt. Óvakodni kell a túlöntözött talaj-, illetve növénykárosító hatásától. Csak annyi öntözővizet és olyan időközökben szabad használni, amelyet a talaj fizikai-kémiai állapota megkíván. Lehetőség szerint kerülni kell az amúgy is szűkösen rendelkezésre álló ivóvíz használatát Az öntözővíz egészségre ártalmas szennyező­ anyagokat és mikrobákat, valamint tiltott anyagokat nem tartalmazhat. Ezt időközönként laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőriz­ ni szükséges. Az öntözésre használt víz lehetőleg környezeti hő­ mérsékletű legyen. Mindezen elveket legjobban Stefanovits Pál akadémikus foglalta össze:

44

'"

A tal~JéJet',_':b~z~~JJ#Ma'

,

·, 7

A taiajdegra<Íá
>>'"·

, , ' ' "':;'";!::

·)'::,;,;~--;,,,;y:~,'f~:,.;:!,'"'~

,. a'rtt'" ' '" ':,}!1,-:

1~. Ne fQgll\lj efa termész~hőUÖ~l? ésj~bb 1flSld~tj·ffi'rrit~~Blit' ' . QkVétleiiii;l szük$:~ges! \ . " . r '(:' 'j: ' . •, 2. Ne eng~dd,·hogya.v1z.·etratiölja:a:talaj(~g()lidjaiqta·bf~ , j\

'· , zott terÜletrŐl!<

J

'

· ): · ,. · "

,:'

1

• · ··

'

3. Ne hagyd, 'llogy a s:~;él élhQrdja l:\ f()ld~Ú , 4.. Fölöslegesenne japö~d, ,tQI11Örítsda taJajt! .,·. .. .·... 5: Csak; antiyi 'trágyát vigyél' l:\ tala'jl5a; all).entiyir .r h_övény . kí~4n! .. ' ... ' ' ' .Ó •·. . ;:<::· •. ,.. '\'}.i '""'•' '

ne

· , (i

Csakjó vi~zel 9n~özz, ~rt~ll<9~~~ö9l' ví~(eJesl~~~tQ~O~*u· ..

7. Ne kevet.J a· tal~Jba olya~ ~{lya~.Qf; ~plt P~JQ. ·~~p'tJ!f e~

behtie, bacsakiienijavitási Cé'rart~~zédt · ·. ,, .· • :.:;: ·

8; ·.Ne vigyél :a tennőtóldre 1Ílérge~{5, ányagot, ~initöpt
meg

<

'

c

'

'~

'

'

, ' :

,

::f' '~

A biotermelésben engedélyezett · anyagok A Biokultúra Egyesület feltételrendszerében az EU biotörvényében általánosan megfogalmazott anyagok vannak felsorolva. Nem szerepelnek termékek. A Biokultúra Egyesület a biogazdálkodásban csak azokat a készítményeket engedi alkalmazni, melyek FVM forgalomba hozatali 45

engedéllyel rendelkeznek és szerepeinek saját szabályozásában, vagy az EU biotörvényében. 1998-ban az FVM forgalomba hozatali engedélyével rendelkező szerves trágyák, talajjavító anyagok, komposztok, fóldkeverékek, oltóanyagok azon listáját, melyek nem tartalmaznak műtrágyát, vagy tiltott szintetikus anyagot e könyv utolsó fejezetében soroltuk fel. Az ellenőrzött biotermesztésben való felhasználásukhoz az ellenőrző szervezet engedélye szükséges. A Biokultúra Egyesület biotermékek előállításának és minősítésé­ riek feltételrendszerében (Az ökológiai gazdálkodás feltételrendszere ), a- talaj tápanyagellátásában tiltott mindenféle műtrágya, szintetikus készítmény. Javasoltak, illetve megengedettek a természetes anyagok, talajjavító ásványi nyersanyagok, ezek őrleményei, illetve ezekből készített fóldkeverékek, talajkeverékek, istállótrágyák, komposztok A felhasználás egyik feltétele, hogy a termék rendelkezzen az illetékes hatóság - minisztérium - érvényes forgalomba hozatali engedélyével. Az 1998-ban érvényes forgalomba hozatali engedélylyel rendelkező termésnövelő anyagok közül az öko gazdálkodás feltételeinek 158 féle termék felel meg. A Bioszaktanácsadó Bt. által készített összeállításban a 158 féle termék közül néhány termelése, forgalmazása már megszünt. (A könyv végén jegyzékben közöljük.) A Biokultúra Egyesület minősítési rendszerében a "Biogazdálkodáshoz is ajánlott" minőségi tanúsítvánnyal - me ly tanúsítvány kiadását az Egyesület Szakmai Bizottságának szigorú és körültekintő szakértői vizsgálata előz meg - a következő termékek rendelkeznek: Talajjavító anyagok, lombtrágyák Termék

Alkalmazás hatás

Gyártó

BIO-AMALGEROL

növénykondicionáló

Cherole Agro Kft., Bp.

BIOFERT

tápoldat, levéltrágya

Agrofenn Rt., Kaba

46

Talajjavító anyagok, lombtrágyák Termék

Alkalmazás hatás

Gyártó

BIOMITC+

növénykondicionáló

Klorifill Bt., Kecskemét

BIOPLASMA

növénykondicionáló

Varipiast Kft., Bp.

HUNGAVIT

növénykondicionáló Biolife 2000, Bp. és levéltrágyacsalád

MIKRO-VITAL

baktériumtrágya

Bio-Mikro Kft., Sárkeresztúr

NATÚR BIOKÁL

növénykondicionáló

Kálmán & Kálmán Kft., Barcs

PHYLAZONIT-M

talajoltó baktériumtrágya

Phylaxia-Pharma Rt., Bp.

TERRA VITA-M

humusztrágya

Mohácsi Farostlemezgyár Rt., Mohács

TERRA VITA R

humusztrágya

Kömyezetgazdálkodási Kft., Eger

Korábban ilyen minősítést kapott talajjavító anyagok, termékek: Gércei alginit, Biokondi A, B; Biovin, Kun-Wurm, Zobio-Zobifer komposzttrágyák.

Az Európai Unió biotörvényének előírásai Az Európai Közösségek Tanácsa a 2092/91 (VI.24.) EGK Tanácsi Szabályzatban rendelkezik a mezőgazdasági termékek biotermeléséről, valamint a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó jelölésekrőL 47

A fenti szabályzat 6. cikkelye foglalkozik a termelési szabályokkal. A feldolgozatlan mezőgazdasági terményekre, állatokra és a feldolgozatlan állati termékekre vonatkozó termelési elveket és specifikus ellenőrzési szabályokat pedig az I. és III. Melléklet tartalmazza. Az l. Melléklet talajjavításra vonatkozó 2. pontja az alábbiakat rögzíti: "A talaj termőképességét és biológiai aktivitását a követke'Zőképpen kell fenntartani, ill. növelni: a) hüvelyesek, zöldtrágya vagy mélyen gyökerező növények termesztése megfelelő többéves vetésforgóban, b) komposztáJt vagy nem komposztáJt szerves anyag bejuttatása a talajba a Szabályzat előírásai szerint termelő gazdaságokból. A bioállattenyésztés általános szabályainak alkalmazásaitól függően az állattenyésztés melléktermékei, így az istállótrágya felhasználható, amennyiben olyan állattenyésztő gazdaságtól származik, amelyik figyelembe veszi az érvényes országos előírásokat, vagy ennek hiányában a bioállattenyésztésre vonatkozó nemzetközileg elismert gyakorlatot. Más szerves vagy ásványi eredetű trágyázószer, amelyet a Il. Melléklet említ, csak olyan mértékben alkalmazható, amely szükséges vetésforgóban termékek megfelelő tápanyagellátásához vagy talajjavításhoz, ha ez az a) és b) pontokban közölt módszerekkel nem lehetséges. Komposzt aktiválásra megfelelő mikroorganizmusok vagy növényi alapú készítmények (ún. biodinamikus készítmények) használhatók." Látható, hogy az EU szabályozásban is lényegében az van, amelyet az Egyesület feltételrendszere már az EU törvény előtt is részletesebben is, világosabban is - megfogalmazott akár a szervestrágyázást, akár a vetésforgót, vagy a komposztálást illetően.

48

Az EU biotörvényében eredetileg felsorolt trágyázó talajjavító és talajkondicionáló anyagokat módosította, pontosította, törölte, illetve újakat vett be az Európai Közösség 2381/94. számú, 1994. szeptember 30-án közzétett törvénye (II. Melléklet, A). A módosítás alapján bemutatjuk az EU által engedélyezett tápanyagutánpótló és talajjavító anyagokat. A listát hazai viszonyokra adaptál tuk.

A magyar jogi szabályozás, készülő biorendelet Az EU biotörvénye alapján, azzal harmonizálva immár 7 éve, 1993 óta készül a biorendelet A rendelettervezet ötvözi majd a Biokultúra Egyesület feltételrendszerében, illetve az EU biotörvényében a tápanyag-utánpótlásra, talajélet fenntartására, talajjavításra vonatkozó előírásokat. Fontosnak tartjuk, hogy az EU biotörvényében szereplő- Magyarországon gyakran hozzáférhetetlen- anyagok mellett felkerüljenek a rendelet listájára a magyarországi biogazdálkodásban ismert és használt anyagok is (mint pl. az alginit, zeolit, perlit, riolittufa, bazaltliszt, bentonit stb.). . A rendelettel kapcsolatban a legbiztatóbb hír az volt, hogy a korábbi kormány agrárminisztere még lemondása előtti napon aláírja. ' Nem történt meg. A jelenlegi hírek szerint a már kész rendeletet újra "átdolgozzák". A biogazdálkodók csak reménykedhetnek, hogy talán az uniós csatlakozásig - 2006(?)-20 l O(?) - az agrártárca hazánkban is megteremti az öko gazdálkodás és bioélelmiszer előállításának, forgalmazásának jogi szabályozását.

49

J avaslat a magyar biorendeletre A Biokultúra Egyesület az ökológiai gazdálkodás feltételrendszerének, az Európai Unió ún. "biotörvényének" (2381/94.) előírásait, valamint a hazai biogazdálkodás gyakorlatának figyelembevételével az ökogazdálkodásban az ellenőrző szervezet engedélyével a következő anyagokat javasoljuk engedélyezni és az ökogazdálkopást szabályozó rendelethe felvenni. Az összeállításban szerepel az egyesületünk feltételrendszerében, valamint az EU rendeletben szeréplő összes anyag, kiegészítve a hazai biogazdálkodásban elismert anyagokkaL Az összes anyagot be lehetett sorolni az alábbi három csoportba: • Trágyák, komposztok • Ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek. • Földtani képződmények, kőporok. Ezek egy részének ismertetése korábban megjelent a Biokultúra Egyesület újságjában, a Biokultúra Tájékoztatóban. Az első kiadás óta megjelent az ide vonatkozó kormányrendelet. A magyar öko jogszabályozás a 200. oldalon olvasható.

50

Talajj avításhoz, trágyázásh oz használható anyagok Röviden idézzük a rendelettervezetben felsorolt anyagokat, majd ugyanebben a felsorolási rendben részletesen elemezzük, jellemezzük, értékeljük azokat.

l. Trágyák, komposztok 1.1. Istállótrágya, hígtrágya, szárított trágya, dehidratált baromfitrágya (extenzív állattartásból származó). 1.2. Komposzt (istállótrágya, baromfitrágya, gilisztahumusz, gomba, fakéreg, növényi anyagok( ipari gazdálkodásból származó tilos). 1.3. Guano. 1.4. Stillage (cefre) és stillagekivonat (kivéve ammónium stillage). 2. Ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek 2.1. Állati eredetű termékek, melléktermékek: - vérliszt, - pataliszt, - szaruliszt, - csontliszt vagy zselatinmentes csontliszt, - állati csontszén, - halliszt, - húsliszt, - toll-, szőrőrlemény, - gyapjú,

51

- szőr, szőrme, -haj, - tejipari termékek. 2.2. Növényi eredetű termékek és melléktermékek tápanyagutánpótlásra (pl. olajmag-pogácsa liszt, kakaóhüvely, malátaszár, melasz, vinasz lizingyártási melléktermék, gombatermesztés hulladékai stb.). 2.3. Tengeri alga (hínár) és algakészítmények. 2.4. Fűrészpor, faforgács (kivágás után vegyileg nem kezelt fából). 2.5. Fahamu (kivágás után vegyileg nem kezelt fából). 2.6. Olajmaghéjak hamuja (pl. napraforgóhéj hamu, tökmaghéj hamu stb.). 2.7. Salak.

3. Földtani képződmények, kőzetek, kőporok 3.1. Tőzeg, lápfóld, kotu. 3.2. Mészkő (mészkőőrlemény, mésziszap, puha mészkő, márga, kréta, lápimész, Breton ameliorant, foszfát krétapor, természetes kalcium-karbonát/CaC0 3). 3.3. Dolomit (meszes dolomit, dolomitőrlemény, dolomitiszap), természetes kalcium-magnéziumkarbonát, magnézium tartalmú krétapor. 3.4. Kovafóld, diatornit 3.5. Alginit, algakőzet. 3.6. Riolittufa, zeolitos riolittufa. 3. 7. Zeolit. 3.8. Perlit. 3.9. Bazalt, bazalttufa. 3.10. Gránit, gránitmurva. 3.11. Agyagásványok (bentonit, illit, kaolin). 52

Sókőzetek (evaporitok): - kálisók (pl. nyers kálisók (szilvin KCl), kainit (KCI.Mg S04 x 3 HzO) magnéziumtartalmú kálisók, [kalciumklorid (CaCl) oldat], - szulfátok [pl. kieserit (MgSo 4 x HzO), gipsz (CaS0 4 x x HzO), anhidrit (CaSO4), glaubersó, mirábilit (N~SO x 4 x 10 HzO)], - kloridok (pl. kősó NaCl). 3.13. Foszfátközetek (pl. földszerű foszfát, puha őrölt foszfátkőzet, alumínium- kalciumfoszfát). 3.14. Elemi kén. 3.15. Nyomelemek. 3.16. Kőliszt.

3.12.

l. Trágyák, komposztok 1.1. Istállótrágya, hígtrágya, szárított trágya, dehidratált baromfitrágya (extenzív állattartásból származó) Az ökológiai gazdálkodásban a talaj tápanyag-utánpótlására, a talajélet fenntartására elsősorban az ökológiai gazdálkodásból származó állati eredetű érett szerves trágyát kell használni. Az emberi-·' ség ősidők óta szerves trágyát használ a növénytermesztés során. Már a kőkorszakbeli ember is igen korán felismerte, hogy a növények növekedését trágyázással növeini lehet. A trágyázásról történeti iratokból is értesülhetünk. A mezopotámiai Akkád városából Kr. e. 2350-ből származó sumér agyagtáblákon lévő ékírásos emlékekben található az első em-

53

lítés a szerves trágyák kezeléséről és alkalmazásáról. A magyarak fóldszeretete és mezőgazdasági hagyományai innen, a közös sumér-magyar ősiségtől eredeztethetők. Mintegy 4000 évvel ezelőtt az ókori Kínában már törvények szabályozták a keletkező szerves hulladékok kezelését, pontosan leírva, miként kell a hulladékokból "forró erjesztéssel" nyert trágyával a talaj termékenységét hosszútávon fenntartani. A görögöknél az ismert költő, Homérosz volt az, aki az istállóhulladékot trágyaként való felhasználásra ajánlotta és dicsérte. Arisztotelesz (384-320 Kr. e.)- aki a mezőgazdaság szempontjából számbajöhető szakíróként említendő meg az ókorból - ezt mondta: "a fóld a növények számára ugyanazt jelenti, mint amit a zsigerek jelentenek az állatok számára." Ezzel összekapcsolta a földet a növényekkel, mondván, hogy a növények olyan helyzetben vannak, hogy táplálékukat közvetlenül a talajból veszik fel, amelyen nőnek. A rómaiaknál már akkor foglalkoztak az ún. zöldtrágyázással, s ismerték az ún. oxigéngyűjtő növények értékét A szerzők eme sorához, - akik a mezőgazdaságról írtak - tartozott Cato is, aki egy alkalommal így beszélt: ,jól szántani, jól ápolni és jól trágyázni", melyek elengedhetetlen feltételei a növények telepítésének A római író és politikus, Columella mezőgazdasági tankönyvében kb. 2000 évvel ezelőtt pontosan leírta, miként kell a szerves anyagokat összerakni, összekeverni, a halmokat átforgatni és az így előállított trágyát talajjavításra felhasználni. Az ókorban bizonyos trágyázó anyagok olyan értékesnek mutatkoztak, hogy ezek eltulajdonítását súlyosan büntették, és az ősi Rómában Stercutius polgárnak a trágyázás állítólagos feltalálójának az istenek általi halhatatlanságot adományoztak. Az újkorban a trágyázás elve lényegében az ún. tápanyag-háztartás hasznosításán és feltárásán alapszik. Ez alatt azt a tényt értőseinek

54

jük, hogy a növények a talajból tápanyagot vesznek fel, s ezek pusztulását követően a talajból növényi anyagban lévő tápanyagok egy része ismét visszakerül a talajba. A trágyázáselmélet alapja a régmúltban sokáig Arisztotelesz humuszelmélete volt. Ez így hangzik: "A növény humuszanyagokból táplálkozik, melyeket gyökerekkel vesz fel a talajból. A pusztulást követően ismét humusszá válik, sa humusz-anyagok ezért trágyák." Erre az elméletre építve gazdátkodtak a XIX. század kezdetéig. Arisztotelesz híres utóda és a humuszelmélet utolsó jelentős képviselője voltAlbrecht von Thear. Ő öntötte formába 1809-ben a következőket: "A talaj termőképessége tulajdonképpen teljesen a humusztól függ, mert a vízen kívül ez az egyedüli anyag, mely a növények táplálékát adja. Ahogyan a humusz az élet kiegészítője, úgy feltétele is az életnek. Humusz nélkül nem képzelhető el az egyedi élet." A döntő jelentő­ ségű fordulatra nagyjából 1800 körül került sor. Ettől az időponttól kezdődően a fejlődő természettudomány a növényi táplálkozás kérdésével behatóbban kezdett el foglalkozni. A vizsgálatokra ösztönzőleg hatottak többek között az ismert természetbúvár, Alexander von Humboldt beszámolói, melyekben 1804-ben tudósított délamerikai útját követően azokról a nagy eredményekről, melyeket az indiánok madárürülék (guanó) kiszórásával elértek. Azonban csak Justus von Liebig számára sikerült 1840-ben kimutatni azt, hogy a növény gyökereivel vízben oldott tápanyagokat vesz fel. Ezáltal szabaddá vált az út az új, vízben oldódó trágyák számára,: melyeket napjainkban ásványi trágyáknak vagy pedig műtrágyáknak ismerünk. Az intenzív gazdálkodás elterjedésével az ehhez szükséges műtrágyázás háttérbe szorította a szerves trágya hasznosságának a megítélését. A hatvanas években - ahogy erre Sárközy Péter professzor visszaemlékezik - a hivatalos álláspont az istállótrágyát "mezőgazdasági szemétnek", az airnos állattartást "avult 55

maradiságnak" minősítette. (Ez időtájt került egy "korszerű ", "nagyüzemi" tehénférőhely többe, mint egy magyar állampolgár lakása.) Nagyon röviden összefoglalva: a kőkorszaktól kb. az ezernyolcszázas évek közepéig a humuszelmélet uralkodott, ettől kezdődően napjainkig az ásványelméletről beszélhetünk, mely a humuszelméletet kiegészíti. Az elmúlt években mindinkább felismerve a műtrágyázás természetidegen voltát és károsító hatását, tért hódít, hogy a talajt elsőso~ban természetes anyagokkal, istállótrágyával, zöldtrágyával, komposztokkal, ásványi anyagokkal javítsák és a növények tápanyagellátását ily módon biztosítsák. A trágyázás jelentősége és a talajgondozás mind a mai napig nem vesztett jelentőségébőL A trágya jellemzése. A talaj számára legkedvezőbb hatásúak az állati trágyák. Az érett istállótrágya minden talajtípus számára szinte nélkülözhetetlen. Javítja a talaj szerkezetét, pótolja a tápanyagokat és a humuszt. A ló-, marha-, sertés-, birka-, baromfitrágyák hatása nem csak a bennük lévő tápanyagok miatt, hanem a talajbaktériumok táplálékául szolgáló szervesanyag-tartalom miatt is fontos. A jól kezelt istállótrágya az NPK-tartalma me ll ett jelentős mezo- és mikroelem tartalommal is rendelkezik. Serkenti a talaj mikrobiológiai életét, növeli a szervesanyag-tartalmát, -javítja a talaj kémiai, fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságait. Kedvezően hat a talajra, elősegíti a morzsás szerkezet kialakulását. Ezen túlmenően nem hagyhatók figyelmen kívül a szerves trágyában lévő baktériumok, gombák, enzimek, amelyek javítják a talaj mikrobiológiai életét. A szerves trágya növeli a mész vagy egyéb kőporok hatékonyságát, valamint a talaj puffer (közömbösítő) képességéL 56

A szerves trágya minősége fiigg a kezelésétől, az érettségtől, a felhasznált a/omtól, valamint a háziállat fajától. Feltétlenül fontos, hogy a trágya érlelődjön. Nyers istállótrágyát ne használjunk. Igazolást nyert, hogy hektáronként 1-1,5 számosállat a szántófóldi művelésben az egész gazdaság fejlődését kedvezően befolyásolja, biztosítja a talaj tápanyag-utánpótlását, fenntartja a talajéletet Ennél nagyobb állatállomány a talaj, a talajvíz veszélyes elnitrátosodását okozhatja. A friss, szalmával kevert marhatrágya ősidők óta legfontosabb természetes trágyáink egyike. Bár nem nagy mennyiségben, de mindenféle tápanyag megtalálható benne. Figyelem! Valamennyi állati eredetű trágya komposztálásakor mellőzzük a meszet, mivel felszabadítja az értékes nitrogént, ami így ammónia formájában haszontalanul elszáll. Ugyanakkor hasznos a marhatrágyát meszet nem tartalmazó kőzetőrleménnyel behinteni. A friss marhatrágyát ha egyáltalán használjuk, - csak ősszel és vékony rétegben szabad az ágyakra teríteni, annak érdekében, hogy a tél folyamán maradéktalanul elkorhadjon. A marhatrágya elsőrangú az erősen tápanyagigényes növények számára. A szárított marhatrágya különösen gazdag káliumban. Ez a tápanyag csaknem az összes többi szerves trágyából hiányzik, vagy csak nagyon kis mennyiségben található meg. A lótrágya - mint az közismert - a hőfejlesztő trágyák sorába tartozik. Ezért leginkább a melegágyak "felfűtésére" használják. Tápanyag-összetétele hasonló a marhatrágyáéhoz. Egymással ke.:.' verve is komposztálhatók. Lótrágyát kizárólag tápanyagigényes növényeknek adjunk. A gombatermesztésnél a komposztok készítéséhez ugyancsak lótrágyát használnak. A sertéstrágya hideg trágyának számít. Szinte egyáltalában nem tartalmaz meszet, ezzel szemben bővelkedik káliumban és megfelelő a nitrogéntartalma is. Pontosan ugyanúgy kell komposz57

tálni, mint minden más állati ürüléket Kiválóan használható például a zellerhez, hagymához és málnához. A juh-, a kecske- és a nyúltrágya ugyancsak a hőfejlesztő trágyák csoportjába tartozik. Nitrogéntartalmuk magas voltamiatt buja növekedést indíthatnak el. A leghelyesebb, ha magukban vagy más trágyával kevert formában komposztáljuk. Elsősorban az erő­ sen tápanyagigényes növényekhez ajánlhatók. A baromfitrágya - ellentétben a legtöbb egyéb trágyafélével ..,. magas káliumtartalmú. Fő tápanyaga ennek ellenére a foszfor, de figyelemre méltó a nitrogéntartalma is. Mivel ez a szárnyastrágyában igen hamar átalakul, túltrágyázás esetén gyorsan bekövetkezhet a levelek megperzselődése. A szárnyastrágya ugyancsak hőfejlesztő! Földdel kevert formában komposztáljuk, vagy trágyaként juttassuk ki. Beszerezhető tyúk-, galamb- és kacsatrágya. Magyarországon baromfitrágyából, fahulladékból és mészhidrátból készített komposztot forgalmaz a mohácsi farostlemezgyár Terravita M humusztrágya néven. (Erről bővebben a fűrészpor és faforgács ismertetésénél.) Az airnos istállótrágya jelentősége a következőkben foglalható össze: Tápanyagforrás. Tartalmazza az esszenciális elemeket, amelyek a növényállomány fejlődéséhez szükséges. Az N, P, K elemeken kívül jelentős a Ca, Mg és mikroelem-tartalma. Energiaforrás. Széntartalma a talajban lejátszódó biotikus és abiotikus tápanyag-feltáródás elengedhetetlen feltétele. Előnyösen befolyásolja a talaj tápanyag-, víz-, levegő és hő­ gazdálkodását. Javítja a talaj porozitását, a talajszerkezetet, kedvezően befolyásolja a talaj művelhetőségét. Elősegíti a műtrágyák hasznosulását. 58

Az airnos istállótrágya összetett hatása különösen kedvezően mutatkozik meg homoktalajokon. Az airnos istállótrágyában adott NPK nagyobb terméseredménnyel jár, mint a műtrágyában adott azonos mennyiségű NPK. Tápanyagtartalom. Bár az állatok és a takarmány szerint nagy a változatosság, az ürülékben a takarmány nitrogéntartalmának általában 3/4-ét, foszfortartalmának 4/5-ét, káliumtartalmának 911 Oét és szervesanyag-tartalmának a felét lehet megtalálni. Az elillanás Különböző

szerves trágyák tárolás szerinti beltartalma 19 üzem 285 OOO t szerves trágyakészlete alapján Arány

Szerves anyag

%

%

Központi telep

42,1

22,6

25,13

Mezei szarvas

38,6

16,6

21,58

Mélyalom

14,1

21,7

28,8

5,2

16,8

18,78

19,8

23,71

Tárolási mód

Karámtrágya Összes átlag Istállótrágya Tápanyagtartalom Nitrogén Foszfor (Pp 5) Kálium (Kp) NPK Szerves anyag CIN arány

100 minőség

l t NPK tartalma kg

szerinti beltartalma (kg/tonna)

Jó

Közepes

Gyenge

5,0-8,0

4,0-5,0

3,0-4,0 ,,

2,5-5,0

2,0-2,5

1,5-2,0

6,0-8,0

5,0-6,0

3,0-5,0

13,0-1,0

11,0-13,5

7,5-11,0

18,0-22,0

15,0-18,0

10,0-15,0

15-20:1

20-25:1

25-30:1

59

Istállótrágya származás szerinti beltartalma l OOO kg trágya összetétele (kg)

A trágya származása

Víz

Szerves anyag

N

P 205

K 20

Ca

Igásló

700

260

5,7

2,8

5,2

2,0

Hízómarha, tehát növendékmarha

770

200

4,3

2,4

4,8

3,0

:tuh

690

290

8,2

2,4

6,5

3,2

Sertés almozással

720

250

5,2

1,9

5,8

1,7

Friss baromfitrágya

580

260

16,3

15,4

8,5

24,0

Forrás: Patócs Imre; Biotermesztés alapja: szervesanyag-gazdálkodás Különböző

Vizsg. érték Minta db Szervesa.%

állatok szerves írágyájának beltartalma (Fekete A. et. al. !990)

Szarvasmarha 1071 18,83

Sertés

Juh

Baromfi

Vegyes

31

71

!2

67

16,63

20,76

21,88

23,38

0,68

0, 742

1,03

0,78

0,597

0,93

0,609

1,734

0,81

0,91

0,687

1,300

1,078

1,08

Ca-tart.%

0,61

0,57

0,55

0,56

0,78

Mg-tart.%

0,218

0,253

0,263

0,27

0,21

N-tart.%

0,671

Pp 5-tart.% K2 0-tart.%

Fe mglkg

2 591

695 5

3 613

2180

3304

Mn mg/kg

98,00

219,00

112,20

156,40

145,60

Zn mg/kg

52,06

136,68

63,29

135,09

74,00

Cumg/kg

10,82

34,50

10,63

15,26

20,90

60

A szerves trágyák összetétele (Alexa L.-Dér S., 1998 nyomán) Izzítás i veszte ség

PzOs K 20 Ca O MgO Cd

CIN

N

20

0,6

0,4

0,7

0,6

0,2

Cr

Cu

o

1o

Hg

Ni

ef

o

Pb

Zn

o

<'l

(%)

Istállótrágyák Szarvasmarha

20,3

Ló

25,4

25

0,7

0,3

0,8

0,4

0,2

Juh

31,8

15-18

0,9

0,3

0,8

0,4

0,2

!8-25

14--18

0,8

0,9

0,5

0,8

0,3

Sertés

oc

:t

Átlagos istállótrágya

ó

Hígtrágyák

O\

......

8-13

3,2

1,7

10--20

5-7

5,7

3,9

3,3

3,7

1,2

10--15

5-10

9,8

8,3

4,8

17,3

1,7

Szarvasmarha

10--16

Sertés Baromfi

3,9

1,8

0,6

N

l

<'l

o

N

o"

V"l

l

V"l

lV"l

o o

l

o

s

és a kimosódás okozta veszteségek miatt azonban a növénytermesztésben az istállótrágya értékének 1/3-tóll/2-éig terjedő része hasznosul. A különböző állatok trágyájának átlagos nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát minőségi származás és tárolás szerinti beltartalmát táblázatban mutatjuk be. (lrányadóul l tonna istállótrágyában l O kg N-t, 5 kg Pp 5 -öt és 10 kg Kp tartalmat tételezhetünk fel.) Az istállótrágya tápanyagtartalmának felvehetősége a trágya minőségétől és a talajban végbemenő ásványosodástól is ftigg. Általában.az N-tartalom 50%-át, a P- és K-tartalom 80%-át hasznosítják hosszú távon a termesztett növények. Az istállótrágyák esetében figyelembe veendő, de gyakran elfelejtett szempont másodiagos fontosságú (mezo-), illetve mikroelemtartalmuk. Bár ez a takarmánytól, az alomtól és az állatoktól függő­ en széles határok között változik, mennyiségük az alábbi százalékos határok közöttjelölhető meg (Benne és munkatársai, 1961): 100 kg szerves trágya mikroelemtartalma

Mikroelem Bór

g/100 kg

%

10-60

0,001-0,006

Réz

5-15

0,0005-0,0015

Vas

40-460

0,004-0,046

Molibdén

0,5-5,5

0,00005-0,00055

Mangán Cink

5-90

0,005-0,009

15-90

0,0015-0,009

Kén

0,5-3,1 kg

0,05-0,31

Magnézium

0,8-2,9 kg

0,08-0,29

Kalcium

1,2-3,7 kg

0,12-3,7

62

Szerves anyag. A szerves trágya 50-80% vizet tartalmaz. A szerves anyag elősegíti a talaj jobb szerkezeti állapotának fennmaradását, javítja a vízbefogadó képességet és növeli a felszabaduló széndioxid mennyiséget. A trágya tápanyagveszteségei jelentősek. Például ha érett istállótrágyát eiteregetés után a talaj felszínén megszáradni hagyják alászántás előtt, egy nap alatt nitrogéntartalmának 25%-a, négy nap alatt pedig 50%-a illanhat el. Az istállótrágya hatékonyabb felhasználása céljából a kiszórás napján alászántandó, ezt viszont néha az időjárási és munkaviszonyok nem engedik meg. Kevés növénymaradványt visszahagyó növények, mint silókukorica, zöldségfélék után az istállótrágya különösen fontos alkotórésze a talajtermékenység fennntartásának. A legelő állatok írágyájának eloszlása. A gazdaság istállótrágyával kapcsolatos problémái közül kevés figyelmet szenteltek ezideig annak, hogyan oszlik el a legelő állatok trágyája. Ez mint a legelők fenntartó trágyázásának kérdése jelentkezik. Egy vizsgálatban hektáronként 2,5 számos állatot legeltettek és megfigyelték, hogy az idő fiiggvényében hogyan oszlik el az állatok trágyája az adott területen. Azt találták, hogy az olyan elemek, mint a nitrogén, - melynek hatékony koncentrációja nem marad fenn egy éven túla legelő területének évenként kb. l 0%-ára juthat hatékony mennyiségben. Másfelől olyan elemek, mint a foszfor,- amelyek nem_mosódnak ki, és amelyekből a növények feleslegesen nem vesznek fel, - egy adott alkalmazás esetén l O éven túlmenő idő elteltével' bizonyos hatást mutathatnak. Az adatok szerint gyakorlatilag a legelő minden része l O éves időszak alatt részesül istállótrágyában. A kálium a talajban történő visszatartást tekintve, a nitrogén és a foszfor között van, és az istállótrágyából származó kálium bizonyos fokig legalább 5 évig hatásos. Ennyi idő alatt a területnek kb. 50%-a lesz trágyával borítva. 63

Az istállótrágyákat legcélszerűbb késő őssze l kijuttatni, amikor a talaj már nedves állapotban van, és a kiszó rást követően leggyorsabban be kell szántani. Lehetőleg csak jól kezelt, érett istállótrágyákat használjunk, amelyek nem rontják, hane m elősegítik a talajélet egyensúlyát, javítva ezáltal a talajmorzsá k képződését, illetve a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását. Trágyakomposzt és nyers trágy a hatása Tulajdonság és hatás

Nyerstrágya

Érett trágyakomposzt

Lebomlás

gyors

érettségi fok szerint közepes-lassú

Feltárt tápanyagok

alig

jórészt rögtön

Tápanyagraktározás

szűkös

hozzáférhető

felvehetők bőséges

Humusznem

tápláló humusz

tartós humusz

Talajélet serkentése

élénk

gyenge

Szerkezetalakítás, tápelem-mozgósítás

élénk

lassú

Hatóanyagképzés

gyenge

erős

Pórustérfogatnövelés

a talajéleten át

közvetlenül

solása

csekély

kedvező

Víztartó képesség

közepes

nagy

Általános

termékenységjavítás 2-8 hónapra

termékenységjavítás 12 hónapnál hosszabb időre

Hőháztartás

64

befolyá-

Nyerstrágya vagy komposztált? Az istállótrágyát soha ne szórjuk ki közvetlenül a földre, hanem mindig komposztáljuk, érleljük Azon kívül, hogy az érlelés által kedvezőbb lesz a szerves trágya összetétele, elpusztulnak az esetleges kórokozók. A nyerstrágya és az érett, érlelt komposztáJt szerves trágya alkalmazásának módjait, hatását a következő táblázatokban Sárközy Péter nyomán közöljük Trágyakomposzt és nyerstrágya összehasonlítása Megnevezés pH Nedvességtartalom Szervesanyag-tartalom

Talaj

Komposzt

Trágya

5,8

8,3

8,3

-

32,7%

28,5%

1,4%

34,7%

32,2%

Össz-N

31 ppm

1,5%

1,3%

p

66ppm

1,0%

0,7%

K

286 ppm

1,9%

1,4%

Mg

372 ppm

1,0%

0,6%

Ca

954 ppm

2,1%

1,5%

z

21 ppm

180 ppm

94ppm

Mn

19ppm

201 ppm

124 ppm

Fe

23 ppm

4,2 ppm

0,1%

Cu

l ppm

18ppm

!Oppm

Az eredmények egyértelműen a trágyakomposzt mellett szólnak. javul a talaj állapot, javul a növényi szövetek összetétele. A nyers és komposztáJt szerves trágya felhasználásáról kialakult különböző nézeteket Sárközy Péter professzor a következőkben foglalta össze: Az organikus gazdálkodás hívei közül néhányan (pl. Erősen

65

H. P. Rusch) a friss trágya felszíni szétterítését takaróként javasolják, hogy abból a "szerves életerők az anyaföldbe szivárognak le". Eszerint a nyerstrágya a legjobb takaró (mulcs), amelyet a talajélet előbb-utóbb áthasonít, "megemészt". Eközben a szerves anyag a "sejterjedés" zónájából (vagyis az erős mikrobiális tevékenységű felső rétegből) lejjebb, a "plazmaerjedés" zónájába kerül, ahol sejttelen, makromolekuláris tápanyag (humusz) lesz belőle. Ebből táplálkozik a növényzet. Más szerzők (pl. C. Aubert) a szétszórt friss trágya sekély bemuilkálását (kultivátorral vagy hasonló eszközzel) ajánlják. Így elkerülhető a trágya kiszáradása és mérsékelhető a nitrogénveszteség. Az utóbbi állításnak ellentmond az a- többek hangoztatta - vélemény, amely szerint a talajtakarás olyannyira élénkíti a levegő nitrogénjének megkötését, hogy az említett veszteségért bőven kárpótol. H. P. Rush ellenzi a trágya erjesztéses kezelését, akár kazalban, akár szarvasban, vagy telepen. Felfogásaszerint az erjedésnek magában a talajban kell végbemennie, mert a trágya igazán csak így fejti ki jótékony hatását, így viszi be a foldbe a "biológiai életerőt". Az előzőleg már érlelt trágyát Rush csökkent értékűnek tekinti. Ugyanis - szerinte - csak plazmaerjedés zajlik, s így sokkal kevésbé elő­ nyös hatású, sokkal kevésbé képez táphumuszt, mint a nyerstrágya. R. Steiner a biodinamikus szemlélet jegyében ismét másként gondolkodik. Úgy véli, hogy a trágya fo szerepe a talaj" életrekeltése". Ha ugyanis az eleven növény "holt" talajban sínylődik, nem fejtheti ki termőképességét. Evégből javasolja a trágya komposztálását, kezelését különböző készítményekkel, amelyek segítik, szabályozzák az erjedést. H. Heinze ugyan szintén a biodinamikus irányzat követője, mégsem zárkózik el a friss vagy érőfélben levő trágya használatától. Különösen kapásnövények alá ajánlja, mivel azok "közvetlen növekedésserkentés t igényelnek".

66

R. Steiner egyébként az érett trágyát zöldség- és gyepnövények, valamint gyümölcsösök tápanyagpótlására is hasznosnak tartja. R. Gottschall végül is úgy összegzi a véleményeket, hogy a friss (nyers) és az érlelt (érett) trágyakomposzt más-más célra alkalmas. A nyerstrágyát - írja - érdemes sekélyen bemunkálni a talajba, de sohasem közvetlenül a vetés előtt. Tudniillik ha bekeveredik, idő múltával, a felszín még megülepedhet és a magágy jó minőségben készíthető el. Az érett trágya viszont bármikor - akár fejtrágyaként is - kijuttatható. Szerinti sok érv szól a nyerstrágya felszínen hagyása ellen. Ha netán száraz idő köszönt be, súlyosak lesznek az Nveszteségek, főleg sok ammónia illan el. Ha ellenben esőzések áztatják a földet, a tápanyagok esetleg a mély rétegekbe mosódnak alá. Egyúttal az is előfordul, hogy az erjedő trágyából fejlődésgátló anyagok (ún. allelokemikáliák) lúgozódnak a gyökérzónába. Különösen hibás eljárás, ha a szántóföldekre fagyos télen kiteregetik a trágyát. A nyerstrágya ugyanis eleve tartalmaz vízoldékony N-vegyületeket. A még télen sem szünetelő ásványosodás során a karbamid részint ammónia (NH 3), részint szén-dioxid (C0 2) formájában szökik el. Ilyenkor a talajélet még nem elég élénk ahhoz, hogy megkösse a képződő nitrogénvegyületeket Amellett a csapadékvíz is elsodorja, továbbítja a tápanyagokat, akár a folyóvizekig. A téli kiszórásra egyetlen kivétel lehet az az időpont, amikor a talajfelszínt a kései fagy éppen kitavaszodás előtt szilárdítja meg annyira, hogy rámehet a trágyaszóró gép. Ilyenkor sem a friss, ha~, nem csak a félérett (2-4 hónapos) trágyát szabad használni, mert abban már kevesebb az illékony, oldódó tápanyag. Általában tanácsos a trágyát [elhalmozva, összerakva érlelni, komposztáini - írja R. Gottschall. A kb. 0,5 m-ig emelt rétegre egyegy hét múlva ugyanilyen vastagságban újabb réteg hordható. Az így épülő kazlat az esőtől védeni kell. A néhány hónap alatt jól összeérlelődő trágya kifogástalan tápanyagpótló szerves tömeget képez. Két-

67

ségtelen, hogy bizonyos idő elteltével a trágya veszít "biológiai életerejéből". Aki -tegyük fel- hároméves, "öreg" trágyával próbálkozik, hogy sívó homoktalaját "életre keltse", alighanem csalódni fog. NitrogénzárJa t. A talajban a talajmikrobák szinte "neki esnek" a trágya tápanyagainak és azokat saját szervezetükbe építik be. Így a fontos elemeket átmenetileg a növények elől elvonják( ez az ún. "nitrogénzárlat". Ez a mikrobák káros nitrogénasszimilációja. Felfogásunk szerint a régebben "káros pentozánhatás" néven emlegefett jelenség oka, hogy a mikroorganizmusok a C kb. 80%-át C0 2vé "ellélegzik", 20%-ából pedig önnön szervezetüket építik. Eközben minden 25 g C felvételéhez kb. l g N szükséges. Olyan szerves anyagok bomlásakor, amelyekben a CIN arány 25-nél kevesebb (a közönséges "átlagos" trágyában pl. csak 12-15), a mikrobák a rendelkezésre álló N-nek csak egy részét építik be sejtj eikbe, a többi a növények számára megmarad. Ha viszont a CIN arány tágabb 25nél, akkor a mikrobák a talaj N-készletéből elégítik ki többletigényeiket Ilyen átmeneti N-hiányt okoz pl. a nyers trágya bekeverése a parányszervezetek (mikrobák) működésének, szaporodásának hirtelen felgyorsításávaL A mikrobáknak ez a "falánk élcsapata" később átadja helyét és az "előemésztett" tápanyagokat a következő rajnak, amely már megosztja a tápanyagkésztetet a gyökérzetteL A CIN arányt természetesen az is befolyásolja, hogy mennyi foldet, szalmát vagy más alomanyagot kevernek az ürülékhez. Az érlelés során az alom feltáródik, és szűkül a CIN arány. Így az érlelt szalonnás trágyakomposztból a C-hez viszonyítva több egyéb tápelem áll a növények rendelkezésére, mint a nyers trágyában. Az érlelési folyamat előrehaladtával azonban a trágyakomposztban is erősbödik a lassú ásványosodási folyamat, s így a tápanyagok többek között az N is - szorosabban kötődnek a humuszsavakhoz. Ezzel magyarázható, hogy a friss trágyát a talajban gyorsabban, az érettet lassabban hasonítja át.

68

Az almozás, trágyatermelés, a tárolás, valamint a tartás és almozás összefiiggéseit Márai Géza adatainak felhasználásával a következő táblázatokban mutatjuk be. Tartásmódnak

megfelelő

Tartásmód

napi almozás Alomszükséglet

Almozott kötött tartás hosszú állás középhosszú állás rövidállás

napi 4-5 kg alom napi 3-5 kg alom napi 2-3 kg alom

Almozott kötetlen tartás mélyalmos

napi 3-6 kg alom

Alomtakarékos kötött tartás rövidállás

napi 1-2 kg alom

Alomtakarékos kötetlen tartás pihenőrekeszek

Almozatlan kötött tartás rövidállás gumiszőnyeggel

napi 0,5-1,5 kg alom (bioállattartásban nem javasolt)

A trágyalé mennyisége számosállatonként (Várható évi termelés külön gyűjtéssel és gondos kezeléssel) Számosállat

Átlagban l számosállat Csikó, legeltetve Igásló

hVsz.á.

40-50 5 10-15

Sertés

50

Szarvasmarha, rövid állásban

44

Szarvasmarha, középhosszú állásban

35

Szarvasmarha, hosszú állásban

25

Szarvasmarha, legeltetve

·'

10-20

69

Istállótrágya-termelés állatonként Egy állat évi trágyatermelése tonnában

Megnevezés Bika, tehén,

előhasi üsző

7 hónapos

vemhességtől

Hízómarha Itatásan nevelt borjú ,Legelő

Leg~lő

11,0 14,5 2,2

tehén

6,0-8,0

növendékmarha

4,0-6,0

Növendékbika választásból l éves korig

6,0

Növendékbika 1-1 112 éves korig

9,0

Szopósborjú

2,0

Üsző, választástól l éves korig

5,0

Üsző, előhasi üsző 7 hónapos vernhességig

6,0

Csikó választástól 2 éves korig Csikó 2-4 éves korig

6,0

Herélt igás ló

7,0

5,0

Szopóscsikó ménesben

1,5

Törzsmén, tenyészkanca ménesben

7,0

Hízósertés

1,5

Kan, koca,

előhasi

koca

1,2

Süldő

0,8

Növendékjuh

0,5

Tenyészkos, anya

0,7

Ürü

0,6

Megjegyzés: Tájékoztató adatok. Az istállótrágyatermelés függ az istálló rendszerétől, az alom és a takarmány mennyiségétől és minőségétől, a trágya kezelésétől stb.

70

Az istállótrágya mennyisége almozás szerint, számosállatonként Napi alom kg

Napi trágyaterm. 30% erjedési veszt. mellett, kg

3

23,0 25,4

4

27,8

6 8 10

32,7 37,5 42,3

2

300 250 200 150 napos istállózás mellett az évi trágyatermelés, tonna 5,8 4,6 6,9 8,4 3,5 6,4 5,1 7,6 9,3 3,8

365

10,8 11,9 13,7

8,3 9,8 11,2

7,0 8,2 9,4

5,6 6,5 7,5

15,4

12,7

10,6

8,5

4,2 4,9 5,6 6,3

Állatállomány (szá./ha-ban) trágyatermelő egységenként (TE) Állatfaj (szá.-ban kifejezve) Tenyészbika (1,2) Tehén (l) 2 évesnél idősebb szarvasmarha (l) Szarvasmarha 1-2 éves (0,7) Borjú (O-l éves) (0,3) Juh, l évesnél idősebb (0,1) Juh, l éves korig (0,05) Kecske (0,08) Hízósertés (mindegyik l 00 kg) Tenyészkoca Tyúk Jérce Hízott csirke Hízott kacsa Hízott pulyka

TE/darab 0,8 0,7 0,7 0,5 0,2 0,07 0,03 0,05 0,14 0,33 0,01 0,0005 0,0003 0,0006 0,01

darab/TE 1,25 1,5 1,5 2 5 15 30 16 6

1 100 200 300 150 100

Megjegyzés: Az állatállomány a trágyaegység szerint alakítható ki. Egy trágyaegység 80 kg N-nek és 70 kg Pz0 5-nek felel meg.

71

Az istállótrágya térszükséglete Trágyakazal építése

,.

Fél év alatt trágya, tonna

Kazal hosszúság, m

20

100

!5

30

150

22

40

200

30

50

250

37

Számosállatok száma, db

összegyűlő

A kazal magassága 2,5-3 m, szélessége 3-4m Ilyen kazalból 2 fm kb. 0,5 ha trágyázásra elegendő

Az új bioállattartási rendelettervezet kiemelten igyekszik az elő­ írások értelmezésére. Ennek érdekében közzétették az irányadó számosállat (SZA) átszámítási együtthatókat (SZA= 500 kg élőtö­ meg, amely egyenlő a nemzetközi "livestock unit" (LU), vagy az "animai unit" (AU) egységekkel), amelyek a következők: Faj, korcsoport és hasznosítás 6 hónaposnál

idősebb

ló

l számosállattal állatok száma

egyenértékű

1,0

Hizlalásra szánt borjú

0,4

Évesnél fiatalabb egyéb szarvasmarha

0,4

Egy és két év közötti bikaborjak

0,6

Egy és két év közötti

0,6

üsző

borjak

Két éves és annál öregebb bika

1,0

Tenyészüsző

0,8

Hízó üsző

0,8

Tejelő

1,0

72

tehén

Faj, korcsoport és hasznosítás

l számosállattal állatok száma

egyenértékű

Selejt tehén

1,0

Egyéb tehén

0,8

Tenyész anyanyúl

0,02

Anyajuh

0,15

Kecske

0,15

Malac

0,027

Tenyészkoca

0,5

Hízó sertés

0,3

Egyéb sertés

0,3

V ágó baromfi

0,007

Tojótyúk

0,0014

Egyéb baromfi

0,03

A trágyaterhelés szabályozása. A biogazdálkodásban az állatállománykoncentráció elsősorban a saját takarmánybázishoz és a kívánatos trágyatermeléshez igazodik. Amennyiben a kérődző állatot tartó gazdaság kénytelen más, biogazdálkodást folytató üzemekből takarmányt vásárolni, akkor is legalább 50%-nak a saját gazdas~gból kell származnia. A baromfi, sertés és ló takarmányának - szükség esetén - l 00%-a vásárolható meg biogazdálkodást folytató üzemek~ ből (Biokultúra üzemek). Ebben az esetben a baromfi- vagy a sertéstartás mértéke nem haladhatja meg az l TE/ha-t. Ügyelni kell a TE/ha határértékre. Ha pótlólagos takarmányvásárlásra van szükség, akkor szálastakarmányt fogyasztók esetében maximálisan l ,3 TE/ha gazdasági terület (ez 2 sza./ha-nak felel meg), és baromfi és sertés esetében l ,O TE/ha gazdasági területre jutó állatállomány engedélyezhető. 73

A fenti korlátozások miatt a bioátállás során gyakran szükség van a nyugati országokban az állatállomány csökkentésére, ami sok gazdaság számára jelentős változtatásokat jelent a gazdaság szerkezetét illetően. Az 1,0 TE/ha érték 6 hízósertés (100 kg-os) vagy l 00 tyúkot jelent hektáronként. Ha 6 hízósertés takarmányát kizárólag a saját gazdaságban állítják elő, akkor ahhoz- gyenge-közepes takarmányértékesítés (1:4) és közepes gabona-terméshozam (2,5-3,0 t/ha) esetén- l ha termőterület szükséges. A jobb takarmányértékesítés és a nagyobb termések csökkentik a szükséges területet. Üzemgazdasági szempontból nézve, ennek következtében 6 hízósertés t kell összehasonlítani a növénytermesztésből, mégpedig l ha területről származó fedezeti hozzájárulássaL Gyakran előfordul, hogy a gazdaság súlypontja az átállás során áthelyeződik a gabonatermesztésről a zöldségtermelésre vagy közvetlen piaci értékesítéssel történő termelésre. Takarmányok pótlólagos vásárlása mindig egyidejű tápanyagbevitelt jelent a gazdaság körforgásába. Ennek bizonyos mértékig lehet kedvező hatása, de az állat és a környezet által elviselhető határt hamar el lehet érni. Ezzel a problémával kapcsolatos példák a következők: • a tejelő tehenek ún. "trágyalékatarzisa", amely a túl bőséges káliumellátottság következménye és • a levegő (mindenekelőtt NH 3 miatti) és a talajvíz környezeti szennyeződése, mégpedig a vásárolt takarmányokon tartott nagy állatlétszámú vidékeken. Fontos külön is megjegyezni, hogy azok a tápanyagok, melyek trágya formájában környezetünket terhelik, részben azokból a takarmányokból származnak, melyeket olyan országokban állítanak elő, ahol - legalábbis részben - hiányoznak az élelmiszertermeléshez szükséges lehetőségek, ill. területek. A nagyarányú takarmányvásárlás ezenkívül jelentős többletköltséggel jár.

74

A mai, általában szakosodott mezőgazdaságban az állattartó gazdaságok rendszerint nagy állatállományokkal dolgoznak, melyeket csak vásárolt takarmányokkal lehet fenntartani. A szálastakarmányt fogyasztó állatoknak többnyire csak abrakot kell vásárolni, a sertés- és a baromfitartás sok gazdaságban kizárólag vásárolt takarmányra alapozott. Annak érdekében, hogy ezeknek a gazdaságoknak mindezek ellenére bioátállási lehetőséget nyújtsanak, csak korlátozott mértékű takarmányvásárlást szabad engedélyezni. Európában - az átalakulásban lévő kis- és középüzemek, no meg az átállással "küszködő" biogazdaságok nagyon-nagyon hiányolják az elegendő és jól komposztáJt istállótrágyát( másrészt főleg Nyugat-Európában- már az állateltartó képesség és a trágyaterhelés korlátozásáról, az új trágyaegység (TE) alkalmazásáról beszélnek elsősorban. Bizony, igen eitérők a trágyatermelés-felhasználás kérdésében az igények és a nézetek! Csökkenő állomány, kevés trágya. A diagramm, a táblázatok 1931-től nyomon kísérik a hazai állatállománynak a felhasznált szerves trágya mennyiségének és a szervestrágyázott területnek különösen az utóbbi évtizedben történt - erőteljes csökkenését. Példáuli966-ban 15,4% volt a szervestrágyázott terület aránya, 1971-ben 13,6%, 1976-ban 9,5% és a negatív rekord 1980-ban következett be, amikor 6,9%-ra csökkent az arány. Azóta a helyzet javult, de még mindig messze van a kívánatostóL Másik kedvezqtlen tendencia, hogy a terület csökkenése mellett növelték a hektáronkénti mennyiséget, ami 28,4 tonnával kezdődött 1966-ban, és je~' lenleg 40 tonna felett van. · Érdekes, hogy az elméletileg keletkezhető 17-18 millió tonna szerves trágya helyett az országos nyilvántartásban - a KSH adataiban- ennek kb. negyede, mintegy 4 millió tonna jelenik meg. V élhetően ez a 4 millió tonna keletkezik a nyilvántartásra kötelezett gazdaságokban, a többi kisüzemekben. 75

866! L66l 966! ~661

17661 (661 Z66l

!661 0661 6861 886! L86l 9861 ~861

17861 (861 Z861 1861 0861 6L61 8L61 LL61 9L61

] ~ ~

"' <1.)

~

<1.)

N

.~o:

"'«<

> ·Ul

Ci<1.)

<1.)

~L- IL61

OL-9961 ~9-196! 09- 1~61

Ot-1(6!

"" N

76

o N

""

o

o

3:! 'o "'o

.!O ~

..()

·~ ~

Szervestrágyázás a harmincas évektől Magyarországon 1966-ig

kezdődően

(KSH adatai alapján !976-tól)

Év 1931-40 1951-60 1961-65 !966-70 1971-75 1976 1977 !978 !979 1980 !981 1982 1983 !984 1985 !986 1987 !988 !989 1990 !991 1992 !993 !994 !995 1996

Szervestrágyázott Felhasznált szerves trágya terület mennyisége

l ha szervestrágyázott területre jut

(hektár)

(ezer tonna)

(tonna)

444 OOO 412 OOO 383 OOO 414 OOO 336 OOO 458 OOO 391 OOO 428 OOO 347 OOO 368 OOO 410 OOO 305 OOO 311 568 304 172 297 026 211 824 191 200 !34 475 138 894 108 446 106 230

22 400 21 200 20 600 22 200 14 800 15 900 15 OOO 14 OOO 15 500 12 300 17 600 14 800 16 800 !3 300 14 600 16 500 12 200 12 747 12 453 12 030 7 955 7 175 5 002 4 833 4 750 3 964

35,8 36,4 36,5 37,4 36,6 38,4 37,8 39,2 38,3 39,7 40,2 40,0 40,9 40,9 40,5 37,5 37,5 37,2 34,8 43,8 37,3

"

77

Az állatállomány változása

1950-től

(A KSH adatai alapján mindig a december 31-i állapot, ezer db) Év

!950 !955 '1960 1965 1970 1975 1980 1985 1986 !987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997

78

Szarvasmarha

Sertés

Juh

Ló

2018 2150 1963 1919 1911 1904 1918 1766 1725 1664 1690 1598 1571 1420 1159 999 910 928 909 871

4782 6600 6388 6590 7311 6953 8330 8280 8687 8216 8327 7660 8000 5993 5364 5001 4356 503 2 5289 4931

990 !690 2250 2460 2316 203 9 309 0 2465 233 7 2336 2216 206 9 1865 1808 1752 1252 947

690 721 490 307 222 156 120 98 95 88 76 74 79 57 78 71 81 71 70

977 972 858

Felnőtt

baromfi

18 181 23 536 26 844 29 209 35 097 38 667 42 764 38 376 37 !74 36 222 35 607 34 190 43 309 35 557 36 414 30 812 33 665 31 458 27 692 30 983

Állatállomány, szerves trágya, műtrágya-felhasználás változása (1983-, 1993-, 1997-ben a KSH adatai alapján) Állatállomány (XII. 31.) Szarvasmarha (ezer db) Sertés (ezer db)

1983

1993

1997

1982

999

871

1586,4

252

285

428 506

134 475

106 230

16 808

5 002

3 964

1586,4

252

285

241

34

46

Szerves trágya Szervestrágyázott terület (ha) Felhasznált szerves trágya (l OOO t) Műtrágya

Felhasznált (1000 t) I ha mezögazdasági területre jutott (kg)

Megjegyzés: Magyarország foldterületének művelési ágak szerinti megoszlása ( 1997) Mezögazdasági terület 6184 e ha 66,6% Termőterület 8617 e ha 86,4%

Baromfi esetében 0,007 számosállat szorzóval és számosállatonként l O t/év szerves trágyával számolva. Trágyakezelési tanácsok. A nagyobb tömegű alomszalma használata nemcsak azért előnyös, mert ezzel jobban felfoghajó és hasznosítható a szilárd és híg ürülék, mert ezáltal értékesebb anyaggáválik trágyázás szempontjából a szalma is, de az sem le: het közömbös, hogy a bőségesebb szalmahasználat megakadályozza az ammónia, illetve egyéb anyagok istálló levegőjében történő keveredését és ezáltal az ott tartott állatok számára is kedvezőbb feltételek adódnak. Az egészségesebb tartási körülmény javítja az állatok termelését és takarmányhasznosítását A jól almozott istállókban kevesebb a légzőszervi és mozgásszervi megbetegedés is.

79

Magyarország évi potenciális szerves trágya termelése (Az ország 1997. december 31-i állapot szerinti állatállomány alapján számolva, figyelembe véve az előző táblázatban foglalt adatokat és megjegyzést.)

Állatfaj "Szarvasmarha Se!1és

Évi trágyatermelés átlag (tonna)

Szerves trágya ezer tonna

871

10,0

8 710

4 931

1,2

5 917

Darab ezer

Juh

858

0,6

515

Ló

70

6,0

420

Felnőtt

baromfi

30 981

2 169 Összesen:

17 731

Az istállótrágya kezelésével kapcsolatosan elvárható az a minimális gondosság hogy a szervestrágya-telepet ne tekintsék szemétgyűjtő helynek. A szalmabála, drót- és műanyag zsineg, valamint mindenféle műanyag hulladék, valamint építési törmelék trágyában való jelenléte a rakodó- és kiszóró gépek munkáját nehezíti. Gyakran azok összetörését okozza tetemes költséget és kárt okozva. A korábbi táblázatok adatai szabványszerűen vett minták, valamint analitikai vizsgálatok alapján kapott adatok értékeit mutatják. Megállapítható belőlük, hogy a szervestrágyaaz állatfajtól, tartási körűlménytől és a tárolás, kezelés körűlményeitől függően nagy tömegű tápanyagot tartalmazhat. A baromfitrágyából egy 20 tonnás adag 7-800 kilogramm NPK-hatóanyagot visz a talajba jelentős mező- és mikroelem-tartalommal együtt. Eltérő arányokkal, de minden állat jól kezelt szerves trágyája jelentős tápanyagot tartalmaz.

80

Célszerű lenne véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a szervestrágyázás 40 tonnánál kezdődik, mert egy ilyen adagú jól kezelt trágya 1200 kilogramm körüli NPK-t tartalmazhat és ez egyik-másik elemből- különösen egyébként is jól feltöltött talaj nál- az utána termelt növénynél fejlődési rendellenességet, zavarokat is okozhat. Ezért célszerű 20-30 tonnás adagok alkalmazása hektáronként és ezzel növeini a szervestrágyázott területet, gyorsítani a szervestrágyázási forgót Ennek kettős haszna lesz. Egyrészt, az egyszerre kijuttatott tápanyag szolgálhat egy egészséges feltöltést, de nem okoz még túltrágyázást, másrészt nagyobb területen érvényesül az a talajélet-serkentő hatás, amit a szerves trágyában levő élő szervezetek, mikroorganizmusok elősegítenek Ha helyesen kezelik az istállótrágyát, vagyis nyirkosan és tömötten tartják, az erjedési veszteségek sem számottevők. A régebbi gyakorlat szerint a kazal megbontását, a kihordást, teregetést és a lehetőleg azonnali elászántást a nyárutói, kora őszi hónapokra időzítették, elsősorban tavasziak (kukorica, burgonya, répa stb.) alá. Újabban más módszerek is terjednek. Német szakemberek például amellett kardoskodnak, hogy lazább talajon a trágyát még a tél előtt vékony rétegben a felszínen érdemes szétteríteni. Így a csapadék bemossa a tápanyagokat, a takarás pedig jótékonyan óvja a morzsalékos szerkezetet. Ehhez az eljáráshoz 8-l O tonna/hektár a javasolt adag. Ellenben az aláforgatáshoz, a köt~tt­ ség fokától függően, 3-4 évenként 20-25 tonnalhektár szükséges. A bemunkálás mélysége nehéz agyagon lehet 25-30 centiméter,·' homokon ennél kevesebb. Sőt, az egészen laza termőréteget még sekélyebben szabad csak bolygatni. Ott nem árt, ha a félérett istállótrágyából a szenesedő szalmaszálak vége kikandikál. Nagyon tevékeny ásványi talajtípuson a tavaszi aláforgatás sem kárhoztatható - fóltéve, hogy tökéletesen érett, komposztáJt trágyát használnak.

81

1.2. Komposzt (istállótrágya, baromfitrágya, gilisztahumusz, gomba, fakéreg, növényi anyagok) Iparszerű gazdálkodásból származó tilos Nyersanyagismeret A komposztálás során gyakorlatilag minden környezetünkben keletkező szerves hulladékot felhasználhatunk A jó minőségű végter' mék előállítása érdekében az érést meghatározó tulajdonságukat ismerni kell. Melyek ezek a jellemzők ? Kémiai összetétel (szervesanyag-tartalom, CIN arány és a tápanyagtartalom): A biológiai kezelés elsődleges feltétele a megfelelő szervesanyag-tartalom. Ezt a szakirodalomban sok helyen izzítási veszteségként is jelölik, minimális értéke 30%. A kiindulási anyagok 30% alatti szervesanyag tartalom esetén nehezen komposztálhatók. Az érést meghatározó fontos kémiai jellemző a CIN arány. Az optimális 25-30:1, amit általában a nyersanyagok keverésével lehet elérni. Kevésbé fontos az egyéb növényi tápanyagtartalom (foszfor, kálium), mivel ezek általában az éréshez szükséges mennyiségben rendelkezésre állnak, és a felhasználás előtt hiányuk könnyen pótolható. Bizonyos nyersanyagok egy adott tápanyagból különösen sokat tartalmazhatnak, így ezek felhasználása javíthatja a komposzt minőségét. Például a borászatokban nagy mennyiségben keletkező szőlőtörköly gazdag foszforban és káliumban. • A nyersanyagok komposztálhatósága. A hulladékokat alkotó szerves vegyületek különböző mértékben állnak ellen amikrobiális bontásnak, ezért az optimális lebontási ütem elérése érdekében nem elég a nyersanyagok keverésekor csak a CIN arányt figyelembe venni. Magas lignin tartalmú nyersanyagokból (pl. fűrészpor) a szén lassan szabadul fel, ha ezekhez 82

Néhány nyersanyag kémiai összetétele Izzítás i Nyersveszteanyagok ség(%)

CIN (-)

N

P 205

Kp

Ca O

MgO

(%)

(%)

(%)

(%)

(%)

Kommunális szektor Konyhai 20-80 hulladékok

12-20 0,6-2,2 0,3-1,5 0,4-1,8 0,5--4,8 0,5-2,1

Zöldhul!adék

20-60

15-75

0,3-2

0,1-2,3 0,4-3,4 0,4-12 0,2-1,5

Istállótrágyák Szarvasmarha

20,3

20

0,6

0,4

0,7

0,6

0,2

Ló

25,4

25

0,7

0,3

0,8

0,4

0,2

Juh

31,8

15-18

0,9

0,3

0,8

0,4

0,2

14-18

0,8

0,9

0,5

0,8

0,3

Sertés

18-25

Mezőgazdasági

Szalma Répalevél

70

melléktermékek

50-100

0,4

2,3

2,1

0,4

0,2

15

2,3

0,6

4,2

1,6

1,2

0,06

0,06

0,5-1

0,04-0,1

Friss fakéreg

90-93

85-180 0,5-1,0

Fakéreg mulcs

60-85

100-300 0,2-0,6 0,1--0,2 0,3-1,5 0,4-1,3 0,1--0,2

Szőlő-

törköly

80,8

Gyümölcs90-95 törköly

25-35 35

1,5-2,5 1,0-1,7 3,4-5,3 1,4-2,4 l, l

0,62

1,57

1,1

0,21 0,2

83

nyersanyagokhoz gyorsan bomló nitrogénforrást adunk, akkor ammónia formájában komoly nitrogénveszteség lép fel, amely a gazdasági káron túlmenően környezetszennyező is. • A szerkezeti stabilitásnak a nyersanyagoknak azt a tulajdonságát nevezzük, hogy mennyire hajlamosak a tömörödésre, a keverés után milyen mértékben porózusak. Az érés során a rossz szerkezetű nyersanyagokból gyorsan elfogy az oxigén, kedvezőtlen anaerob folyamatok útját nyitva meg. A komposztálás során minimális porozitás 30 térfogat%, amit meg. felelő mennyiségű szerkezeti elem bekeverésével biztosíthatunk. Ilyen jó szerkezetű nyersanyagok a zöldhulladékok, a szalma, a fanyesedék. • A hulladékok nedvességtartalma. A nyersanyagok eltérő nedvességtartalommal rendelkezhetnek. Nem jó sem a túl száraz, sem a túl nedves nyersanyag. A komposztáJási folyamat indulásához megfelelő nedvességtartalmat (40-60 tömeg%) a legegyszerűbben az anyagok keverésével állíthatjuk be. • Előkezelés igény. A nyersanyagok egy része komposztálás előtt valamilyen előkezelést igényel. A leggyakrabban alkalmazott előkezelések az őrlés, aprítás, préselés, homogenizálás esetleg az idegen anyagok eltávolítása. • A nyersanyagok térfogattömege meghatározza az egész folyamatot. Ismeretében tudjuk méretezni a szállítókapacitást, a komposztálás területigényét Az érés során a maximális térfogattömeg 700 kg/m 3. A nyersanyagok térfogattömege szoros összefüggést mutat azok nedvességtartalmával, illetve szerkezetességével és a keletkezés körülményeiveL A komposztálás során segédanyagokkal dolgozunk. A nyersanyagokhoz összekeverésükkor különböző adalékanyagok adhatók, amelyek befolyásolhatják a korhadás menetét, javíthatják a komposzt minőségét.

84

Adalékanyagok lehetnek: • agyagőrlemények, • kőzetlisztek, • mész, • szaru-, vér-, csontlisztek

Mezőgazdasági

hulladékok komposztálá sa

Istállótrágya A szerves trágya közvetlen felhasználása ellen a következő érvek szólnak: • az istállótrágya főleg ha hosszabb ideig tároltuk, már részben rothadásból származó termék (a rothadó anyagok mindig problémát okoznak a talajban); • a növények gyökereit a rothadásból származó anyagok (pl. indol, szkatol, putreszcin stb.) mérgezik, és bomlásuk oxigént von el a gyökérzónából; • a nagy tömegű friss szerves anyag mikrobiális bontása révén szintén keletkeznek gyökeret károsító vegyületek; • a trágya tárolása közben a gyommagvak és a növénypatogén szervezetek nem pusztulnak el teljes mértékben; • a rothadó trágya vonzza a különféle kártevőket (pl. kápos-zta, répa- és hagymalegyeket, drótférgeket stb.). Nem mindegy, hogy hol történik a trágya átalakulása. Igaz, a talajban is képes lebomlani, de itt a humuszképződés feltételei ellentétben a komposztprizmával csak rövid ideig adottak. A bomlás következtében a talajban a tápanyagok jelentős része könnyen oldható formába kerűl és abban az esetben, ha a növények nem veszik fel azonnal, fennáll a kimosódás veszélye is.

85

A különböző szerves trágyák komposztálásakor sokféleképpen viselkedhetnek. Nagyon nagy különbségek lehetnek például a trágyák nedvességtartalma között. Szarvasmarhatrágya. Általában trágyaszarvasokban tárolják a szabadban, rendszerint túl nedves. A prizma összeállításakor mindig valamilyen száraz anyagot kell hozzákevemi. Erre a legalkalmasabbak a szalma, a fűrészpor, a kéreghulladék, a vékonyabb ágak és gallyak. Minél fásabb szerkezetű az anyag (minél maga'sabb a széntartalma), annál inkább ügyelni kell arra, hogy nehogy túl tág legyen a kiindulási CIN arány. A szarvasmarhatrágya CIN aránya önmagában is jó a komposztáláshoz. A gyakorlatban ezt úgy lehet megvalósítani, hogy a talajra helyezünk a prizma teljes szélességében egy réteg kishálás szalmát (természetesen a zsinórokat gondosan eltávolítjuk), majd erre boritjuk rá a trágyát és a földet. Ezután a prizmát komposztforgatóval átforgatjuk, így alakítva ki a végleges profilt illetve a tökéletes keverést. A komposztálás során problémákra alig kell számítani. Az első átforgatásra a második héten kerül sor, ekkor már érezhető a jellegzetes fűszeres szag, amely semmilyen más trágyáéval nem keverhető össze. A komposztot összesen háromszor, esetleg négyszer kell átforgatni. Mélyalmos tartásból származó trágya. Gyors felmelegedő képessége miatt problémás anyagnak számít. A tiszta mélyalmos trágya l O% földdel keverve már a harmadik napon a 70 oc hőmérsék­ letet is eléri! A hirtelen túlmelegedés miatt a prizmák önsterilizálódása léphet fel. Ennek kivédésére több lehetőség van. Átforgatás: Ilyenkor a prizma hőmérséklete 15 °C-kal csökken, de a jó oxigénellátottság miatt a mikrobiális tevékenység még intenzívebbé válik, és a prizma gyorsan újra felmelegszik. Akár kétnaponta is át kell forgatni a komposztot ahhoz, hogy a hőmérsékle­ te ne emelkedjék 65 oc fölé.

86

Nagyobb mennyiségű fold hozzáadása: elég korlátozott lehető­ ség, mert ez a komposzt minőségét rontja. A maximális földadag a tapasztalatok alapján 20% lehet. Száraz összerakás: Az anyagnak olyan nedvesnek kell lennie, hogy a korhadás éppen beinduljon (kb. 35-40%). Egy hét elteltével utána kelllocsolni (kb. 50 l/m 3 vízzel), így nemcsak a hiányzó nedvességet pótoljuk, hanem egyben lehűlését is előidézzük Más hideg anyaggal való keverés: Ha van rá lehetőség más tárolt anyaggal kell keverni a hevülékeny nyersanyagokat Erre alkalmasak a régi, tárolt trágyák, a fűrészpor vagy a fakéreg. Az öszszekeveréskor azonban az optimális CIN arányt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Sertéstrágya. A szakirodalom gyakran mint hideg trágyát emlegeti. Ennek oka az, hogy nedvességtartalma magas, ezért nem melegszik fel olyan intenzíven mint a többi szerves trágya. Ha a nedvességtartalma megfelelő, akkor úgy viselkedik mint minden más trágya. A komposztprizma összerakásakor a szarvasmarhatrágyánál leírtak szerint kell eljárni. Az első átforgatásra már a l O nap után sor kerülhet. Jellegzetes szagát a második átforgatás után elveszíti. A komposztot legalább négyszer át kell forgatni. Mélyalmos tartásból származó sertéstrágya: Az almozás során a nedvszívó-képesség fokozására fűrészport is szokás az alomhoz keverni. Az így kezelt trágyánál érdekes jelenség figyelhető J.Veg: A felrakás után a hőmérséklet gyorsan 60 °C-ra emelkedik, és ez négy héten keresztül nem is változik, még ha közben kétszer át is., forgatják. Az első átforgatásra az első héten, utána pedig kéthetente van szükség. Az ötödik hatodik hétig intenzív ammóniaszag érezhető, ez agyagásványok hozzáadásával csökkenthető. Ezután ezek a prizmák is fokozatosan földszagúvá válnak. Baromfitrágya mélyalmos tartásbóL Ez is hevülékeny anyag. Ajánlott a gyaluforgáccsal vagy szalmatörekkel való l: l arányú ke87

verése. A gyaluforgácsban széntartalma viszonylag nehezen mobilizálható ezért ilyenkor jelentős ammóniaveszteségre kell számítani. A szalmatörek esetében jobb a helyzet, de ebben az esetben a prizma nagymértékben összeesik. Átforgatásra hetente, illetve ha nem kevertünk semmit a trágyához kétnaponta van szükség. A komposztálás során 15-20% fold hozzáadása javasolt. Lótrágya. Általában nagyon száraz, de a magas szalmatartalma jó szerkezetet biztosít. l O% folddel való keverés után a prizmákat csak be kell öntözni, és gond nélkül komposztálható. Meg kell azonban jegyezni, hogy a magas szalmatartalom miatt a beltartalmi értéke alacsonyabb lesz mint a szarvasmarhatrágyából készült komposzté. Trágyalé. Tárolása során tisztán rothadásan megy keresztül, ezért elhelyezése - főleg ha nagy mennyiségben fordul elő - sok gondot okoz. Egyik lehetőség a kezelésére a prizmákban való komposztálás, mert így a tárolása nem okoz problémát és elhelyezése is könnyebbé válik. Komposztálásakor megfelelő mennyiségű, jó nedvszívó képességgel rendelkező, tág CIN arányú száraz anyaggal kell keverni. Ezek a következők lehetnek: • szalma; • fűrészpor; • faforgács; • száraz gallyakból készült apríték. Alkalmazhatunk bármely más- könnyen beszerezhető- jó szerkezetű, nedvszívó anyagot is. A trágyalé komposztálásakor talán a legkritikusabb a homogén keverék létrehozása. Ezt legkönnyebben akkor érhetjük el, ha a nedvszívó anyagat vékony rétegben leterítjük, majd átitatjuk trá-

88

gyaléveL Amikor megfelelően átnedvesedett újabb réteget terítünk rá mindaddig, amíg a megfelelő prizmaméretet el nem érjük. Amikor kész a prizma a tetejére lehet helyezni a kb. l O% földet, amitől egy kissé összenyomódik, és megindul a korhadás. A prizmákat akár l 0-14 napig is lehet így előkorhasztani, és csak ezután kell először átforgatni. Ilyenkor már megfelelően homogén a halom. A termofil fázis csak az első átforgatás után kezdődik. Szalma és széna. A szalmakomposztálás ellen sok érvet lehet felhozni. Ezek közül a leggyakoribb, hogy nincsen értelme a szalmát lehordani a tábláról és azt komposztálni, hiszen az lebomlik a talajban is. Ez valóban így van. A bedolgozott szalmát a talaj mikroorganizmusai általában két hónap alatt lebontják Sok talaj esetében azonban a gyenge mikrobiális aktivitás vagy a csapadékhiány miatt ez nem következik be. Ha a talajban még az egy éves szalma maradványai is megtalálhatók, akkor további szármaradvány bedolgozása csak bajok forrása lehet. Még egy további példa a komposztálás indokoltságára: egy hektár kukoricaszárból 20-30m3 hígtrágya felhasználásával mintegy 25 m3 komposzt készíthető, amely bőven elég egy hektár búza trágyázásához. Tehát a szalmát akkor célszerű komposztálni, ha nem használjuk el állataink számára, és a talajban nem bomlik le gyorsan. A szalma komposztálásakor figyelembe kell venni, hogy meglehetősen tág CIN aránnyal rendelkező, tehát szénben dús és I}itrogénben szegény anyag, ezért a prizmába rakáskor nedves és nitrogénben dús anyagokkal kell keverni. Ilyen a fent említett trágyalé és hígtrágya, de szóba jöhet nedves istállótrágya vagy esetleg városi biohulladék is. A komposztálást célszerű a tábla szélén elvégezni, de fokozott figyelmet kell a talajvíz-védelemre fordítani. Kukoricaszár. Nagy mennyiségben ősszel áll rendelkezésre. A napjainkban újra megjelenő kisgazdaságok előszeretettel alkalmaz-

89

zák takarmányozásra. Ahol nincs állatállomány, és a talajban nem bomlik le kellő idő alatt, ott célszerű komposztálni. Az őszi időpont miatt azonban két megoldás lehetséges. A komposztot még ősszel összerakjuk, és így megfelelő összetétel esetében a termofil fázis a tél beállta előtt bekövetkezik, az érési szakasz azonban csak tavasszal a fagy elmúltával kezdődik. A komposztot csak tavasszal, márciusban állítjuk össze, így a komposztot még a kukorica vetése előtt ki tudjuk juttatni. .. A kukoricaszárat rendfelszedővel gyűjtjük be, majd a komposztálás .helyén csíkokban el terítjük. Célszerű trágyalé, hígtrágya esetleg egy kevés istállótrágya hozzáadása. Nem szabad elfeledkezni a földadalékról sem. Ősszel kezdett komposztálásnál még a tél előtt kétszer át kell forgatni. Tavasszal az érést egy vagy két átforgatássallehet serkenteni. Tavaszi összerakáskor a trágyalét, a trágyát és a földet február végén adjuk a szárhoz, az első átforgatásra pedig március elején van szükség. Élelmiszeripari hulladékok komposztálása Törkölyök. A Magyarországon legnagyobb mennyiségben kelettulajdonképpen a mezőgazdasági hulladékok közé is sorolható. A törkölyök a komposztáláshoz optimális CIN aránnyal rendelkeznek (25-30: l), ami azt jelenti, hogy nem szükséges a nitrogén pótlása. Ha komposztálásakor a szőlő szárát (csumáját) is hozzá keverjük akkor jól levegőző, szerkezetes anyagot kapunk. A törköly magas cukortartalma miatt gyorsan felmelegszik és ha megfelelő a nedvességtartalma, akkor hamar korhadásnak indul. Jellegzetes a prizma külső 30 cm-es zónájában megfigyelhető "elgombásodás". Az ekkor megjelenő penészgombák hasznosak, mert aktív cellulóz- és ligninbontók. kező szőlőtörköly

90

miatt ezek a komposztok fokozott nedigényelnek, előfordulhat a heti kétszeri öntözés is. A földadalék nem lehet több, mint l O%. Az összerakás után általában kéthetente kell átforgatni a prizmát, mert ha ritkábban forgatjuk az érési idő meghosszabbodik. A törkölyből készült komposztok jó minőségűek, különösen laza szerkezetűek, így a tőzeget helyettesíthetik. A növények egészségére a magból kioldódó anyagoknak köszönhetőennagyon jó hatást gyakorolnak. Az intenzív

hőfejlődés

vességellenőrzést

A komposztok tápanyagszolgáltató képessége

A komposztokban a nitrogén 80-1 00%-a szerves kötésben található. A nitrogén mineralizáció nagyban meghatározza a trágyázó értékét. A komposztok nitrogén mobilizáló vagy immobilizáló képessége a bennük található könnyen lebontható szénforrásoktól és a CIN aránytól fUgg. 28 hetes üvegházi kísérletek során az istállótrágyából készült komposzt nitrogén tartalmából 48%, törkölykomposzt esetében 13%, míg a fakéregkomposztból 6% mineralizálódott. Általánosságban a komposztok nitrogéntartalmának 0--25%-át vehetik fel a növények a trágyázás évében. A nitrogénszolgáltatás mértékét több tényező befolyásolja. A komposzt tulajdonságain túl fontosak a termőhelyi adottságok; a klíma, a talajtulajdonságok a. nedvességállapot és a termesztés körülményei pl. a talajművelés. A gazdálkodás során arra kell törekedni, hogy a komposzt felhasználása összhangban legyen a termőhelyi adottságokkal, a vetésforgóval és a zöldtrágyázássaL A komposztok tápanyagszolgáltató képességét meghatározza a komposzt érettsége is. Általában megállapítható hogy a kevésbé érett komposztok több, könnyen oldható tápanyagat tartalmaznak, ezért trágyázó hatásuk jobb, bár a növény növekedését gátló hatá91

suk is nagyobb lehet. Az érett komposztok talajjavító hatása jobb. Mulcsozásra például a 3-4 hetes, az intenzív lebomlási szakaszon túljutott komposzt (II., III. érettségi fok) tökéletesen alkalmas, tehát, ha nincs szaghatása, felhasználható. A másik véglet, ha a komposztot palántanevelésre, vagy igényes kultúrák virágföldjében használjuk fel. Ekkor a komposztnak teljesen kiérettnek, földszerűnek kell lennie (V érettségi fok), nehogy kiégést, vagy gyökérkárosodást okozzon. Tápanyag-utánpótlásra általában a IV vagy V érettségi fok:ot elért komposztok alkalmasak, hiszen trágyázó hatásuk kedvező, viszo9t már kellően stabil szerves anyagnak tekinthetők. Makrotápanyagokkal a komposztok jól ellátottak. Az érés során a foszfor, a kálium, a magnézium, a kalcium és a mikroelemek feltáródnak, a talajba kerülve a növények számára felvehetők. A komposztok tápanyag-szolgáltató képessége az összes tápanyagtartalom százalékában Komposzt

Nm in

P20s

K 20

MgO

Istállótrágyából (ló, marha)

0-10+

48-65+

87-100 +

!2-30+

Bio- és zöldhulladékok

0-9+

38-50+

74-95+

9-29+

Több tudományos közlernény is beszámol arról, hogy a komposztokkal a növények foszfor- és káliumellátása minden kiegészítés nélkül megoldható, illetve rendszeres használata következtében a talajok tápanyagtőkéje gazdagodik. A komposzt felhasználásának hatása nemcsak a termés mennyiségében mutatkozik meg. Az ökológiai gazdálkodás minden irányzata különös hangsúlyt fektet a termés különleges minőségére, amelynek mérhető paraméterei a beltartalmi mutatók. A rendszeres 92

komposzthasználat során a termés biológiai értéke nő. Szőlőkísér­ letek során bebizonyították, hogy a must aroma- és színanyagokban gazdagabb a komposzttal kezelt területeken, a spenótban magasabb C-vitamin-tartalmat, paradicsomnál kedvezőbb sav- és Cllkortartalmat mutattak ki. Manapság különösen a zöldségfélék termesztése során fontos szempont a nitráttartalom csökkentése. A növények nitráttartalmát sok tényező határozza meg, amelyet a gazdának nem áll módjában befolyásolni pl. az évjárat, a megvilágítás időtartalma, a hőmérséklet. A trágyázás hatását azonban nem lehet elvitatni. A legpontosabban meghatározott műtrágyaadaghoz képest is a komposztfelhasználás jelentősen csökkenti a nitráttartalmat Trágyázás i kísérletben a kontrollnak (l 00%) tekintett műtrá­ gya kezeléshez képest a csontőrlemény esetén 65%-ra, komposzthasználatkor 35°/o-ra csökkent a nitráttartalom. A termésmennyiségekben azonban nem volt szignifikáns különbség. A komposztok talajjavító tulajdonságát is figyelembe véve megállapítható, hogy sokoldalú hatásának köszönhetően a termés menynyiségét és minőségét hosszú távon kedvezően befolyásolja. A komposztadag

Az adag meghatározása nehéz kérdés, mivel a komposztok sokoldalú trágya és talajjavító szerek, hatásmechanizmusuk össz~tett. Azok szerint a kutatási adatok szerint, amelyek csak a trágyázó hatás elemzésén alapulnak l 0-30 t/ha adagot javasolnak Az adag megállapításakor nem veszik figyelembe a komposzt· talajjavító hatását. Az ökológiai gazdálkodásban felhasznált mennyiség gabonák esetén az előveteménytől és a fajtától ftiggőn hektáronként l 0-50m3 . Nagy tápanyagigényű kapás kultúrák esetén (pl. kukorica, tök) az adag 25-50m3 között változik. A következő táblázatban a különböző szerzők által javasolt komposztadagokat tüntetjük fel. 93

Növény

Gabona

Kukorica

y

Repée

Tök (olaj) Takarmányrépa Burgonya

Adag

Szerző

10-15 t/ha

Gottschali (!990)

20-50m 3/ha

Dunst (!991)

10-15 m3/ha

Crepaz (!991)

10-25 t/ha

Steinlechner és Katter (1991)

25-30m 3/ha

Crepaz (!991)

30m3/ha

Dunst (!991)

10-25 t/ha

Steinlechner és Katter (!991)

25-30m3/ha

Crepaz (!991)

30m3/ha

Duns t (!991)

30 t/ha 10-25 t/ha 20m 3/ha

Gottschali (!990) Gottschali (!990) Crepaz (1991)

1.3. Guano A guanó - vagy spanyolul huanó - tengeri halakkal élő madarak ürüléke, melyekhez különböző állati maradványok, csontok (csontbreccsa, bonebed), döglött madarak, tengeri állatok stb. keveredtek. A madarak és emlős állatok ürülékéből álló, kőzetté vált foszszilis vagy szubfosszilis felhalmozódás telepeket alkot. Előfordulá­ suk alapján a szárazföldi foszforitok közé tartoznak. A guanó általában rendszerint világosabb vagy sötétebb barna port képez, amely nagyobb mennyiségben foszforsavas meszet és nitrogénvegyületeket tartalmaz. Ez teszi talajtrágyázásra különösen alkalmassá. A legnagyobb, l 0-15 m vastagságú, olykor több 94

százezer tonnát kitevő barna színű guanótelepeket az időszakosan száraz klímájú trópusi partok és szigetek madarai hozták és hozzák létre. A friss madárürülék gyors lebomlása során annak eredetileg mintegy 22%-os nitrogén (N) tartalma a széntartalommal (C) együtt erősen lecsökken. Ugyanakkor a 4%-nyi P20 5-tartalma előbb 10-12%-ra emelkedik. Megjegyezzük, hogy a halak, madarak, emlősök csontjai 18,018,5%-nyi faszfort (P) tartalmaznak és Ca(P04)z tartalmuk mintegy 60%. Ezen állatok csontjai a guanótelepeken elhalva tovább növelik a telep foszfortartalmát A guanó ásványtani összetétele igen bonyolult. Enyhén lebontott felhalmozódásai oldható ammónium és alkáli oxalátokon, szulfátokon és nitrátokon kívül Mg és NH 4-foszfátok számos változatát tartalmazzák. Az idősebb guanó viszont már főleg Ca-foszfátokból áll. A beszivárgó csapadékvíz a guanó foszfátjait a fekvő kőzet pórusaiba és üregeibe halmozza át, és itt azok fokozatosan kiszorítják a kőzet egyes alkotórészeit Hosszú idő alatt ily módon hatalmas kőzettömegek foszfátosodhatnak. Kisebb (néhány száz vagy néhány ezer tonnányi) és jobbára már ki is termelt guanótelepekjöttek létre egyes mérsékelt és forró égövi barlangokban, denevérek és más emlősök vagy madarak üt:ülékéből. Csapadék hiányában ezek már nincsenek jelentősebb hatással a fekvő kőzetekre, sőt a guanó foszfátosodása is csupán egyes· régi barlangokban vált csaknem teljessé. Magyarországon az aggteleki Baradla, a miskolci Szeleta, a solymári Ördöglyuk kicsiny guanótelepeit már kitermel ték. A Piliscsaba-Klotildliget közelében lévő tágas barlangban denevérürülékből keletkezett kb. l méter vastag guanótelepet egy élelmes vállalkozó a századforduló környékén kibányászta. 95

Erdélyből csak a Hunyad megyei Csokiovina-barlang guanója érdemel említést. Dr. Győrffy Sándor tapasztalata szerint kisebb mennyiségű guanónak tekinthető madárűrűlék található galambdúcokban, illetve olyan padlásokon, ahol sok galamb fészkel. Ezeket összegyűjtve kitűnő talajjavító anyaghoz juthatunk. Az Egyenlítő környéki korallszigetek karbonátos közeteire települő guanó mennyisége a halevő madarak tömeges fészkelési lehe' tőségeitől fligg. Legkedvezőbbek azok a fátlan szigetek, amelyek köz:elében a tápanyagban gazdag hideg tengervíz feláramlása - a biológiai produktivitás megsokszorozódása mellett - viszonylag száraz klímát hozott létre. A világ foszfortermelésének a zömét hosszú ideig a könnyen kitermelhető guanótelepek fedezték ezért a legtöbb guanótelep már kimerűlt.

Trágyázó hatása. A könnyen hozzáférhető guanótelepek anyagát a perui inkák már a XII. században trágyaként alkalmazták. Az inkák királyai szigorú rendeletekkel védelmezték a guanószigeteket és halállal büntették azokat, akik a tengeri madarakat a költés idején háborgatták. Az egyes guanótelepeket az ország egyes részei között osztották fel. Európába az első guanómintát Alexander Humbold a nagy természettudós hozta. Magyarországon 1880-tól használtak talajjavításra Dél-Amerikából importált guanót. A régi guanótelepek a századfordulóra nagyrészt kiürűltek. A újkeletű guanófelhalmozódást úgy segítették, hogy 4-5 évre kitermelési tilalmat vezettek be, majd az ezalatt keletkezett guanót letermelték. A perui guanó rendkívül hatékony trágyázószer. A kalászos-, a gyökér-, a gumós és sok más növények a legtöbb talajban kitűnő hatású.

96

Ugyanúgy eredményes a gyümölcs- és szőlőtermesztésnél, kertészeti kultúráknál és dísznövényeknéL Alkalmazása. A vetőszántás előtt célszerű elszómi és a szántással földbe juttatni. Kiszórását célszerű trágyaszóró gépekkel végezni, mert kézzel szórva vérmérgezést okozhat. Összetétele. A madártrágya összetétele nagyon eltérő nemcsak eredete, hanem keletkezési módja szerint is. Ameleg száraz éghajlat alatt keletkezett (ahol az ürűlékek gyorsan megszáradnak és az eső nem lúgozza ki) guanó foszforsavon kívül jelentős mennyiségű kálit és nitrogént is tartalmaz. A perui guanók átlagos összetétele: kb. 15% nedvességtartalom, 15-18% foszforsav, 10-12% mész, 7-8% nitrogén, 2-4% káli, ezen kívül nátron, magnézia, klór, kénsav, vasoxid és homok. Ezek természetes állapotban felhasználva is kitűnő hatást eredményeznek, ellentétben a meleg, nedves éghajlaton képződött guanókkaL A meleg, nedves, csapadékos éghajlat alatt keletkezett madártrágyák kevésbé értékesek, mert itt a szerves anyagok felbomlásakor keletkező ammóniák, valamint a könnyen oldható sók a tropikus esők által kilúgozódnak, és a visszamaradó guanó már csak nehezen oldható ásványi anyagokból áll. A guanó mint kitűnő foszfátszolgáltató természetes, a biogazdálkodásban is felhasználható trágyázó, talajjavító, talajregeneráló anyag hagyományosan szerepel a trágyázással, talajjavítá~sal foglalkozó szakkönyvekben, törvényekben, rendeletekben, ajánlásokban. Évtizedek óta átveszik az ajántását a korábbi anyagokból,' csak egy dolgot nem vesznek figyelembe. Magyarországon a guanó használatának nincs realitása. Ha ne adj lsten egy-egy barlang mélyén még található is guanó, az védett, kitermelni nem szabad. A déli féltekéről pedig madártrágyát legalább fél évszázada nem hoztunk be.

97

Magyarországon nincs engedéllyel rendelkező guanóterrnék forgalomban. Egyes műtrágya tápoldat, táprúd terrnékcsaládok alkotói között szerepel guanó, ezek azonban nem engedélyezettek a hazai bioterrnesztésben.

1.4. Stillage (cefre) és stillage kivonat (kivéve ammónium stillage) A cefre a sör- és szeszgyártásban az árpából, illetve más gabonából vagy burgonyából előállított sűrű lé. Cefrének nevezik a gyümölcsfélékből pálinkafőzés céljára összegyűjtött és kierjesztett anyagot is. A szőlőnél ezt törkölynek hívják. Ez utóbbi kettőt közvetlenül talajjavításra nem használják, de a kifőzött maradék komposztha keverve hasznosuL A sörgyártás mellékterrnéke, cefréje ellenben kiváló talajjavító anyag, különösen talajtakarásra alkalmas. Jellegzetesen erős szaga a szabadban gyorsan megszűnik. A gyárból közvetlenül, nedvesen kikerülö malátát vagy azonnal a talajba dolgozzuk vagy a felszínen szétterítjük. Fiatal növények környékét ne mulcsozzuk vele, hogy a perzselődést elkerűl­ jük. A maláta komposztálása lehetséges, de nem feltétlenül szükséges. Szárított forrnában is ismert a nyugati országokban. Ebben az esetben inkább 2,5-3,5%-os nitrogéntartalmú trágyának tekinthető.

Friss malátából négyzetméterenként 1-l ,5 kg-ot használjunk. A sörtörköly növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, némi tápanyagot és nagyon sok nyomelemet tartalmaz (nitrogén 0,5%, foszfor 1-2%, kálium 0,5%).

98

2. Ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek 2.1. Állati eredetű termékek, melléktermékek Vérliszt Levágás után elvéreztetett állatok véréből, bepárologtatás által készített, magas fehérje- (75,9%), nitrogén- (12-14%), némi foszfor- és káliumtartalmú, por alakú termék. Elsősorban állati takarmányliszt, de mint nagyon gyorsan ható nitrogéntrágya, különösen akut nitrogénhiány megszüntetésére alkalmas. Legkésőbb nyár végéig használjuk, mert később kimosódik a talajból. Korai fagyoktól veszélyeztetett területeken csupán nyár közepéig alkalmazzuk, hogy a növények ne fejlesszenek laza szövetű, fagyérzékeny hajtásokat. Pataliszt, szaruliszt, szőr, szőrme, toll, szőrőrlemény, haj. A szaruanyag, a keratin a magasabb rendű állatok speciális szövete. Ebből áll az állatok körme, szarva, szőre, tolla. A szaroszövet úgy alakul ki, hogy a bőr hámszövet sejtjeiben szaruszemesék rakódnak le, a sejt idővel keratinná alakul, majd a sejt elhal, kiszárad. A szaroszövet a bőr képződményeiben előforduló szövet. Az EU biotörvényében a szaruanyagú talajjavító anyagok között a pataliszt, szarvliszt, toll, szőr ("chiquette") liszt szerepel. A gyakorlatban elsősorban a szarvasmarhák szarvának feldolgozása során keletkezett szaruforgács, szaruliszt jöhet számításba, mint tápa--' nyagutánpótló anyag. (A szarv az emlősök "homlokfegyvere", dísze, me ly csontcsapból és tülökből áll. A szarv szövete, anyaga, színe az állat fajtájától változó. Pl. a dél-amerikai ökörszarvak nagyok, a csúcsukon egyharmadig fekete, tovább fehér színű, igen szilárd állományú, tiszta és áttetsző, míg az ír tulokszarvak világos színűek, feldolgozva áttetszők. A magyar ökörszarvak szürkék, zöl-

99

desek vagy feketések, fehér keverékkel. A bivalyszarvak keményebb összeállásúak, állományuk finomabb, színük sötétbarna vagy feketés, megcsiszolva fénylenek.) A szarv felhasználása. A szarvat az ókori népek, így például a germánok, görögök és az ősmagyarok is ivóedényül használták, olajat, bort és más folyadékot is tartottak benne. Ismert a fúvós hangszerként történő alkalmazása. A legnevesebb magyar szarvereklyénk a Lehel kürtje, melyet legutóbb honfoglalásunk ll 00 év·fordulóján a budapesti Hősök terén szólaltattak meg. Az ivópohárként, illetve kürtként használt szarvakat gyönyörű faragványok díszítették. Az ebből készült ivóedények elterjedését igazolja, hogy a későbbi korokban fémből, ónból készült ivóedények is gyakran mutattak szarv formát. A középkorban lámpásokban használták a szarut. (Üveglapok helyett keretbe foglalt, s vékonyra csiszolt szarulemezeket használtak.) Jelenleg a szarv hegyes csúcsát az esztergályosok, az üreges részét a fésűsök, csat- és emléktárgykészítők dolgozzák fel. A biodinamikus gazdálkodásban tehénszarvakban készítik az 500-as és 501-es permetező preparátumokat (Az 500-as preparátum úgy készül, hogy a tehénszarvban szarvasmarha-trágyát érlelnek, az 501-esnél kvarclisztet töltenek a szarvba, mely nem csak a Nap fényét, hanem a kozmosz egészének a hatását is közvetíti.) Szaruforgács, szaruliszt. A szarv (pata, szőr, toll) feldolgozása után maradó hulladék, mely a talaj tápanyag utánpótlásaként szolgálhat. A szarutörmelék a szerves alapanyagú, talajjavító trágyázó szerek közé tartozik, lassan ható nitrogénutánpótló trágya, az ipari, mezőgazdasági, élelmiszeri melléktermékeken belül az állati termékek és melléktermékek csoportjába tartozik. Nyugat-Európában a szaruforgácsot csomagolás előtt 60°C-ra hevítik, így a gazdák nyugodtan használhatják. (A hőkezelés során fertőtlenítik.) 100

Összetétele. A szaru természetes eredetéből adódóan szervesanyag-tartalma 80-99%. A szaruforgács kitűnő nitrogénutánpótló anyag, N-tartalma 9-18%. Foszfortartalma (foszforsav) kevesebb (4-5%), mint a csontlisztének. Mésztartalma 6%, nyomelemekben szegény, kémhatása semleges. Dr. Márai Géza a szaruliszt összetételét a következőkben adta meg: Nedvességtartalom 15% Nyers fehérje (keratin) 78,8% Nyers zsír 1,3% Hamutartalom 0,8% Nitrogénmentes kivonható anyag (cukor + keményítő) 4, l% Hatása, felhasználása. Minél apróbb, finomszemcséjű a szaruforgács, annál gyorsabban hat. Ezért érdemes lisztté őrölni a szarut. A növények számára csak a baktériumok lebontó hatására válik felvehetővé, kb. a kiszórást követő két héttől kezdődő­ en. A trágyahatása közepes. Az első évben a hatóanyagok 50%a, a második évben a 30%-a, a harmadik évben 20%-a érvényesül. Hatása hasonló a csontlisztéhez, de lassúbb, mint a vérlisztté. A finomra őrölt szarulisztet elsősorban a cserepes növényeknek adják, a darabosabb szaruforgácsot a keveréktrágyába, komposztha teszik. Öntözéssel és átforgatással elősegíthető a szaruanyag lebomlása. Néhány forgalmazó: Szaruőrleményt

a Biogazda Kft. forgalmaz szerves trágyaként, melyet szarvasmarha-szarvból és sertéspapucsból állít elő. Javasiatuk szerint felhasználható dísznövények földkeverékéhez l-4 kg/m 3 mennyiségben adagolva. Szaruforgács-Cornusca-Fitt néven talajjavító és kondicionáló szert a soproni FLORASCA Környezetgazdálkodási Vállalat gyárt 101

szárított szarvasmarha szarv és sertéskörömből, míg a Budapesti Biogazda Kft. Szaru-őrlemény néven állít elő trágyát. Az őrle­ mény felhasználható talajba, termesztő közegbe 1-3%-ban bekeverve, 3-4 évenként történő szervesanyag- és tápanyag-utánpótlásra. A fenti két termék rendelkezik FVM forgalomba hozatali engedéllyel. Szarulisztet készít Barta Zsolt hévízi szaru- és agancsfeldolgozó. A világosszürke színű, 14% nitrogént, 0,24% foszfort és 0,04% 'káliumot tartalmazó szarulisztet kis tételben értékesíti. Magyarországon a hajnak tápanyag-utánpótlásként való hasznosítása ismeretlen. Csontliszt vagy dezselatinizált csontliszt, állati csontszén. A csont a (fogak mellett) az állati szövet egyik legkeményebb képződménye, melynek fő tömegét a csontszövet adja. A csontszövet a gerincesekben előforduló támasztószövet, me ly az állati és emberi szervezet egyik legkeményebb szövete. A csontszövetnek két fajtája ismeretes: a főleg embrionális állapotban kifejlődött hálózatos és idősebb korban kialakult lemezes csont. A lemezes csont két formája ismert: a tömött és a szivacsos csont. Felhasználása igen széleskörű. Már az ősember fegyverként hasznosította. A csontból dísztárgyakat (pl. elefántcsont), gombokat, kisebb használati tárgyakat stb. készítenek. A vegyipar csontzsírt (pl. szappangyártásra), csontolajat állít elő (pl. kenőolajnak), enyvet főz belőle. A csontszenet szintelenítésre használják. A finomra őrölt csontliszt értékes szerves trágya. A gerinces állatok csontjaiból felhalmozódott üledékes kalciumfoszfátos kőzet kitűnő talajjavító anyag. A talajok vegyszermentes (szintetikus anyagok, kemikáliák, mű­ trágyák nélküli) foszforutánpótlása az egyik legnagyobb gondja a környezetkímélő, illetve bio (organikus) gazdálkodást végzők számára. Amíg a kalcium, magnézium, kálium, nitrogén utánpótlására 102

számos környezetbarát alternatív anyag ismert (trágyák, komposztok, alginit, mészkő, dolomit, fahamu, kálikőzetek stb.), addig a foszforutánpótlásra csak igen korlátozott számban van lehetőség. A Biokultúra Egyesület termesztési feltételrendszerében a foszfor utánpótlására a csontlisztet, a guanót és a foszfortartalmú ásványi anyagokat (nyersfoszfátot) javasolja. A csontliszt valamennyi foszfortrágyaféle közül a legrégibben használatos. Angliában próbálták ki. A csontok természetes állapotukban trágyázásra alkalmatlanok, mert a bennük levő zsír elkorhadásukat gátolja, ez okból a csontokat zsírtalanítani kell, amit gyárakban gőz segítségével végeznek. Kicsiben a zsírtalanítás sosem tökéletes, és ezért nem célszerű a gazdaságban összegyülemlő csontokból csontlisztet készíteni. Az ilyen csontliszt hatása csekély. A csontliszt gyári készítésénél a zsírtalanított csontlisztet enyvtelenítik (dezselatinizálják), mert enélkül nem lehet megőrölni, ami pedig okvetlenül szükséges, mert minél finomabb a csontliszt, annál gyorsabb a hatása, amiért is a csontliszt értékét finomsága határozza meg. A csontliszt legbiztosabban hat a könnyebb talajokon, így a homokon és a homokos vályogon. Itt többet ér a szuperfoszfátnál, melynek vízben könnyen oldódó foszforsava az altalajba mosódik, minthogy a laza talajok abszorbeáló képessége csekély. Középkötött és kötött talajokra ma már nem használnak csont~isz­ tet. A csontlisztből egy katasztrális holdra 100-200 kg szükséges. Egyenletesen kell elszórni és azután alászántani vagy boronálni. A' komposztha keverve köbméterenként 2-4 kg szükséges. A csont, illetve ennek természetes vagy mesterséges törmeléke, lisztje általánosan ismert a talajjavításban, különösen a biogazdálkodásban, mint természetes talajjavító, talajregeneráló anyag, különösen a talaj foszfor-, illetve mészhiányának pótlására. Ismert az állatok takarmánykiegészítője is. 103

A talajjavítással foglalkozó könyvek - különösen az organikus termesztési módokkal foglalkozó kiadványok - a csontlisztet gyakorta említik. GeoffHamilton (1993) Az élet kertje c. könyvében a szerves trágyák között tárgyalja a csontlisztet "A csontliszt kedvelt foszfortartalmú trágya, a gyökerek növekedését segíti elő. Kezeletlen állapotban a lépfenét terjesztheti, ezért csak hőkezelt készítményt használjunk. Sok kertész kesztyűt húz, amikor a csontlisztet kiszórja." Összetételként a nitragént (3,5%) és a faszfort (22%) 'említi. A Kerekes József által előállított csontliszt a Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Talajvédelmi Laboratóriumában elvégzett vizsgálat eredménye szerint a várakozásnak megfelelően foszforban igen gazdag (10,35%). A foszfor mellett jelentős a mész- (Ca= 0,66%) és magnézium-, valamint nátriumtartalom is (0,35%). A O, 15%-nyi káliumtartalom is értékelhető mennyiségben van jelen. A többi vizsgálati elem mennyisége tizedszázalék alatt található. A toxikus nehézfémtartalom mennyisége messze a bányászott talajjavító anyagokra, valamint a szennyvíziszapokban megengedhető határérték alatt vannak. A csontliszt hatóanyagtartalom és oldhatósági vizsgálat eredményei (Fekete L. - Márai G. Ravaszné Fekete I., 1976) szintén annak kedvező összetételét támasztják alá. A hazai biogazdálkodók csontlisztet, csontőrleményt a gomb- és dísztárgykészítőktől szerezhetnek be. Engedélyezett, csonttartalmú termék a Biogazda Kft. által gyártott Zobiosi biotrágya termékcsaládban a Zobiosi Super A, B, S (szilárd forma) és a Zobiosi Sol A, B, (folyékony forma) keratin és a vivőanyag különböző összetéteJű és halmazállapotú keverékei között a csont is szerepel. Tamás Enikő a Biokertészek könyvében (Agricola Kiadó, 1992) a csontlisztet a komposztálás kiegészítő anyagaként említi. 104

Csontliszt hatóanyagtartalma és oldhatósága Hatóanyag

o/o

Szárazanyag

98,07

Hamu

85,38

Nyersfehérje

5,97

Nyerszsír

1,86

Kalcium (Ca)

30,99

Foszfor (P)

14,16

Kalcium-foszfor arány (Ca/P)

2,19

Foszfor oldhatósága vízben

-

citrátban

81,00

citromsavban

79,87

A csontszén nagy adszorbeáló képességű, por alakú szén. Zsírtalanított csontok levegő kizárásával történő hevítésével állítják elő. A csontszén csak kb. 4% szenet tartalmaz, fő tömege kalcium-foszfátból áll. Adszorbeáló hatásamiatt színtelenítésre, szagtalanításra és gyógyszerként használják. Az ásványi alkatrészek sósav általi részbeni kioldása után fekete festék készíthető belőle. Ha a csontszövetet óvatosan hevítik, a szerves részek elégnek (kalcinált csont) és a visszamaradt szervetlen rész, mely főleg kar: eiuru-foszfátból és karbonátból áll, merevvé, morzsolhatóvá válik. A csontszövet ásványi alkatrészeinek mennyisége általában 70%, az életkorral nő. Ha a csontszövetet híg savakba (pl. salétromsav, sósav) tesszük, és belőle a meszet kioldjuk (dekalcinált csont), merevségének és szilárdságának egy részét elveszti. 105

Ha a csontszövetet főzzük, enyv marad vissza, amely főleg az enyvadó (kollagén) rostokból (kb. 25%) származik. Ajövőbenfontos lenne az országban képződő több tízezer tonna csont mezőgazdasági hasznosítása. A halak, madarak, emlősök csontjai 18,0-18,5% foszfort tartalmaznak. Ugyanakkor a gerincesek fogainak trikalciumfoszfát-tartalma [CaiP04)z] 90% (Balogh K.: Szedimentológiai III. Akadémiai Kiadó). A csont-, vér- és szaruliszt keverhető egymással. Így komplex szerves trágya készíthető, melyben a három legfontosabb alaptápanyag (NPK) mellett egy sereg nyomelem megtalálható. A helyes keverési arányt nem egyszerű eltalálni. Halliszt. Halfeldolgozás során halak visszamaradt részéből, néha egész halakból is készül, megszárított és porrá őrölt termék. (Halszerves trágya még a halguanó, illetve heringguanó.) Igen hasznos trágyaféleség, nitrogént (kb. 9%) és foszfort (kb. 2,5%) tartalmaz. Magyarországon mint talajjavító anyag nincs forgalomban sem önállóan, sem foldkeverékben adalékként Baromfitápként ismert. Komposztkiegészítőként javasoljuk köbméterenként 1-2 kg menynyiségben. Húsliszt. Vágóhídi hulladékból, de néha frissen vágott egészséges állatok húsából (izomzatából) szárítással, őrléssei készített, magas proteintartalmú erőtakarmány. Mint szervestrágyázó szer, magas nitrogéntartalmú. Komposztha kiegészítőként ajánlott. Gyapjú. A törött gyapjúszálakból álló anyag a textilipar mellékterméke, s a gyapjút feldolgozó vidékeken vásárolható. Jó talajjavító anyag. Adalékok nélkül ősszel, nedvesen ássuk a talajba, vagy keverjük a komposztba. A felhasználás mennyisége: 0,25--0,50 kg/m2 talajba, illetve 1-2 kg/m3 komposztha keverve. Tejipari termékek. Tejfeldolgozás melléktermékei- savó, író stb.trágyába, komposztha juttatva hasznosíthaták tápanyagutánpótlásra. 106

2.2. Növényi

eredetű

termékek és melléktermékek

A növényi termékek mezőgazdasági feldolgozása során melléktermékként számos olyan anyag keletkezik, mely visszaforgatva a talajba, annak tápanyag-utánpótlására használható. Magyarországon ilyen, évi 60-80 ezer m3 mennyiségben keletkező anyag a lizingyártás mellékterméke, a Biofert. A lizingyártás során cukorgyári melaszból a lizin mellett nagy mennyiségű melléktermék keletkezik. Ez jellegzetes, melaszra emlékeztető szagú, ülepedésre enyhén hajlamos, 38-42% szárazanyag-tartalmú folyadék. Összetételénél fogva- bizonyos előkezelés, stabilizálás után- alkalmas tápanyagvisszapótlásra. A benne található természetes eredetű elemek, vegyületek- foszfor, kalcium, kálium, a 6-8%-nyi nitrogéntartalom, valamint mikroelemek, aminosavak, vitaminok- kedvezően befolyásolhatják a növények fejlödését. A Biofert természetes alapanyagú, a növénytermesztés bármely területén talaj- és levéltrágyaként egyaránt alkalmazható tápoldat. Biztosítja a növények optimális nitrogénellátásamellett a fejlődés­ hez szükséges mikroelemeket és biológiailag aktív anyagokat. Alkalmazása talajtrágyaként 100m2-re 2-5 liter, 100 liter vízben hígítva. Levéltrágyaként 0,5-2,0 liter/100 m2, ugyancsak 100 liter vízben hígítva. A Biofert felitatható nagy nedvszívó anyagokkal (perlit, tőzeg, alginit), így fóldkeverékek állíthatók elő. Ilyen pl. az Erdüng nevű fóldkeverék. A kísérletek során különösen kedvező eredményt értek el Biofert és alginit társításakor. A Gödöllői Agrár~ tudományi Egyetem kompolti kutatóintézetében végzett kísérlet eredménye szerint az alginittel való együttes alkalmazás lehetősé­ get ad a savanyú kémhatás ellensúlyozására. A vinasz a szeszgyártás során keletkezett melléktermék, mely a talajerő-gazdálkodásban a tavaszi vegetációban serkenti a talaj ún. mikrobiológiai életét, pótolja a nitrogént, nyári szárazságban a vi-

107

..._ :§;

Termés % 145

Kísérletet végző: Kapros Judit, ELIT Kft. Kísérlet helye: Hatvan, Nagygombos Ismétlések száma: 4 Alginit: gércei Riolittufa: bodrogkeresztúri Felső érték: szárazanyag súly Alsó érték: zöldsúly Arány: 10 kg talaj + l kg keverék

140 135 130

145 r-:=

t19

130 12'

f'.=

!!b

120

125

115

r--

lill

l.ll ..,

"'o. "' o 100 ;g o l.ll

·
100

m

120

115

105

140 135

125

110

Termés % 145

K

...l

~

~

:::E~~

AL GIN IT

"'

·
fff :::E

(/]

;:J

l.ll

~107 '""'f-0-"-' -J

o

~

l.ll

E-

~ ~

BIOFERT + RIOLITTUFA

ri

"'

o.

·
...l

(/]

o

E-

;:J

:::E

110

2 l.ll

o

~ l.ll

E-

~ ~

BIOFERT + ALGINIT

J. ábra. BIOFERT-föl dkeverékkel végzett tenyészedényes kísérletek eredményei

105 100

Termés

Kísérletet végző: Kapros Judit, ELIT Kft. J<...Isener ne1ye: rtatvan, Nagygomoos Terület: l m2 Dózis: 4 kg/m2 Ismétlések száma: 4 Alginit: gércei Riolittufa: bodrogkeresztúri Felső érték: szárazanyag súly Alsó érték: zöldsúly

%

145 140 135 130 125

Termés %

!45

145 140 135 130

125 120

120 116

115

115 I:.Ll

liO

2

110

o..

105

I:.Ll

105

...l o :".: I:.Ll

o ~

100 ALGINIT

BIOFERT + RIOLITTUFA

E-

I:.Ll

100

..:-:

BIOFERT + ALGINIT

.......

~

4. ábra.

BIO~ERT-

földkeverékkel végzett mikroparceállás kísérletek eredményei

zet jól megköti. A szilárd halmazállapotú vinasz jelentős mennyiségű, kb. 1,5% nitragént és kb. 4,0% K 20-ot tartalmaz. A folyékony vinasz ezen értékei kb. 0,3%, illetve 0,9%. A vinaszban lévő hatóanyagok a növények számára jól felvehetők, hatékonyságuk nem sokkal maradt el a műtrágyák hatóanyagaitóL A kísérletekben a szilárd vinaszt 375 kg/ha, vagy a folyékonyt 22,5 t/ha, illetve ezek2-3--4-szeres dózisát alkalmazva a kijuttatott adagok nagyságának arányában növelte az angolperje termését. A t'inasz alkalmazásakor nem tapasztaltak titotoxikus hatást. A.melasz a répacukor gyártásánál visszamaradó barnásfekete színű, igen sűrű cukoroldat Főleg szeszgyártásra és takarmányozási célra használják. Tápanyag-utánpótlásra történő alkalmazásakor célszerű felitatni (alginitben, tőzegben, vagy perlitben), valamint komposztálni. A maláta. A sörgyártás mellékterméke. A maláta az árpa mesterséges csíráztatása útján nyert termék. Tápanyagpótlásra a melaszhoz hasonlóan komposztálás után célszerű felhasználni.

2.3. Tengeri alga (hínár) és algakészítmények Az algákat nem csak a táplálkozásban hasznosítják, de élelmiszertermelésben, a mezőgazdaságban is jelentős szerepe van. A világon sokfelé a tengerpart lakói évszázadok óta nagyra becsülik és talajjavításra használják a különböző algák (moszatok, hínár) tápanyagkészleteit Az algák jelentős mértékben tartalmaznak káliumot (1%), némi faszfort (0,1%) és nitragént (0,3%). Nagyon értékes a gazdag mikroelem- és magnéziumtartalmuk is. Egyes mészalgák (Lithothamnium calcareum) mésztartalma 30-35%. Nyugat-Európában két algacsoportból készült terméket forgalmaznak Ezek: az algamész, valamint a szárított zöld- és barnamoszatokból készült folyékony és szilárd termékek. 110

Franciaországban Bretagne környékén a tenger fenekére lerakódott, elpusztult zátonyképző korallalgákból gyors hatású meszező és talajjavító szert állítanak elő, mely a kalciumon kívül viszonylag sok magnéziumot, kovasavat és számos nyomelemet, többek között mangánt, bórt, rezet tartalmaz. Igen porózus szerkezete miatt nagy felületen érintkezik a talajjal, és ezért gyorsabb hatású a hagyományos meszezésnél. Az algamésszel igen kedvező eredményeket értek el. Szokásos adagja évi 400-600 kg/ha. Hatására általában 10-15%-kal nőtt a termés mennyisége. A kísérletek során azt tapasztalták, hogy a cukorrépa cukortartalma megnőtt és más esetekben is észleltek a kezelt növényeknél minőségi javulást. A talajt aktiváini képes tengeri barna- és kovamaszatkészítményeket-kereskedelmi néven "Algifer"-t és "Algan "-t- levéltrágyázásra használják, mert erősítik a növény ellenálló képességét. A friss zöld és barna algák sok magnéziumot, kalciumot, ként, nátriumot, klórt, nyomelemeket, növekedési hormonokat és vitaminokat tartalmaznak. Aszert lombtrágyázásra használják. Szokásos adagja 3 liter/hektár, 1000 l vízben hígítva. A kezelést a tenyészidő alatt 2-3-szor kell elvégezni. Hatására a levelek klorofilltartalma nő, az érés korábbi és egyenletesebb. A betegségek előfor­ dulása ritkább, a terméstöbblet pedig 15-45% között ingadozik. A tengerpart közelében a hullámoktól partra sodort hínár-, algaés maszattömeget értékes talajjavító anyagként használják. Éz az anyag sok fontos nyomelemet tartalmaz, valamint az évszaktól függő mértékben változó mennyiségű ásványi anyagot, különösen kálium ot. A tengeri moszatok, algák kiváló talajjavító anyagok, algarészecskéik a talajszemesék összetapasztása által hozzájárulnak a jó talajszerkezet kialakulásához. A tengerimoszat- és algakészítmények nyomelemekben is rendkívül gazdagok.

lll

Az újabb kutatási eredmények kimutatták, hogy a tengeri moszatok növekedést serkentő hormonokat tartalmaznak, melyet még a levélen keresztül is felvesz a növény, s ezek a hormonok a növekedésen túl a növény ellenálló képességét is kedvezően befolyásolják. A tengeri moszatok a talajban több növényi tápanyag felvételét teszik lehetövé. Ezen felül megkötik az egyes talajrészecskéket, javítják a termőföld szerkezetét. A komposztá/t maszat- és algatömeg a legkedvezőbb hatású, de gyors bomlása miatt sok kertész inkább frissen a talajba dolgozza. A benne található algasav elősegíti a hasznos komposztáló baktériumok szaporodását, így a komposzt érését is gyorsítja. A felhasználás mennyisége: 1-1,5 kg/m2 . Az algaliszt Az algákat megszáritva, őrölve algalisztet nyerünk. A vér-, hal- és csontliszt, illetve a szaru-, vér- és csontliszt helyett használható szervestrágya-készítmény. Az algaliszt tápanyagösszetétele még kiegyenlítettebb, a tápanyagokat pedig lassan oldódó formában tartalmazza. Az algaliszt 2,8% nitrogént, 2,3% káliumot, 0,2% foszfort és 60-70 különböző elemet tartalmaz, beleértve valamennyi eszszenciális nyomelemet is. Magas ára miatt általában komposztstarterként használják a nyomelemszükséglet kielégítésére, de vetés előtt a talajba keverve is jól hasznosuL Az algalisztet minden időszakban alkalmazhatjuk. Melegebb talajokban a baktériumok gyorsabban feltárják, a növények számára könnyebben felvehetövé válik. Az algakészítmények folyékony formában algatrágyaként is ismertek. A nyugat-európai biokereskedelemben a folyékony algakészítmények egész sora beszerezhető. Nitrogénen, foszforon és káliumon kívül minden nyomelemet tartalmaznak, továbbá a citokonin nevű növekedési hormont, amely elősegíti a fotoszintézist és a fehérjeképzést a növényeknéL Különösen alkalmas hiánytünetek gyors felszámolására. A folyékony algakészítmények bizonyos fokig gombás megbetegedések és fagykárok ellen is védenek.

112

Magyarországon néhány évvel ezelőtt indult meg a mesterséges algatenyésztés és a termelt alga, moszat mezőgazdasági hasznosítása. A jelenkori algahasznosításnál nagyobb jelentőségű a különleges összetételű és hatású fosszilis krátertavi zöldalga, az alginit talajjavító anyagként történő hasznosítása. B/OPLASMA. A Varipiast Kft. által gyártott algatrágyát megfelelően kiválasztott algák (pl. Chlorella) tenyészetéből állítják elő. A tenyésztéshez csak természetes anyagokat, szarulisztet, csontlisztet, szőrlisztet, szójalisztet, almalisztet és riolittufát használnak fel. Ezeknek a tápanyagoknak a beltartalmi és toxikológiai vizsgálatát rendszeresen végzik. A Bioplasmát úgy állítják elő, hogy a tápanyaggal feldúsított algás szuszpenziót fénnyel megvilágított fotóbioreaktorban cirkuláltatják, levegővel, szükség esetén széndioxiddal (az alga növény, széndioxidot használnak fel a szaporodásukhoz) dúsítják, így a szerves és szervetlen tápanyagokat a növények számára könnyen felvehető anyagokra bontják le, miközben az algák a rendszerben kialakult kedvező körülmények között elszaporodnak .. A fotobiofermentáció végén új kémiai szerkezettel rendelkező alga-szuszpenziós rendszer keletkezik. A folyamatban szintetikus kemikália nem vesz részt, így megfelel az ökológiai gazdálkodás feltételeinek A Bioplasma szuszpenzió oldatos fázisa növények számára kedvező szerkezetű, könnyen felvehető makroe~em (NPK), mikroelem (Fe, Mg, Mn, B, Zn. Mo, Cu, V, Se) tartalmú molekulák alkotják. A szuszpenzió szilárd fázisát az algák képezik. · Az algák a növény fejlődését serkentő természetes bioregulátorokat (auxinok, citokinint), valamint A, Bp B2 , B6 , C, D, E vitaminokat, tizenhatféle aminosavat és nyomelemeket tartalmaznak. A Bioplasmával végzett kísérletek (Terhe L !995) alátámasztották, hogy a Bioplasmával kezelt növények a ma ismert legjobb műtrágyákkal- a kísérletben Volldüngerrel- a legrosszabb eset-

ll 3

ben is azonos terméseredményeket adnak. "A Bioplasma-készítmény kedvező hatása elsősorban a nehezebben csírázó, apró magvú zöldségfajoknál és gyenge szerkezetű talajok esetében mutatkozott meg. Nagyobb adagú indító tápoldatozás egyaránt kedvezően hatott a gyökér és a lombképződésre. A készítmény használata során káros mellékhatásokat nem tapasztaltunk ... kedvező töménységnek a 0,2, illetve 0,3%-os koncentrációjú oldat bizonyult." A szakvélemény szerint "az Egyetemen (KÉE) lefolytatott mérések alátámasztották a feltalálók által közel másfél évtizede folytatott termesztési kísérletek adatait és egyértelműen bizonyították, hogy a Bioplasma alkalmas a mai terméshozamokkal azonos hozamú vegyszermentes mezőgazdasági termelés meghonosítására." Felhasználható: gabonafélék öntözésére 3000-5000 l/ha menynyiségben, maximum 2,5%-os töménységben, vetés után egy héttel kezdve 2-3 alkalommal. Zöldségtermesztésben: palántanevelésben tápoldatozásra, O, 120,17 11m2 mennyiségben, maximum 2,5%-os töménységben, 3-4 héten keresztül hetente egy alkalommal. Szabadföldi termesztésben tápoldatozásra O, 15-0,25 11m2 mennyiségben maximum 5%-os töménységben, 3-4 héten keresztül hetente egy alkalommal. Gyümölcsösökben: csepegtető öntözésre 3000 l/ha mennyiségben maximum 3,3%-os töménységben, levéltrágyázásra 3000 l/ha mennyiségben maximum l ,6%-os töménységben. Szőlőben: 5000 l/ha mennyiségben, maximum 2,5%-os töménységben havonta egyszer, maximum 3 alkalommal. Dísznövénytermesztésben: 0,12-0,24 l/m 2 mennyiségben, maximum 2,5%-os töménységben a tenyészidőszak folyamán az első két hónapban kéthetente, majd havonta. 114

2.4. Fűrészpor, faforgács (kivágás után vegyileg nem kezelt fából) A fűrészpor, faforgács, fakéreg és fahulladék- az utóbbiak apró darabokra összevágva vagy szeeskázva - komposztálásra vagy mulcsozásra alkalmas. A kéregrnu/cs kitűnő talajtakaró, elsősorban a savanyú talajt kedvelő növények számára. Alacsony a pH-értéke és tápanyagot sem tartalmaz. Ha a kéreghulladékot beforgatjuk a talajba, lassacskán elkorhad, gondoskodni kell a nitrogénutánpótlásról, máskülönben az átalakulási folyamatok során hiányjelenségek jelentkezhetnek. A fenyőkéreg talajba dolgozva még jelentősebb nitrogénhiányt okozhat. A kéregmulcs segít megtartani a talaj nedvességét, akadályozza a gyomok kifejlődé­ sét, lazítja a talajt és változást indít meg a savas kémhatás irányában. A kéregkomposzt nitrogénnel dúsított komposztáJt fakéregből, kéregforgácsból áll. A nagyobb halmokban lezajló bomlási folyamatok során egy sereg káros anyag is felszabadul. Ilyenek a csersavak, gyanták, fenolok és mások. A kéreghumusz pH-értéke enyhén savas. Igen magas szervesanyag-tartalma okán hasznos talajjavítónak számít. Fűrészport komposztálva vegyűk figyelembe, hogy a szén: nitrogén (CIN) arány igen tág, 500 körüli, így a kedvező komposztáJási folyamat eléréséhez nitrogénben gazdag zöld biomassza adagolása szükséges. Magyarországon a fafeJdolgozáskor keletkező technológiai fa- .. hulladék komposztálásával készül a "biogazdálkodáshoz is ajánlott" minősítésű Terravita-M humusztrágya. A mohácsi farostlemezgyár által forgalmazott komposzt hatásában a hagyományos szerves trágyák harmincszorosával ér fel. Magas humusztartalmú, használatával teljes egészében kiváltható a műtrágya. Felhasználható talajjavításra kertészetben, fa- és szőlőtelepítésnél, illetve ültetvényben, fólia alatti hajtatásban. 115

2.5. Fahamu (kivágás után vegyileg nem kezelt fából) A fahamu ősidők óta használt növényi trágya. Kimondottan gazdag káliumban (6-10%), de még a foszfortartalma is jelentős (2-4%). A makroelemek mellett a mésztartalma is tekintélyes (30-35%), valamint gazdag mikroelemekben. A fahamu akadályozza a gombafertőzést és a rothadást. Azok a zöldségek, amelyek káliumigényesek-például a sárgarépa és zeller - előnyösen trágyázhatók fahamuval. A fahamut vékonyan a vetőbarázdákba, illetve az ültetőgödörbe kell szómi. A virágok közül a rózsa kifejezetten kedveli a fahamut. A fatüzelésű kályhákból kikerűlő hamut mindig a komposztra vigyük. A vegyes - szén-fa- tüzelésű kályhák hamujaa biogazdálkodásban nem engedélyezett, mivel a szénsalak használata tilos. A fahamu igen jó káliumtartalmú kiegészítő trágya a legtöbb káliumban szegény állati eredetű trágya (szaru-, csont-, hal-, vérliszt) mellé.

2.6. Olajos maghéjak hamuja Az olajos magok, napraforgó, tök feldolgozása során nagy mennyiségű héj keletkezik. Ezek tápanyag-utánpótlás céljára történő felhasználása egyrészt komposztálás után, másrészt elégetésük után hamujuk formájában lehetséges. Az olajos maghéjak hamuját elsősorban káliumutánpótlásra lehet felhasználni. Fontos, hogy a hamut ne kezeljük, mert a biogazdálkodásban csak így használható fel. Ha már feldolgozzák hamuzsímak, a kémiai eljárás során olyan anyagok maradhatnak vissza, melyek az ökológiai gazdálkodásban tiltottak A hamu kitűnő 116

komposztadalék. Az olajos maghéjak hamujának trágyázás célú felhasználásakor a szaktanácsadó, az ellenőrző szervezet véleményét kérjük ki. A napraforgóhéj hamujának hatásáról a Nyíregyházi Mezőgaz­ dasági Szakközépiskola szerzett tapasztalatokat, ahol almaültetvényben használták Veisz János tanár szerint különösen az egészen savanyú talajokra volt jó hatással, me ly a 19%-nyi mésztartalmával magyarázható. Az elemzési adatok szerint a napraforgóhéj hamu szélsőségesen lúgos kémhatású, összes sótartalma kevesebb, mint 2%. A makrotápanyagok közül a káliumtartalom igen jelentős, (22%), de a foszfortőke is 4% feletti. Ehhez még 16% körüli kalciumtartalom párosul. Az összetételből látható, hogy a napraforgómaghéj hamuja töményen nem használható fel, környezetszennyező.

A nyíregyházi szakiskolában szerzett tapasztalatok alapján a Veisz János által javasolt dózis évente 4-5 tonna hektáronként. Kovács Imre a gyümölcsösben hóra kiszórva javasolja. (Ekkor az öszszetételből eredő kedvezőtlen hatások tompulnak.) Az iskolán kívül a biogazdáikadók közül Zelenyánszky András, dr. Gyöngyössy Mátyás, az OBANEX Kft. (Karácsony Dániel) és Veisz János használják a biogazdaságukban. Bár egzakt, márlszeres kísérleteket nem állítottak be, a napraforgómaghéj hamujának kedvező hatása szemmel is látható volt. A Biokultúra Egyesület Szakmai Bizottsága javasolja a napraforgómaghéj hamu biogazdálkodásban történő felhasználását a talaj tápanyag-utánpótlására. Elsősorban a talaj savanyúságának csökkentésére, a kálium, foszfor és kalcium (mész) utánpótlására. Csak az ellenőrző szervezet engedélyévellehet felhasználni. A kémiailag (kénsavval) kezelt napraforgómaghéj hamu felhasználása nem engedélyezett, tiltott. 117

2. 7. Bázikus salak A Thomas-salak a bázikus Thomas-féle acélgyártás során a vasfinomítás után keletkező foszfordús salak. A Thomas-acél gyártáshoz foszfortartalmú (1,5-3,0%) vasat használnak. A vasgyártás során alkalmazott 12-15%-nyi égetett mész a vasban lévő foszforsavat bázikus formában megköti. Az acélgyártás során keletkező, bázikus hatású, foszforban gazdag finom mészport nevezik Thomas·salaknak. Asalak foszforsavtartalma (P p 5) ll-23%, me lyhez jön még mangán, a magas mésztartalom, valamint a nyomelemek. A Thomas-salak csak lassan adja le hatóanyagait, mivel foszfortartalmát előbb a talajban lakó szervezeteknek fel kell támi. Ezért célszerű télen kiszómi a talajra. A magas mésztartalma miatt elsősorban a savanyú talajokon kedvező hatású. Magyarországon nincs forgalomban.

3. Földtani

képződmények,

kőzetek, kőporok

3.1.

Tőzeg,

lápföld, kotu

A tőzegfélék közé a természetes úton - lápi körűlmények között felhalmozódó és különböző mértékű bomláson átment, növényi eredetű, szerves, javító, adalék, keverő stb. anyagokat soroljuk Szervesanyag-tartalmuk szárazanyagra számítva legalább 60 tömegszázalék. A tőzegek jellemzését a hazai tőzegkutatás legnagyobb szaktekintélye, Dömsödi János nyomán adjuk meg: "A tőzegek bármilyen irányú hasznosítását, értékelését befolyásoló legfontosabb tényező a hamutartalom. Általában a kis hamu118

tartalmú - nagy szervesanyag-tartalrnú tőzegek előnyösebbek. A hamu nélküli, ún. száraz maradék képezi a szerves anyagot, amely nagyobbrészt cellulózt, lignint, viaszt, gyantákat, kátrányos anyagokat és még különféle szerves vegyületeket tartalmaz. Egyik legjellemzőbb fizikai tulajdonsága a tőzegnek a vízfelszívó képesség. Minél lebomlatlanabb, azaz rostosabb a tőzeg, annál nagyobb a vízfelszívó képessége. A rétláptalajok tőzegében az adszorpciós mésztelítődés erőteljesebb, ezért a magyarországi- uralkodóan rétIápi - tőzegek inkább közömbös vagy enyhén lúgos kémhatásúak. A Hanságban azonban előfordulnak igen savanyú (pH 2-3) rétlápi tőzegek is." Rostos tőzeg. Nedves szivacsszerű, kiszáradva könnyű, laza, gyakran lemezes szerkezetű. Szervesanyag-tartalmának legalább 50 tömegszázalékát 20 mm-nél hosszabb növényi rostok alkotják. Színe világosbarna, illetve sárgás vagy barna árnyalatú. Változatait a különböző tőzegképző növényi maradvá-nyok uralkodó összetétele (pl. sástőzeg, nádtőzeg, vegyes füves, mohás tőzeg stb.) alapján, valamint a kémhatás (pH), a szervesanyag-tartalom és a vízfelszívó képesség alapján különböztetjük meg. A kis pH-értékű, nagy vízfelszívó képességű, leborulatlan tőze­ gek főként kertészeti célokra alkalmasak. Érett (szurok) tőzeg. A szénülési folyamat fokozatát a "tőzege­ sedést" jobban magán viselő, főként lágy szárú, részben fás szárú növényekből képződött képlékenyebb anyag. A tőzegképző nÖvényi maradványok csak nyomokban ismerhetők fel. Nedvesen kissé·' kenődő, kiszáradva könnyű rögökben esik szét. Színe barnától feketéig változó. Változatait a kémhatás, a szervesanyag-tartalom és a vízfelszívó képesség szerint különböztetjük meg. Többnyire tőze­ ges kevert, illetve fekáltrágyák előállításához és talajjavításra használjuk, de kertészeti célokra (fóldkeverékekhez, komposztokhoz, parképítéshez, parkfenntartáshoz stb.) is felhasználható. 119

Vegyes tőzeg. A rostos és érett tőzeg keveréke. Változatai és azok hasznosítása is a rostos, illetve érett tőzegéhez hasonlóak. Lápfóld. A tőzeg kiszáradása, fokozatos lebomlása (oxidálódása, humifikálódása), ásványi anyagokkal való feldúsulása (víz, szél által ráhordott anyagok: iszap, por stb. belekeveredésével) következtében keletkezett. Nedvesen és szárazon egyaránt földszerű, színe sötét bamásszürke vagy szürkésfekete. Megközelítően légszáraz állapotban a hamutartalma 28% felett van, szervesanyag-tartalma pedig 15-42% között változik. Változatai a kémhatás, a mésztartalom és a kőzetliszttartalom alapján különböztethetők meg (pl. meszes lápfold, iszapos lápföld). Főként talajjavításra alkalmas. Kotu. A tőzeg gyors kiszáradása, oxidálódása útján keletkezik, akkor, amikor a lebomlás mértéke gyorsabb, mint az ásványi anyagokkal való feldúsulás. Kiszáradva laza, kissé poros szerkezetű. Csaknem légszáraz állapotban szervesanyag-tartalma 35-40% (a teljesen lebomlott tőzegekhez hasonló). A különleges kertészeti fóldkeverékek adalékanyaga. A felsorolt tőzegnyersanyag-típusok rögös, szeletes vagy darált, tépett (pl. tőzegkorpa) formában kerülnek kereskedelmi forgalomba. A kitermelő-, illetve beszerzési helyeket Kapuvár, Osli, Nádasladány, Mezőlak, Pötréte, Pölöske, Zalakomár, Sávoly, Fonyód, Kovácshida, Bonyhád, Kecel, Császártöltés, Homokmégy, Sükösd, Cegléd, Tiszakanyár helységek külterületén találjuk A felsoroltakon kívül a tőzeges lápvidékeken vagy azok környezetében kisebb, időszakosan működő kitermelőhelyek is vannak. Lápfóldszerű (agyagos lápföld, lápföldes agyag) javítóanyagok. Ezek nem a láptalajok, hanem a lápos réti talajok anyagai, amelyek kizárólag homok- vagy homokos talajok javítására alkalmasak. Ezeket akkor használhatjuk, ha szervesanyag-tartalmuk 120

l 0-14 tömeg%, a leiszapolható rész 70-90%, az Arany-féle kötöttségi szám pedig 50-80 között van. Iparszerűen (bányászattal) nem termelik, de szerte az országban, csaknem valamennyi alluviális területen megtalálhatók, mint helyben fellelhető, időszakosan felhasznált vagy felhasználható javítóanyagok. Évtizedeken át a tőzeget afféle mindenre alkalmas anyagként használták a kertészek. A tőzeg értéke abban a képességében rejlik, hogy rengeteg vizet vesz fel. Ezzel pedig kötött és laza talajban egyaránt javítja annak levegő- és vízháztartását A homokos talajban a tőzeg vízraktárként funkcionál, míg a vályogos talajban a fólösleges vizet köti meg. Nagy veszélyt vállal, aki száraz főzeget dolgoz bele a talajba. Ebben az állapotában ugyanis nem képes vizet felvenni, ezért a környezetében élő növények szabályosan szomjan halnak. Mielőtt a tőzeget - mint fizikai talajjavítót - használjuk, alaposan át kell nedvesíteni. A biokertészek környezetvédelmi szempontok alapján manapság már nem használnak tőzeget. Legfóljebb vészhelyzetben használható a túlságosan elszikesedett talajnak a savanyodás irányába való átállítására. A lápok világának ez a "terméke" valójában csak a lápfóldi növények számára hasznos, de kizárólag abban az esetben, ha a tőzeg kitermelése nem jár értékes, pótolhatatlan élőhe­ lyek felszámolásával, elpusztításávaL Aki tőzeggel dolgozik, meg ne feledkezzen róla, hogy természetes anyag viharos gyorsaságú fogyatkozásával párhuzamosan mocsarak és árternletek gazdag élővilága pusztul el viszszavonhatatlanul. Itt bemutatott tulajdonságai ellenére sincsen már jelentősége a biokertben. A veszélyben lévő természet védelme csak lassan alakul. A talajjavítás számára pedig még megszámlálhatatlan egyéb szerves anyag áll rendelkezésünkre, mint pl. az alginit.

e

121

A tőzeget hazánkban ma már csak elsősorban földkeverékekben, virágföldek alapanyagául használják. A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező és a biogazdálkodásban is használható tőzegfé­ leségek és tőzeg tartalmú keverékek a könyv végén a Termésnövelő anyagok című táblázatban találhatók.

3.2. Mészkő ,- (mészkőőrlemény, mésziszap, puha mészkő, márga, kréta, lápimész, Breton ameliorant, foszfát krétapor, természetes kalcium-karbonát) Mészkő.

A mészkőőrlemények (mészkőpor) alapanyaga lágyabb (mésztufa) vagy keményebb (triász ladini) mészkő. A lágy mészkövek egy része a fejtés során bekövetkező aprózódás, mállás után szitálással elkülöníthető és felhasználható. A mésztufából készült őrlemény CaC0 -tartalma min. 70%, MgC0 -tartalma max. 103 3 20%, szemcsenagysága 0-2 mm lehet. A keménymészkő-őrlemé­ nyeknek legalább 80%-a CaC0 3-at kell tartalmazniuk, a MgC0 3 tartalmuk pedig max. l O% lehet. (Használatos még a köznyelven festékföldnek nevezett puha badenien, valamint a bryzoás lithamniumos mészkő is.) A mészkőport általában a szokottnál nagyobb adagú, közepesen érett istállótrágya alászántása után kell kiszómi, hogy kedvezőbb legyen a mészkőpor oldódása (amelyet a szerves trágya bomlása közben keletkező szénsav is elősegít.) A mezőgaz­ dasági mészkőport Fertőrákoson, Nagytétényben, Sóskúton, Felnémeten, Felsőtárkányban, Nagyharkályon, Nagyharsányban, Beremenden, Bakonyszentkirályon és Tapolcafőn állítják elő. Kréta. A krétamészkő (angolul chalk) igen elterjedt. ÉNYEurópa, a Baltikum, Oroszország, Ausztrália Ny-i és Észak-Ame122

rika középső részének felső-krétájánakjellemző képződményei. A jellegzetes földtani kor erről a képződményről kapta a nevét. A név az olyan vastagpados, de olykor víz alatti, foszfátos, eróziós, kemény felszínekkel tagolt, szétmorzsolható, porózus és finomszemű mészkőre vonatkozik, amely 70-98%-ban kalcitból áll. A kőzetben 60%-nyi kokkolit (?) vázelem és 5-10%-nyi l 00 mikronos planktonikus foraminifervázak mellett főként kagylók és tengerisün maradványok fordulnak elő. Egyik legismertebb előfordu­ lása a németországi Rügen szigeteken található. A krétában gyakoriak a tűzkő gumók. A mezőgazdaságban a talajjavításra elsősorban a laza, porózus jellege és jelentős kalciumtartalma teszi alkalmassá. Magyarországon kréta a fenti porózus formában nem fordul elő. Lápi mész (iszap). Jobb hatásfokú, jobban oldódó mésztartalmú javítóanyag, mint a mészkőpor. A tőzeglápok vagy a lápos réti talajok térségeiben, a tőzeg vagy a lápföld alatt, illetve sekély agyagfedő réteg alatt a talajzónában találhatók. A lápi mész igen finom szemcséjű, rétegzetlen vízi üledék, színe fehér, nedvesen sárgás árnyalatú. Porózus szerkezetű, nagy nedvszívó képessége folytán tömegének többszörösét is felveszi. Nedvesen kenődő, zsíros tapintású, kiszáradva kisebb-nagyobb rögökre esik szét. Omlékonysága miatt őrlése szükségtelen. Légszáraz állapotban igen nagy, 80-90% körüli a CaC03-tart_alma, azonban a nedvességtartalom a mésztartalommal arányosan csökken. Nyáron kb. 30-40%, télen kb. 50-55% a szállításra kerilfő anyag nedvességtartalma. A legjobb és legnagyobb telep Sárszentmihályon van, de számos kisebb, időszakosan működő kitermelő­ hely található a Rétközben (Kisvárda, Kótaj, Sényő, Rétközberencs), a Gerje-völgyben (Cegléd, Zöldhalom), a Szévíz-völgyben (Zalaszentmihály), Ásotthalmon stb. 123

3.3. Dolomit (meszes dolomit, dolomitőrlemény, dolomitiszap), természetes kalcium-magnéziumkarbonát, magnézium tartalmú krétapor Dolomit. Őrleményét olyan területeken használjuk, ahol a talaj nemcsak a mészhiány (CaC0 3 ), hanem a magnéziumhiány (MgC0 3) miatt is javításra szorul. Az ilyen területeken, kb. az öszszes hazai savanyú talajok egyharmadán, igen erőteljes az ásványi anyagok csapadék által (az oldhatóság sorrendjében) való kimosódása. Az anyaghiányból, valamint a növények elvonó hatásából keletkező és fokozódó magnéziumhiány következtében a hidrogén kerül túlsúlyba (amely még inkább nehezíti a még meglévő magnézium felvételét is). A magnéziumhiányos savanyú talajokon a nagy adagú meszezés, a kalciumionok túlsúlya ugyancsak nehezíti a növények magnéziumfelvételét Minél savanyúbba talaj, a dolomitőrlemény annál inkább alkalmas a magnézium pótlására, ugyanakkor - jelentős mésztartalma miatt - a savanyúság tompítására is. Hargitai és Vitális vizsgálatai szerint a nagy tisztaságú, triászkori dolomitőrlemény MgO-tartalma min. 18%, Fe20 -tartalma max. 3 O, l%, szemcsemérete l mm alatti. Bázikus hatás ú, kémiailag kalcium-, magnézium-karbonát összetételű só. Talajjavításra elsősor­ ban a természetesen porladó előfordulású dolomitok a legalkalmasabbak. A réti és szikes talajok kivételével többnyire az 5,5-nél kisebb pH-értékű, magnéziumhiányos, homokszövetű talajokat javítjuk vele. Dolomitos műtrágya. A dolomit magnéziumának trágyázás i célokra való felhasználását a dolomitban levő magnézium őrlés utáni 124

oldékonysága szabályozza, ami az egyes dolomittípusok geokémiai változékonyságával van összefüggésben. A magnéziumnak a kl oro fill felépítésében, a faggyal, aszállyal és a kórokozókkal szembeni ellenálló képesség megőrzésében van fontos szerepe. A savanyú, a homokos, illetve az intenzíven használt savanyú vályogos kerti taJajok semlegesítéséhez és a levél zöld képzéséhez is szükséges lehet a dolomitpor. A dolomitport Pilisvörösváron, Alsótekeresen, Mányon, Keszthelyen, Gyenesdiáson, Cserszegtomaj on és Várvölgyön állítanak elő.

3.4. Kovaföld, diatomaföld Fehér, laza, krétaszerű, gyakran finoman rétegzett, rétegzés mentén elváló tavi üledék, amely kovaalgák (Diatomeák) kovavázainak felhalmozásából keletkezett. l cm 3 diatomitban 2-3 millió kovapáncél található. Kovaföldtelepeink a miocén vulkanizmussal kapcsolatos magmatitok süllyedékeiben kialakult me legvizű tavakban képzödtek a Mátra, Tokaji-hegység, Börzsöny- és a Mecsek-hegység területén. Ezeknek az egykori melegvizű tavaiknak dús diatomatenyészetét részint a hőforrások, részint a szilikátok mállási oldatai tették lehetövé. Hasonló a dunántúli pulai, gércei, várkeszői, egyházaskeszői pliocén bazalttufa krátertóban alginittel együtt előforduló diatomarétegek, valamint a nógrád-gömöri bazaltterületen Pelsőcön ugyancsak bázalttufa-kráterben előforduló diatornatelep kialakulása is. A diatarnaföld 85-87%-ban Si0 2 -ből áll, 8-9% az izzítási vesztesége. Elsősorban ipari célra (szűrő-, hő- és hangszigetelő anyag, dinamitgyártás, szilikongyártás, olajfelitatás, műtrágya, növényvédőszer-felitatás stb.) hasznosítják, de régóta ismert a mezőgazdasá­ gi célú hasznosítása is. 125

A nagy adszorbciós kapacitását kihasználva már a rómaiak gabonatárolásnál alkalmazták Ugyancsak a gabonatároláshoz kapcsolódik a harmincéves háborúból fennmaradó történet is. Az úgynevezett fehér kőzetlisztet, az ún. "hegyilisztet", a háború éhínséges idejében a liszt szaporítására használták Mivel egy irodalmi forrás szerint "Ezt csinálják ma is Norvégia és Chile egyes vidékein, nem annyira szükségből, mint inkább babonából", arra figyelmeztet, hogy korábban sem a liszt szaporítására, hanem inkább a gabona, a gabonaőrlemények kártevőkkel szembeni megvédésére használták A kovaföld ugyanis steril, rovarok, patkány, egér nem telepszik meg benne. A kovaföld pornak növényvédő szerként történő alkalmazásáról széleskörű szakirodalom található. Talajjavító anyagként történő alkalmazása kevésbé ismert. A Zeovita zeolit és kovaföld keverékből álló földkeverék esetében a kovaföld nagyon jó folyadékmegkötő és felszívó képessége, valamint a zeolit kitűnő adszorbciós képességének együttes hatása jelentkezik. A jövőben a mezőgazdaságban várhatóan szélesebb körben válik ismertté és keresetté a kovaföld, melyet hazánkban Erdőbényén és Szurdokpüspökiben bányásznak

3.5. Alginit,

algakőzet

Az elmúlt évtizedekben a civilizációs betegségek kialakulásáért sok esetben az emberi szervezet nem megfelelő mennyiségű és összetételű mikroelem-ellátása is felelős. Közismert, hogy a rákos megbetegedések több mint 50%-a a táplálkozás problémáira, a táplálékból hiányzó, az élő szervezeteknek létfontosságú mikroelemek hiányára, az élelmiszerekben felhalmozódott vegyszermaradványokra vezethető vissza. 126

A táplálkozás során az emberi szervezet nem külön adagokban, elemi formában kapja a nyomelem-kiegészítést, hanem a táplálékláncon keresztül, abba szervesen beépülve. A tápelemek a növényeken, gyümölcsökön, a növényeket elfogyasztá állatok húsán, az ivóvízen keresztül kerülnek a táplálékláncba, az emberi szervezetbe. Ezért, ha a talaj tápanyagokban jól ellátott, akkor a tápláléklánc végén levő ember szervezete is megkapja az egészségesebb élethez szükséges elemeket. A táplálékláncot hagyományosan talaj-növény állat-ember kapcsolatrendszerre értik. Valójában ebbe az egymással kapcsolatban lévő rendszerekbe be kell venni a talajképző geológiai képződmé­ nyeket, melyeken a talaj kialakult és tulajdonképpen nagyban befolyásolja a talaj szerkezetét, kémhatását, tápanyagellátottságát. De ugyanígy ennek a rendszemek elengedhetetlen tagja a légkör is, és a talajvíz, mely sok változós tényezőivel jelentős befolyással van elsősorban az élővilágra, a növényzetre, az állatra, az emberre, de még a talaj alatt lévő alapkőzetekre is. A fentiek alapján a táplálékláncot a közet-talaj-talajvíz-növényállat-ember-légkör együttes rendszerben vizsgáljuk. Ennek a rendszemek a harmonikus fenntartásában játszhat jelentős szerepet hazánk legújabb nyersanyaga, a mezőgazdaságban (talajjavítás, növényvédelem, állattartás), környezetvédelemben és a humán hasznosításban is alkalmazható alginit. A Magyar Aliami Földtani Intézet geológusai 1973-banfedezték fel az ország első alginittelepét. A Balaton-felvidéken végzett fóld• tani térképezési program keretében a Solti Gábor által végzett kutatási területen Pula község határában egy egykori vulkáni kráterben addig Magyarországon nem ismert, algák maradványaiból álló különleges közetet fedeztek fel. A felfedezést követő, tudományosan megalapozott fóldtani kutatások még további három helyen, Gércén, Egyházaskeszőn és Várkeszőnis újabb alginittelepek fel127

fedezését eredményezték A Magyarországon eddig fe!fedezetl alginitvagyon mennyisége mintegy 150 millió tonna. Az "in situ" (eredeti helyén lévő) ásványvagyon nemzetgazdasági értéke kb. 86 milliárd forint. Pulán és Gércén külfejtési bányákból termelik. Az újabb kutatások eredménye a Felvidéken Losonc melletti Pincen felfedezett alginit előfordulás. Az 1977 óta alginittel folyó mezőgazdasági célú kutatások bizonyították, hogy az alginit rendkívül előnyösen és sokoldalúan hasznosítható a talajjavítás és növényvédelem területén. . Újabb kutatási lehetőségek rejlenek az alginit mint vízháztartás szabályozó vizsgálatában. Közismert, hogy az alginit jelentős vízmegkötő és megtartó képességű. A térfogatával azonos mennyiségű vizet a bentonittal ellentétben úgy köti meg, hogy közben térfogata nem növekszik. A vízmegkötéssel jelentősen megváltozhat a talaj víz- és tápanyagszolgáltató képessége, a talaj hőmérséklete, befolyással van a talajlakó élőlények életkörülményeire. Közismert, hogy a talajlakók a nedves környezetet kedvelik, különösen erőteljesen szaporodnak az agyagos közegben. Az alginit közismerten nagy agyag-, montmorillonit tartalmú. A szervesanyag-tartalma pedig még erőteljesebben növeli a talajban élő sok-sok ezer élőlénynek biológiai aktivitását, javítva ezáltal a talajérettséget és a talaj termőképességét. Az alginit igen nagymértékben lecsökkenti a kimosódási veszteségeket. Az alginit vízmegtartó képességével csökkenthető vagy elhagyható az öntözés. Ezáltal megtakarítható az öntözőberendezés kiépítése, az öntözővíz költsége. Az öntözés csökkentésével elkerülhető a talaj átmosódása, tömörödése. A növények víz- és tápanyagellátása egyenletesebbé válik, ha az a talaj természetes nedvességéből táplálkozik. Ugyanakkor amíg az öntözővíznek csak igen kis százaléka hasznosul a növény számára - leszivárog, elpárolog -, addig az alginit által tárolt víz fokozatosan hasznosuL Ez az aszály128

kár-csökkentő

hatás az elsivatagosodó homokterületeinknél (Duna-Tisza köze, Dél-Somogy, Nyírség) lehet jelentős. Az alginit keletkezése

A.z alginit kőzet alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni porból, tufából álló litholit. A Kárpát-medence Pannon-tó rendsze:ének nyugalmát a pliocén korban (3-5 millió évvel ezelőtt) heves vulkáni kitörések zavarták meg. Ezek nemcsak a jól ismert bazaltlegyeket, de jellegzetes, speciális tufagyűrűket is létrehoztak. A

5. ábra. Alginit

129

vulkanizmus elcsendesedése után ezeknek a tufagyűrűknek a belsejét víz töltötte ki, és krátertavak alakultak ki. A krátertó vizét hévforrások melegítették fel és a Föld mély rétegeiből kioldott mikroelemekben, ásványi sókban gazdag forró oldatokkal tápanyagban gazdaggá tették. Ehhez jöttek még a vulkáni tufák üveganyagának bomlásából is származó szervetlen ásványi kolloidokban levő elemek. A jól elzárt, nyugodt vizű krátertavakban a különleges körűl­ mények együttes hatására az algák és más lebegve élő vagy úszó állati és növényi szervezetek hihetetlen mértékben elszaporodtak. Elhal.va és keveredve a sűrű parti növényzetről behordott, bemosóclott virágporok, levelek maradványaival, majd leülepedve a krátertó aljára, ott oxigénhiányos anaerob környezetben tufamálladékkal és más plankton és nekton szervezetek elhalt maradványaival együtt szapropel iszapként halmozódtak fel. A krátertó feltöltődési szakaszaiban a meleg iszapot előszeretettel nagy tömegben keresték fel nagytestű állatok (rinocérosz, őstulok)) dagonyázásra. Elpusztulva, tetemük elbomlásából az iszap foszforban igen gazdaggá vált. Ez a biomassza diagenizálódva, tömörödve évmilliók során speciális fizikokémiai változásokon, átalakulásokon keresztülmenve érte el jelenlegi állapotát, me ly az alginit nevű kőzet. Az elnevezés utal a biomassza alga eredetére. Az alginitből, a fentiek szerint keletkezett fosszilis biomasszából eddig 64 elemet mutattak ki. Ez rendkívül gazdag makro- és mikroelem-tartalmat jelent. Ezek az elemek hármas rétegszilikátokban szervetlen kötésben, illetőleg humuszanyagokkal, huminsavakkal szerves vagy kelát kötésben vannakjel en. A humuszanyagok specifikus tulajdonságainak egyike a biokémiai, növényi növekedést serkentő hatás. Az alginit alkalmazása során a huminsavak egyrészt enzimszerű, másrészt hormonszerű serkentő hatást, illetve a gyökerek permeabilitásának szabályozásán keresztül közvetett serkentő hatást fejtenek ki a növényzetre. Az anyagból ásványi ösz130

Gazdag vegetáció

~~~kör!

Krátertó

l

l

Üledékes

6. ábra. Alginit keletkezése Maar tufakráterben

szetevőként

agyagásványok (montmorillonit, illit), karbonátok (dolomit, kalcit, aragonit), kvarc és a kovasav amorfváltozata volt dominánsan kimutatható. Ezek mellett alárendelten gipsz, plagioklász, kálifóldpát, sziderit, goethit, magnezit, pirit ásványok találhatók még e kőzetben. Az alginit szervetlen alkotórészei közül a legjelentősebbek a montmorillonit (szmektit) típusú agyagásványok. A szmektitek erősen duzzadóképes, fixotróp, nagy adszorbciós képességű ásványok. Ez nagy felületükből, a montmorillonit ásványok háromrétegű kristályrácsszerkezetük elektromos felépítéséből adódik. A rácsok közötti térben nagy mennyiségű ionokat képesek befogadni, tárolni, majd kedvező körűlmények között leadni. Így l gramm montmorillonit 20 gramm vizet képes megkötni. Mivel az alginit 131

nemcsak montmorillonitból áll, hiszen me ll ette még jelentős mész (30-35%), szerves anyag (l0-20%) is és másalkotókis vannak így az alginit "csak" 5-J2 ml vizet képes megkötni grammonként. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá a talajok vízmegtartó képességének javítására. Mivel a talajlakók a nedves környezetet kedvelik, különösen elszaporodnak az alginit hozzákeverését követően. Ez a biológiai aktivitás elérheti a talajban a korábbinak dupláját is. Az alginit a megnövekedett biológiai aktivitással a talajérettséget javítja, s ezáltal növeli a talaj termőképességéL A'L. alginit montmorillonit ásványainak egyik legfontosabb tulajdonsága az a képesség, hogy a tápanyagok különböző ionjait megköti, s szükség, illetve igény esetén a növénynek adja le. Ezáltal az alginit igen nagymértékben lecsökkenti a kimosódási veszteséget, mindenekelőtt a könnyű, laza homoktalajokban. Ezt igazolták Földi Istvánnak a Duna-Tisza közi homoktalajokon közel l O éven át végzett szabadföldi növénytermesztési kísérletei alginittel javított talaj okon. Alginit a

mezőgazdaságban

Az alginit, mint fosszilis alga biomassza, ma már közismert és keresett termék. (Az EU biotörvényében engedélyezett trágyázó és talajkondicionáló anyagok között szerepeinek a recens tengeri algák és tengeri algatermékek.) Az alginitet egyenletesen kell elteríteni a talajon, majd 10-20 cm mélyen, rotációs kapával vagy tárgyával alaposan bedolgozni. A természetes eredetű, környezetbarát ásvány egyszeri ajánlott adagja már az első évben 20-30%-kal növeli a talaj termékenységét, fokozza a termesztés biztonságát, korábbi érést és jobb minő­ séget eredményez. Magas mésztartalma javítja a savanyú talajok mészállapotát és a kémhatását Növeli a talajok kolloidtartalmát, 132

%

Hozam (nyers súly) 3000 kg/ha

Első

évi kezelés 1984 163

2900 2800 2700

150

2600 2500 134

2400 "O ·c

:E

2300 2200

>

~ 2100

~ 2000

lll

-,

~ 1900

±

103 100

'Ci

1800

~ 1700,_~~----~~----~~----~~------~--L--

z

kontroll

10

40

20

80 t/ha kezelés

Gércéi alginit

Alginit Homok-

talaj

%

%

ppm

7,68

>90

14,3

270

734

412

7,33

24

17

0,97

187

164

295 55 75,3 51 2,2 10,9

7. ábra. Napraforgó terméshozam növekedése alginites talajjavítása hatására

133

Hozam napraforgó kg!ha

3000

!984 !985 !986 !987 Vegetációs időszak: IV. I-IX. 30. Vegetációs átlag· 0 hőmérséklet ( C}: 16,36 16,3 18,25 / Vegetációs csapadék (mm): 275 250 202 375 IT Parcellák nagysága: l00 m2

Hozam paradicsom kglha

13 OOO 7

"·"v-

l

l

l

y

~~'...~V

2500

12 OOO

§~~~

l' l

"' "' .,.

l

.,.,

l

,.....

_,.

.::.:::.::-~"'"""'

.-·

oo 1500

~"'

--~--P"'

2000

o 7'1-

~

-

"'

....... ·- ..

-"'""

l<'.,.,!

"'

' ;;

.l""

ll OOO

\O{~

........... ...

~~

.,. N

'

a,

j,\

N

"' -........ ........ r-

"' ~'};t

.....

g.

--"'

"'--

>90

14,3

270

734

412

Homok7,33 talaj

24

17

0,97

187

164

84

295 55 75,3 51 2,2 10,9

8. ábra. Gércei alginittel végzett talajjavítás hatására négy év során elért terméstöbblet (Izsák 1984-87)

134

10 OOO

80 t/ha kezelés kontroll 10 20 40 Talajadottságok az alginites kezelés évében (1984) pill. Kötött· CaCo Hu- PPs Kp N Mg Mn Na Zn Cu Ka vizem. 3 pH össz.: musz ség 5h (KCI) KA ppm mm % % 7,68

Alginit

-

~7>,

' 19&1. -·-

r-

a,

~

javítja az adszorpciós kapacitást és a talaj szerkezetét, különösen a homoktalajoknáL Fokozza a talaj vízbefogadó és megtartó képességét, ezáltal mérsékeli az aszály káros ítását. l kg alginit l ,O-l ,3 liter vizet képes megkötni. Indító tápanyagként kiváló a szőlő- és gyümölcstelepítés hez, növényenként 2-3 kg mennyiségben, tartós tápanyagként pedig a talajelőkészítéskor célszerű adagolni, közvetlen hatása 3-4 éven keresztül tart. Kiváló komposztadalék, l 0--15%-ban töltőanyagként stabilizáló hatást is kifejt. Nagy adszorpciós képességénél fogva hatásosan megköti az istállóban keletkező szagokat. Alkalmas a szerves trágyák kiegészítő kezelésére, azok helyett túladagolás veszélye nélkül teljes értékűen használható, különösen azokon a helyeken, ahol a szerves trágya higiéniai vagy környezetvédelmi okokból nem alkalmazható. A gércei alginit a biogazdálkodáshoz ajánlott minősítésű termék. Az új abb kutatások az alginit növényvédelmi és állattartási lehetőségének feltárására irányulnak. Korábban ismertek voltak a tapasztalatok, hogy az alginittel javított talajokon nevelt növények a kártevőkkel szemben ellenállóbbak voltak. A kertészeti kultúrákkal (paradicsommal, paprikával, borsóval, babbal) Kapros Judit által végzett kísérletek három témára terjedtek ki. Milyen az alginit növényvédelmi hatása a talajjavítás, ijntözés, permetezés hatására. A csernozjom, mészlepedékes talajon, l O m2-es parcellákon, 4 is~ métléses véletlen blokk rendszerben elvégzett kísérletek során vegyszeres növényvédelem nem volt, csak alginites kezelés. A kísérletek nagy száma miatt az eredményeket részletesen ismertetni nem lehet. A kivétel nélkül pozitív eredmények közül néhány átlagosat említünk. A paradicsom esetében a paradicsomvész (Phytophtora infentans) a pulai alginittel történő talajjavítás során 18%-ról 6%-ra 135

csökkent. Öntözés hatására - ahol 250, illetve 500 kg!ha alginitet locsoltak ki szuszpenzió formájában - a tenyészidő alatt 1-2, illetve 3-szor a paradicsomra, a fertőzött termés mennyisége fele, harmada volt csak, a xanthomonaszos varasodás, illetve szárazrothadás esetében. Ha a paradicsomot permetezték, a burgonyabogár (?) és a levéltetű mennyisége harmadára, ötödére csökkent le. A borsó esetében a borsó peronoszpóra, aszkolitos foltosság, borsórozsda, levéltetű fertőzöttséget vizsgálva meghatározó volt a különbség. A beteg növények mennyisége a kontrollhoz képest csak fele, harmada volt. Hasonlóan kedvező eredményt értek el a bab és a paprika esetében is. Megfigyelhető volt, hogy a virágzás és érés az alginittel kezelt parcellákorr hamarabb következett be.

Alginit a környezetvédelemben Azzal, hogy az algírrit mindenféle

vegyszertől,

kemikáliától men-

_te~s_J:>_~J!ya~l}ll-~1\,.§.~_t!}l!lÍféJe káros titotoxikus hatása nincs, környezetkímélő. A műtrágyák és a növényvédő szerek közismerten káros hatásával szemben az alginit megf~~!JtJegszig_qr_úb_bkömy.eze.tYé::. .d.cl_mi előir.ás.Q.lmflkis.,_és a csak természetes anyagokat felhasználó biológiai talaj- és kertművelési eljárásoknak Így különösen a kiemel~ kömyez.távédelmiterületek~n._pl. a Balaton _térs~gében- vál__hat keresetté.A tápanyagmegkötő képességemiatt csökkenti a ta~ !ajból a foszfor, a nitrogén és a kálium talajvízbe, élővizekbe történő bemosódását. _t\jell'ml~Untenzí_y miít_r~gyázás következtében- a műtrágyák többségének jó vízoldhatósága miatt- a tápanyagok jelentős része leszivárog_a_mélyebb_r~tegekbe és bekerült a talajvízrendszerbe. Az így teszivárgott nitrogén az oxidációs és redukciós folyamatok

136

következtében ~ kutak vizén_el<. ~!E:l1!<'5s_!_nért~l<._íLni!rátosodásához egyre katasztrofálisabb méreteket ölt. A talajvízbe került nitrogén az.~_lővizekbe is eljut és nagymértékben elősegíti azok eillr.Qfiz,:_;ícióját. Az alginitekre jellemző a nagy adszoro.~i(>_sképesség, 1:\nagy kation megkötő és ioncserélő tuJajqonság. Laboratóriumi körűlmé­ nyek között az alginit kilogrammonként 8-l O gramm ammóniát képes megkötni. Az alginiteknek ez az előny9~_!t!!aiQQ.Il~~g_a_llQZ.i­ tív hatás~a_l van egyrészt a talajok tápanyagszol~Jté!!c?. ~ép(:sségé­ re, másrészt a kimosódás csökkentése révér1 a tl!!aj tápanyagviszs~atartó__képe_~~~~_E:_,_b._~zerves anyagok bomlása által képződött ammóniabűzt megköti, ezért jól használható az állattartó helyek mikroklímájának javítására is, ami az állathigiéniai és gazdasági szempontok me ll ett jelentős környezetvédelmi hatással is jár. Az istállók mikroklímájának alginittel történő javítási kísérleteit juh-, szarvasmarha-, ló-, sertés- és baromfiistállókban végezték. Az alginites kezelés során hetenként l 0-25 dkg finomra őrölt alginitet szórva négyzetméterenként (?) az alomra, csökkent a légtér ammóniaszintje. Az alginit tartós használatával az alom feldúsul az alginitben lévő könnyen felvehető makro- és mikroelemtartalmával, ezáltal értékesebb trágyához juthatunk. A folyamat során kisebb az erjedési veszteség, az alginit az ürülékből és vizeletből tápanyagokkal_ telítődik, melyeket a talajba jutva könnyen le is ad. Az alginites trágyakezelés hatására megnő a mikroszervezetek száma, fokozódik á talajélet. Ugyanakkor alkalmazása környezetkímélő, az állati termékekben szermaradvány nincs. Az állattartás gazdaságosságát és hatékonyságát növeli, a gazdálkodást természetszerűbbé és biztonságossá teszi. Hígtrágyával komposztál va magas hatóanyag-tartalmú, nagy talajtani értékű termék készíthető. Yí::!:~_mely

137

800 700 600 500 400 300 200

lS

100

o

l 6

9. ábra.

2 6

3 6

4 6

5 10

6 10

7 10

8 10

9 10

10 10

ll hét !Odkgin>

Juhakollevegőjének

ammóniatartalom változása alginites kezelés hatására

Biztosítani lehet a szagmentességet, növelhető a készítmény mikroelem-tartalma, nagymértékben csökkenthető a lebomlási (komposztálási) idő, a Streptococcus szám a szokásosnál alacsonyabbra szorítható. A kísérletek szerint az ammóniával telített alginit és a barna erdőtalaj keveréken nőtt búza zöldtömege 60%-kal, száraz tömege 70%-kal több volt a kontroll barna erdőtalajon nevelténéL Az ammóniával történt feltöltés hatására nőtt a növény kalcium-, magnézium- és cinkfelvevő képessége. Ennek növényélettani hatása a műtrágyázási körülmények között nagyon jelentős.

Az alginit

főbb

felhasználási

lehetőségei

~-tllhtjJ!l~ításá_r:_!l_,J~Jl_!l!lJagut!!!E~t_!_~~ra. Mindenszántófóldi és _ kertészeti kylt(lrában használható 2~ -~g/111 2 mennyiségben (laza homoktalajok esetében 4-6 kg/m 2) egyenletesen a t~lajon elterít'::~ és l 0-20 cm mélyenl>edolg()zva.

138

A 25% humusztartalom, a 15% körüli mésztartalom, a legjobb talajoknak megfelelő vagy ezt meghaladó mennyiségű oldható állapotban lévő nitrogén, kálium és foszfor mennyisége, a nagyfokú kötöttsége, montmorillonit tartalma a talajok, különösen a tápanyag- és humuszszegény, savanyú, homokos, szerkezet nélküli, rossz vízgazdálkodású talajon egymenetben történő javítására teszi alkalmassá. Hatás~t_4-:::§_~v!gJ~i!i__~i. Agyagásványai a műtrágya jobb hasznosulását biztosítják, csökkentik a foszfor, nitrogén és kálium élő vizekbe történő nagymértékű bemosódását. Alkalmazásával műtrágya váltható ki. Az alginittel történt talajjavítás eredményeképpen a dózistól ftiggően jelentős terméstöbblet érhető el. Az alginit agyagásványai a talajok vízháztartását, tápanyag-hasznosulását kedvezően befolyásolják.J.lg_g/g!_nit 1,0-1.3 l vizet képes megkötni, 11J?gta_rtani_és a növények számárafokozatosan átadni. Kertben és fóliasátorban lévő t~~őtalajhoz 1:..::.5 kg/m2 adagba keverve lényeges termésmennyiségi és minőségi növelést érünk el, mivel az alginit kedvező hatása tapasztalható a dísznövénytermesztésben, fóliasátras intenzív zöldségnövény-kultúráknál is. Faültetésnél már több, mint 20 éve kitűnő eredménnyel használják az alginitet. Nyár, erdei fafajok (tölgy, bükk, fenyő), valamint gyümölcsfák telepítésénél, ültetésénél az ültetőgödörbe starterként (indítóként) alkalmazva biztosabb megeredést, gyorsabb fejlődést biztosít. Az alginit hatására intenzívebb a hajtásnöyekedés, kisebb a kipusztulás mértéke. Alkalmazásmódja, hogy ülte_!Qg_Q9rJink~nta tall}jtiliusJ91 fiiggően ~-:-)_kg bányanyers vagy_ő.rliltalginitet elkeverünk a kiásott humu_szosJa.lajr~teganyagáyal, melyet aztán visszahelyezünk 11.g_ödör al:: járl:(_~~ ~eiszapoljuk. A visszavágott gyökerű facsemetét erre az alginittel kevert foldre helyezzük, és bő vízzel beiszapolva befedjük Az alginit természetes ásványi szerves trágya, nem tartalmaz semmiféle - növényekre káros - mérgező anyagot, ezért helyezhe139

tő közvetlenül a gyökér alá. A dózis tekintetében megbízhatóbb és hosszabb ideig - legalább 4 évig- tartó hatást érhetünk el, ha legalább 2 kilogrammot teszünk az ültetőgödörbe. A módszer segítségével a facsemeték ültetőgödréhe nagy kolloid-, mész- és humusztartalmú fosszilis alga biomasszából és agyaggá elmállott vulkáni anyagból álló alginitet juttatunk. Ez a közölt hatóanyagok me ll ett a növények fejlődéséhez szükséges mikro- és makroelemeket is tartalmazza. Emellett kitűnő vízmegtartó és adszorpciós képességével olyan speciális komplex fizikai-biológiai hatást érhetünk el, amely igen kedvező a fák megeredésekor, a növények kezdeti életszakaszában, az ültetéskor keletkező kedvezőtlen hatások kivédésére. A fejlődés legkritikusabb első néhány évében növekszik a megmaradási esély. A csemeték jó kezdeti fejlődése (magassága és vastagsága) a fa egész élettartamára kihat. Ennek azért van nagy jelentő­ sége, mert a meg nem eredt fák pótlása nehézkes és drága művelet. Az eredmény nemcsak a talajtani módszerekkel vizsgált növényi tápanyagokban rejlik, hanem a komplex hatásban, amelynek során együttesen érvényesül az alginit tápanyagszabályozó, vízháztartást és talajszerkezetet javító hatása a hormonális jelenségeken kívül, amelyek ugyan még nem minden tekintetben tisztázottak, de így együttesen kitünő indítóhatásúak A növényanalitikai vizsgálatok a fák leveleiben magas tápanyagszintet mutattak. Különösen a kalcium és a nitrogén hatása mutatható ki. Az alginit előnye még a viszonylag nagy mésztartalom. A növények kalciumellátásán túl csökkenti a talaj savanyúságát is. Az alginites nyárfatelepítés eredményeképpen az ültetőgödörbe szórt alginit hatására mennyiségi növekedésben l 0-15%, mellmagasságban mért törzsméretnél 16-20% többletnövekedés volt mérhető a Fertilinz tablettás és a kezeletlen kontroll fatelepítéshez képest. Ennél is jelentősebb volt az az eredmény, hogy csökkent a kipusztulás. Amíg a kontrollnál 36,7% volt eddig, az alginit hatására

!40

[fr[

--

o

:::> !:l. Cl-

~

~

1r

E. ..E

~

~

o,

~

.g· (1)

>~

a~·

t..~

Kontroll N.P.K. ~~~~Jgitos 10 Bentonit

o N

)!:

. ~o

10

Riolittifa

30

OOON.S::..0\000

Tőzeg

30

40t:~1~08~,8~o/.~.::::::~----~

Istállótrágya 40

®

tTl ......

AlginitG

40

;:-: s-:

AlginitG

50

a~

o~

Bentonit

ol

-·(il"

Riolittufa

o~

(1)

Riolittufa

Cb

[ll

J o

[

\O

00

:o

105,0"/o

• l

Tőzeg Tőzeg

50

109,, .

[ll

~E

ö.: ö.: Ol Ol "

"' '§.

if

~­

"

-

g

'< r;;·

"''

~

"' ö

~ N

"' 00

"'

~~

a n

-,

,....,.....,.

8

al

3

3 og

40~ 50~ "'-'

O>•

.§ ;-

'--' 0·

Istállótrágya 30 116,0"/o Istállótrágya 40 ~1;:;1~1,9;;%;:::========~-

Alginit G

'([. (!Q

"' ";;;. ;;;. "~: "~~

~

Alginit G

!>l•

'([. (!Q

l

o' (1).

:::.

..,. aN

~~ l !>l

[ll

[

O>•

~ o o

o~ l

Istállótrágya 50f-::1~16~,o~o/.~,======:::::::::;;---J 30~ Alginit G

g.

~

,.....,z

Riolittufa

Tőzeg

"' ,..::1

!;l. !!. 3 ;;;.

3

J

5:8

..... N • "'

---o

-,

:::>"' !>l • 'Tleb '--'

::;:

",.."' ""'(l

g~11~o.~s·~Y·~~~~~~~~~

o~

(1).

~-

~~ g. cs·

~~109~.7~%~~~~==== 105,5%

Istállótrágya 50 ~~11~4-~0o/.~":::::::::::::::::;-------J 30 AlginitG

~

"ti

=.,:rJJ

501=:;:;;::==~

50 Istállótrágya 30

3~ g·w

101.8%

Riolittufa

Tőzeg

o-----N'ef,

O___::

Riolittufa

Tőzeg

o

"'

o

N

~

o

"'

..... ..... oOOON~O\

N o

~

.......

~

l% 20

:::

Paradicsom

~((l))

114 112

~

110

r--

108

l

r--

r-

r-

l l

r-

,.-r-

106

104 ~~~ ~ ~ ~

102

100

r:::-1

(Üf

~~~

O

O

0

---

~~~

&, & ~

ooóó 0

---

30 t/ha :g~

~~ o

~

z

~

:ti E--

~

-e ......

·a ·-

:2..::!l

~

~ f-

~

-~ .!::

·c ·-

:Q~

:;;<

.B

r-

r-

:::

114

.-----

112

r-

110

r-

108 106 104

o

~~~ ~ ~ ó~~

~~~ ~ O O

102

0

-

0

100

-

-

50 t/ha

o

r-

~20

~~~~~~~ ~ O Ö\ N O N

~~~

40 t/ha

o

:;;< ~

N

-

v· f--

l

%

A

Napraforgó

.-l l .----

r-

~

t~

f-

~

o

.gp ·a

l:: -:9~

:;;<

.E

l

l 1

~~~

0

-

-

---

\~

f-

~

-e -

~~~

·a

·-

;:g.E!l

~

\~ f-

~

-~

-

-

--

40 t/ha

o

:;;<

Ja

-

---

30 t/ha ~

-

50 t/ha

o

·a

!: ·:9~

~

~~

:;;<

.E

ll. ábra. Természetes talajjavító anyagok (alginit, tőzeg, istállótrágya) termőképesség javító hatása homoktalajon (1989. első évi hatás,AGROG EO Kft., Földi J.)

f-<

~

o

.?f ·a

..l:: ·:9~

:;;<

.E

ennek csak negyede, 8,2% volt. Az alginit összetételét és hatásmechanizmusát ismerve nem csak indítóként lehet eredményes, de utókezelésként is kedvező hatású. Az őrölt alginitet a koronája alá, a csurgó vonaláig szórva, majd bekapál va, ftives területen begereblyézve biztosítható az alginit kedvező hatása. Szuszpenziós hidrofúrós fatelepítés. Az alginit alaptrágyaként történő alkalmazására rendkívül nagy lehetőség van különösen a homok vagy tápanyaghiányos, illetve rossz vízgazdálkodási területeken, melyek elsősorban erdőtelepítésre alkalmasak. Elsősorban a nyírségi, Duna-Tisza közi, illetve dél-somogyi homokterületekre ajánlott. A szuszpenziós, hidrafúrós alginites fatelepitési eljárással olyan homokos helyeken, illetve ahol a talajvízszint mélyen van mint a Duna-Tisza közén -, telepíthetők gyümölcsösök, erdők, ahol ez eddig nem volt eredményes. Az eljárás mérsékelt égövi országokban - így Magyarországon is - gazdaságosan alkalmazható, az eiültetett fák körülbelül 20%kal gyorsabban fejlődnek. A módszer lényege, hogy a spirálfúróval mélyített, mintegy 12 cm átmérőjű lyukat a talajvízszintig vagy a felette elhelyezkedő kapilláris nedves talajzónáig fúrják. Az Alföldön ez sok helyen csak 3-4 méter mélyen található. Ebbe az ültetőlyukba helyezik a törő! metszett csúcsrügyes karódugványt, úgy, hogy a vége lehetőleg a talajvízszint feletti kapillárisan nedves zónáig érjen(?). Az egy-két, esetleg 3 éves éves, 3-7 cm (?) hosszú, csúcsrügyes, gyökér nélküli nyár- és ftizfa karódugványok ebben a talajzónában fejlesztik kr talpgyökérzetüket és így a felszíni talajréteg kiszáradása esetén is biztonságos a fa vízellátása. A lyukakat alginit szuszpenzióval iszapolják be. Ekkor a beiszapolás fizikai jellegű műveletén túl még a fák kezdeti fejlődéséhez szükséges mennyiségű tápanyaggal is ellátják a fát. A lejuttatott szuszpenzió gyorsan beivódik a homokba, és lehetőséget ad a gyökérzet harmonikus tápanyagellátására, kol143

loiddal javítja a fa körüli közeg szerkezetét és vízgazdálkodását. A beiszapolás a hidrofúrásos eljárás során egy menetben történik, a hagyományos módszemél utána töltik az elkészített szuszpenziót. A tapasztalatok szerint a mélyre ültetett karódugvány egész hosszában, bár-milyen mélységben kifejlesztheti a gyökérzetet Igy nem kell tartani a fúrólyukba öntött lemosódó alginitszuszpenzió hatástalanságátóL Az alginit alaptrágya más tápanyagokkal is kombinálható. Igy például az ültető-gödörbe vagy lyukba más közismert és más, kitű­ nő qatású starter-anyaggal együtt is adagolható. Ekkor természetesen arányosan csökkenthető az egyik vagy másik komponens, szem előtt tartva a telepítés eredményességét és gazdaságosságát. Az alginit alaptrágyaként történő alkalmazása bármilyen fafajtánál, díszcserjénél vagy bogyós gyümölcsöknél (málna, ribiszke, josta, köszméte stb.) eredményes, kitűnő hatású. Alginites növényvédelem gyümölcsösökben. Az őszi alginites lemosópermetezés növényvédő hatású, elősegíti a fák áttelelését, tavaszi lemosópermetezéssel letisztítjuk a fákat a téli szennyező­ déstől, elpusztítjuk az áttelelt kártevőket, kórokozókat, erősítjük a fákat a tavaszi rügybontás előtt. A vegetáció alatt alginitből készült szuszpenzióval történő permetezés hatására nő a fák levelében a Fe, Cu, Zn és B mikroelemek mennyisége, a gyümölcsök ízletesebbek, kalciumszintjük magasabb, mint a hagyományosan termelt gyümölcsöké, ezáltal hússzilárdságuk (gyümölcsök szárazanyag-tartalma), így eltarthatóságuk is jobb. Almával végzett kísérletek során a gyümölcs Ca, Fe, Mn, P-tartalma szignifikánsan nőtt. Több hónapos hűtőházi tárolás után az almák hússzilárdsága (szárazanyag-tartalma) 15-20%-kal volt jobb, mint a kezeletlen, illetve Dolomit-C-vel kezelt kontroll gyümölcsöké. Az alginittel kezelt fák ellenállóbbak a kártevőkkel, gombabetegségekkel, rovarkártevőkkel szemben. 144

Alginites permetezés fagykárcsökkentő hatásvizsgálata során a mandula-, barackfajtáimái azt tapasztalták, hogy az alginitet áprilisban 0,5-1,0% töménységben háromszor kipermetezve 12-24%kal több termést takarítottak be, javult a gyümölcskötődés esélye, a magbél éJetképessége átlagban 24%-kal nőtt. A permetezéshez a szuszpenziót úgy készítjük, hogy l kg alginit mikroőrleményt 20 liter vízben elkeverünk, hektáronként 15-20 kg alginitet szórunk ki, megfelelő hígításban, a növény agrotechnikai igénye szerint (300-500 l/ha). Ha nincs alginit mikroőrlemény, őrölt alginitből is lehet szuszpenziót készíteni, majd a permetező nyílásának megfelelő szűrőn át kell szűmi. Mivel az alginit természetes anyag, túladagolni nem lehet, nem okoz perzselést vagy káros hatást nagyobb dózis sem. Az alginit biogazdálkodásban ajánlott anyag, a hagyományos növénytermesztésben pedig bármilyen növényvédő szerrel keverhető.

Szőlőtelepítésnél.

Az ültetőgödörbe, illetve az ültetőárokba a talaj típusától függően 2-5 kg alginitet kell szómi, és a talaj aljára helyezett humuszos talajzónából kikerüh földdel elkeverni és beiszapolni. Ha ültetés előtt a vesszők gyökerét alginit szuszpenzióban tartjuk, a megeredés biztosabb lesz. A szőlőtelepítésnél az alginitet immár több, mint tíz éve használják. Az alapokat a Duna-Tisza közén homoktalajon telepí~ett szőlészetekben végzett kísérletek adták. Azóta a Balaton-felvidéken számos szőlősgazda használja eredményesen. A Balaton déli -· oldalán Tóth László látrányi bioszőlészetében évek óta a talaj tápanyag-utánpótlásában, illetve a szőlő növényvédelmében tölt be jelentős szerepet az alginit. Szőlőültetvénynél. Tavasszal a sorok között húzott 15-30 cm mély barázdába folyóméterenként 2-5 kg alginitet kell szómi, majd a szőlő nyitásakor kikerülö földdel be kell takami és eldolgozni. vesszőnként

145

Egy kísérteti példán bemutatva: Izsákon, jó vízgazdálkodású, tápelemekkel jól ellátott, gyengén humuszos homoktalajon, hat éves, jó termőképességű, 2,80x0,6 m térállásra telepített fejműve­ lésű Izsáki sárfehér 300 m 2-es ültetvényben történt kísérleti körűl­ mények között az alginit hatásvizsgálata. A szőlősor két oldalán nyitott 0-25 cm mély barázdába juttatták ki a vázsonyi alginitet 20, illetve 40 tonnalhektár (2-4 kg/m2) dózisban. A parcellák az alginit mellett 6: l 00: l 00 kg/ha N :P:K műtrágyát kaptak. A kezelések hatására a tőkék termékenyebbé váltak, a virágok job.ban kötődtek, és ez nagyobb fürt átlagsúlyt is eredményezett. A tőkék vegetatív növekedése mérséklődött. Az erős növekedésű ültetvényben a kezelt területeken elegendő volt évente két csonkázás, míg a kontroll parcelián háromszor kellett csonkázni. A vegetatív növekedés mérséklődése kedvező volt, ugyanis ez az ültetvény addig a vegetatív túlsúly jeleit mutatta. A levélanalízis-vizsgálatok szerint a szőlő leveleiben nőtt a Ca, Mg, Mn, Fe, Cu, Zn mennyisége. A termés mennyisége a hektáronkénti 20 tonnás alginitkezelés esetén 8, 7, a 40 t/ha dózis hatására 14, l%-kallett nagyobb a kontrollhoz viszonyítva. Egyúttal javult a virágok kötődése. A nagyobb terméseredményeket döntően a virágok jobb kötődése, ezzel összefüggésben a nagyobb fürt átlagsúly eredményezte. A magasabb cukorfok kialakulásában a kezelések hatására bekövetkező vegetatív túlsúly megszűnése játszott elsőd­ leges szerepet. A kezelések hatására bekövetkező 2-3%-os cukorfok-növekedés elegendő volt ahhoz, hogy a szőlő magasabb átvételi osztályba került. Növényvédelem. Az alginites telepítés, illetve ültetvényben talajtápanyag utánpótlás hatására nagyobb termést, cukorfok-növekedést és növényvédelmi hatást tapasztaltak a balaton-felvidéki szőlőkben is. Dr. Bella Endre tapasztalata szerint az alginit hatásá146

ra felére csökkent a szükséges permetezések száma, csökkent a pea szőlő levelei zöldebbek lettek, a must cukortartalma 0,5-1 ,O fokkallett nagyobb. Szabó Pál gércei szőlészetében 1984 óta rendszeresen használják az alginitet tápanyag-utánpótlásra. Hatására nagyobb lett a terméseredmény, magasabb a cukorfok és az ültetvény a betegségekkel szemben jobban ellenállt. Tóth László minősített biogazdálkodó, az ismert szőlész és borász így számol be az alginitről: "A talaj tápanyagtartalmát szerves trágyával, komposzttal, nyesedék és más hasznos hulladék bedolgozásával pótoltam. A törkölyből készült komposzt nagy részét magam érleltem. A talaj szerkezetet a szerves trágyán kívül alginittel javítom, ami egyben a meszet is pótolja. Alacsony pH-jú talajokat érdemes vele kezelni, 1-2 év alatt helyreáll az egyensúly... Meglepő kísérleteket végeztem az alginittel, ezek eredményeit ma már a gyakorlatban használom. A talajkezelt sorokból szedett szőlő cukorfoka 1,0-1,2 egységgel volt magasabb, mint a kontroll. A talajkezelés mellett poritott alginittel permeteztem. A peronoszpórafertőzést mintegy 50%kal fogta vissza." A szőlőben az alginittel történő permetezés vagy porozás hatására jelentősen csökken a peronoszpórás fertőzés, a szőlő levelében nő a Ca, Mg, Mn, Fe, Cu, Zn mennyisége, a must cukorfoka magasabb. · A permetezéshez a szuszpenziót úgy készítjük, hogy l kg alginit· mikroőrleményt 20 liter vízben elkeverünk, hektáronként 15-20 kg alginitet szórunk ki megfelelő hígításban, a növény agrotechnikai igényeszerint (300-500 l/ha). Komposztálás. Az alginit alkalmas arra, hogy hígtrágyával komposztálva magas hatóanyagtartalmú, nagy talajtani értékű termék állítható elő. Növelhető a termék ásványianyag- és mikroronoszpórafertőzés,

147

elem-tartalma, nagymértékben csökkenthető a komposztálási idő és biztosítani lehet a szagmentességet. Hagyományos komposztha köbméterenként 30-50 kg alginitet keverve növelhető a komposzt ásványianyag-tartalma, összetételében és hatásában kedvezőbb komposzt nyerhető. Állattartás. Nagyfokú adszorpciós hatásánál fogva alkalmas az állattartó telepeken, istállókban bomló szerves anyagok által termelt, kellemetlen hatású gázok megkötésére, a környezet levegőjének tisz~ítására, az ammónia megkötésére, a mikroklíma javítására, háziállatok (!cutya, macska) alomjába való bekeverésre. Baromfiak ketrecébe, kifutójába alginitet szórva az állatok fejlődése kedvezőbb, a tojás nagyobb, héja erősebb, sárgája szebb lett, csökkent a kannibalizmus. Biogazdálkodás. Az alginit, mint természetes, mindenféle kemikáliától mentes fosszilis biomassza, algakőzet, (ahogy már említettük) kiválóan alkalmas a biogazdaságban. Magyarországon az ökogazdálkodás kötelező feltételrendszerében az alginit a növénytermesztésben mint trágyázó- és növényvédő szer, az állattartásban mint takarmányadalék és mikroelem pótló anyag használható. A palántanevelésre szánt földkeverékek alapanyagául is engedélyezett. Az alginit biogazdálkodásban is ajánlott termék, minősítő tanúsítvánnyal rendelkezik. Az alginit megfelel az Euróai Unió biotörvény előírásainak is. Forgalmazás. Az alginit olyan, mással nem helyettesíthető komplex talajdondicionáló és növényvédő anyag, mely csak Magyarországról szerezhető be. Eltarthatósága a szerves alapanyagú komposztokkal, növényvédő szerekkel ellentétben korlátlan ideig tart. Az ország 150 millió tonnányi alginitkészletéből az igényeket a két működő bánya korlátlanul ki tudja elégíteni. A bányászókkal történt együttműködési megállapodás alapján a ZELBA Kft. végzi az alginit szaktanácsadással is egybekötött forgalmazását a kiépített forgalmazási hálózatán keresztül. Beszerezhető 3 kg-os zacs148

kós, 10-30 kg-os zsákos kiszerelésben, l m 3-es big-bag-ben és őrölve, ömlesztve. Az alginit felhasználói szaktanácsadási hátteret negyedszázados kutatói háttér és mintegy 900 db, az alginit felhasználás eredményét bizonyító kutatási jelentés, valamint 39 szabadalom biztosítja. Gazdaságosság. Az alginit, a szerves trágya és a műtrágya felhasználását gazdaságosság szempontjából elemezték Alganit- és Műtrágyaárak,

műtrágyaárak

összehasonlítása

Ft/tonna hatóanyag (1998)

Nitrogén Foszfor Kálium Összetett Átlag

76 370 96 605 58 375 87 944 78 917

(Forrás: Kovács Péter: Műtrágyavásárlás és felhasználás az elmúlt években.- Gyakorlati AGROFÓRUM 1998. IX. évf. 13. pp. 5-6.) ALGINIT átlagos összetétele Nitrogén Foszfor Kálium NPK Mésztartalom Magnéziumtartalom Humusztartalom Mikroelemek, agyagásványok

5 kg/tonna 6 kg/tonna 7 kg/tonna 18 kg/tonna 300 kg/tonna 10 kg/tonna 250 kg/tonna

149

Összehasonlító árak: Alginit (vázsonyi, bányanyers, bányánál) ára (1998) Alginit NPK tartalmának (!8 kg/t) hatóanyag értéke:

200-250 kg/ha dózisú összetett műtrágya hatóanyag ára (1998)

1000,- Ft

1370,- Ft

17 600-22 OOO,- Ft

20-40 t/ha dózisú alginites talajjavítás során 360-720 kg talajba vitt NPK-hatóanyag mennyisége: 27 400-54 800,- Ft értéke: A komplex péti NPK 1:1:1 arányú, Várpalotai Nitrogénművek Rt. által gyártott műtrágya NPK-tartalma 16,5:16,5:16,5%, tehát az összes hatóanyag 495 kg/tonna. Egy tonna műtrágya- 1999. évi áron- kb. 80 OOO Ft. Így egy kg hatóanyag ára kb. 80 Ft. Az alginit bányanyers ára l OOO Ft/tonna. Ha csak a benne lévő NPK-t vesszük alapul, akkor l kg NPK kb. 66-83 Ft. A műtrágyában, illetve az alginitben lévő NPK hatóanyag ára közel megegyezik. Amíg azonban l tonna műtrágya kb. 80 OOO Ft, az ennek megfelelő NPK-hatóanyagat tartalmazó 10 tonna alginit ára csak 10 OOO Ft. A különbözet messze fedezi a kijuttatás többletköltségét. Megjegyezzük azonban, hogy az alginit értékét elsősorban nem a makrotápanyagokjelentik Ezenkívül kalcium, magnézium, igen jelentős mennyiségű szerves anyag, a fentieken kívül még kb. 50 mikroelem, valamint különleges vízmegtartó és adszorpciós képesség teszi értékessé. Ezek "értéke" messze több, mint az NPK értéke. 150

Az alginit, a szerves trágya és a műtrágya összetételének és költségeinek összehasonlítása, 1999 Alginit (Gérce)

Istállótrágya (közepes

Műtrágya

minőségű)

16,5:16,5:16,5

NPK

Nitrogén (N)

kg/t

2-3

6-7

165

Foszfor (P)

kg/t

3-4

5-6

165

Kálium (K)

kg/t

7-8

8-9

165

NPK összesen

kg/t

12-15

19-22

140-150

180-200

495

210-240

-

-

Szerves anyag

kg/t

Mésztartalom (Ca C0 3)

kg/t

Ca

kg/t

80-90

6

-

Mg

kg/t

30-40

2

-

Fe

kg/t

30-32

2,6

-

Mn

kg/t

0,7-0,8

0,1

-

Zn

mglkg

75-85

52

-

Cu

mg/kg

20-25

ll

-

l OOO,- bányanyersÁFÁ-val 2000,- őrölt ÁFÁ-val

1500-2000

80 OOO

ÁRA(l999)

Ft/t

Megjegyzés: Alginit elemzés: Fejér megyei NTÁ (Nagy Júlia) Műtrágya elemzés: Péti NPK l: l: l Komplex (Nitrogénmű­ vek, Várpalota)

151

Talajjavításra , tápanyag-után pótlásra gazdaságosan számításba vehető dózisok (tonna/ha) során a talaj ba juttatott főbb hatóanyagok mennyisége (kg) 10 tonna/ha

20

30

40

tonna/ha

tonna/ha

tonna/ha

50-60

75-90

100-120

Nitrogén N

kg

25-30

Foszfor P

kg

30--40

60-80

90-120

120-160

-Ká1iumK

kg

65-75

130-150

195-225

260-300

Ká1cium Ca

kg

80-90

160-180

240-270

320-360

Mész CaC03

kg 2100-2400

420--480

630-720

840-960

Magnézium Mg kg Szerves anyag

30--40 60-80 90-120 120-160 kg 1400-1500 2800-3000 4200--4500 5600-6000

A fentiekből látható, hogy hektáronként kb. 10 tonna (l kg/m2) alginittel fedezhető a talaj makrotápanyag-szükségletet. A talajjavításra javasolt- aszokásos szervestrágyázásnak megfelelő- 40 tonna/ha dózissal 4 évre szükséges NPK-t viszünk a talajba.

3.6. Riolittufa, zeolitos riolittufa A talajjavító riolittufa-őrlemény a bodrogkeresztúri Északkő Bányászati Kft. által útépítési és egyéb ipari célra bányászott riolittufa osztályozott őrleménye. A talajjavítási célra történő kikísérletezése dr. Köhler Mihály nevéhez fűződik. Hatása megegyezik a hasonló keletkezésű és korú zeolitokéval, azzal a különbséggel, hogy zeolittartalma kisebb, 30-40%. A biológiai hatását a jelentős mikroelemösszetétele mellett a kb. 31 %-nyi K20-tartalom is növeli.

152

A riolittufa javítja a talaj szerkezetét, víz-, hő- és tápanyag-gazdálkodását. Elősegíti a növények erőteljesebb növekedését, ellenállóképességét, javul az egészségügyi állapotuk és mikroelemellátottságuk. Növeli a növényeknél az aszály- és fagytűrő képességet, a termékek hamarabb értek be, jobb minőségűek lettek. Szerves trágyával vagy komposzttal együtt alkalmazva nincs szükség műtrágyára, így a biológiai gazdálkodásban jól alkalmazható. Az állattartásban a szerves (istállókomposzt) trágyához keverve, az alom helyettesítésére, szagtalanításra használható. A komposzthoz keverve az ásványi anyagokkal dúsul, növekedik a mikroelemtartalma. Zöldség-gyümölcs tárolásnál növekszik az eltarthatóság. Felhasználása homoktalajokon 2-3 kg!m 2 , vályogtalajokon 1-2 kg!m 2, talajfelületre kiszórva és művelt rétegbe bemunkálva, szőlő-, gyümölcs és erdészeti szaporítóanyag telepeken, szántóföldi növény-, zöldségfélék, álló szőlő-, gyümölcs- és erdőültetvé­ nyek alá. Új telepítésű ültetvényeknél előző mennyiségben az ásványi anyagot forgatással kell bedolgozni. Alkalmazható ültető­ gödörbe önállóan istálló- vagy komposzttrágyákkal együtt 1-5 dkg mennyiségben (gödör méretétől függően), földdel egyenletesen összekeverve, továbbá fák tányérjába 1-2 cm vastagon kiszórva és bemunkálva. Palántázott növényeknél ültetőgödörbe vagy tápkockába talajjal elkeverve 10-15 dkg/növény. Üveg- és fóliaházi zöldségtermesztésnél és palántanevelésnél 1-5 kg/m 2. Konténerek, hajtatóládák és edényeknél talajhoz 20-30% menynyiségben egyenletesen keverve vagy felszínre szórás után jól bedolgozva. A forgalmazott komposzt- és humuszkészítményekhez hasonló arányban javasolt felhasználni. Szabadban veszteség nélkül is tárolható. 153

3.7. Zeolit A magyarországi zeolitok riolittufához kapcsolódva települnek. A természetes ásványi talajjavító anyagok közül a zeolitoknak Mátyás Ernő több évtizedes vizsgálatai alapján igen sokrétű felhasználási lehetősége van. o Ioncserélő képességük alapján alkalmasak a talaj-pH stabilizálására. A savanyú talajokhoz adva, azok pH-ját a neutrális tartományok felé igazítja. A lúgos alkálifém koncentrációjának csökkentésére is felhasználhatók. E tulajdonságaik alapján a savanyú, illetveaszikes talajokjavítására használhatók. o A molekuláris pórustestű, 25-30%-os dinamikus vízadszorpcióval rendelkező vázszilikátjai javítják a talaj vízháztartását Az alacsony nedvességtartalmú levegőből is felveszik a nedvességet, és csak magasabb hőmérsékleten adják le. A szántott réteget zeolittal dúsítva 3-40%-kal nagyobb víztartalom, víztartó képesség érhető el. Különösen a laza, könnyen kiszáradó, nagy pórustérfogatú, könnyen oxidálódó talajoknál van "kötőképesség" növelő hatása (pl. homokos talajokon). o A zeolittípusok molekuláris pórusai az egyes ioncsoportokra adszorptívak, így előnyösen befolyásolják a talaj nitrogéntartalmát Más zeolittípusokat a nyomelemek szorpciója jellemzi, ezért a talajok nyomelemtartalmának stabilizálására alkalmasak. o A hígtrágyákból vagy humuszhordozó anyagokból (barnakő­ szén, lignit) és természetes adszorbens anyagokból (zeolitok) dezaggregálási folyamattal (az említett anyagok egy művelet­ tel történő besűrítésével) stabil humusz-zeolit kompozit készíthetők, amely kiváló javítóanyag homoktalajokon. o A zeolitoknak számos egyéb felhasználási lehetősége, illetve területe van (pl. mikroelemtrágya és növényvédő szer hordozóanyaga, mezőgazdasági eredetű szennyvizek derítőanyaga stb.) 154

A Geoproduct Kft. által mezőgazdasági célra forgalmazott zeolittermékek száma több tucat. A talajjavítási célra, illetve házikertekben felhasználható zeolit, illetve zeolit tartalmú készítmények (Meliorit, Zeovita, Lithofloren, Paralux, Zeoflorin stb.) közül az egyik legismertebb a Lithofloren. A Lithajloren-komplex talajjavító, nyomelemtartalmú zeolitos készítményt 5 és 50 kg-os kiszerelésben árusítják. Tőzeggel, lápfólddel, komposzttal, szerves trágyával való (kb. 5-10%-nyi) keverékei is igen eredményesen használhatók. A zeolit fokozza a növény egyedfejlődését és a különböző megbetegedésekkel szembeni ellenálló képességét. A Meliorit a hobbikertekbe, konyhakertekbe, fóliasátrakba, homokos és kötött talajokra egyaránt ajánlott talajjavító, talajerő­ növelő ásványkompozitum. Hétféle makroelemet és nyolcféle mikroelemet tartalmaz. Három-hat éven át alkalmazva, igen jelentősen csökken a talaj műtrágya- és szerves anyag kimosódása, megszűnik a nyomelemek, ritkaelemek hiánya, igen nagy méctékben javul a talaj vízháztartása és zamatosabb, aromásabb, vegyű­ letekben gazdag termést nyerünk. A frissen nyírt gyep kezeléséhez négyzetméterenként 250-300 kg-ot szórunk ki, majd átgereblyézzük és belocsoljuk. A zöldségfélék vetése előtt a magágyba keverjük. Ha palántázunk, akkor 1-2 evőkanálnyit szórunk az ültetőgö­ dörbe, talajjal összekeverjük, majd a palántát beleültetjük. Gyümölcsfák, bogyósok ültetéséhez a gödörbe 200--250 g-ot szóiunk, ·· talajjal összekeverjük és ültetés után beöntözzük. A Geoproduct Kft. zelolitos készítményein kívül zeolitot tartalmazó keverékek még a Piroska Kft. zeolit, kovaföld tartalmú Zeovita, a Mikloid Kft. mészkő, dolomit, bazalt és zeolit tartalmú Biokondi B termékek. Zeolitot elsősorban a Tokaj-hegységben, Mádon, Rátkán fejtenek, de ismert Nógrádban és a Mecsekben is.

155

3.8. Perlit Nagy kovasavtartalmú, vulkáni eredetű, kis mennyiségű kötött vizet tartalmazó üveges kőzet, mely meghatározott hőmérsékletre történő gyors hevítéskor meglágyul, közben nagymértékben megduzzad. A duzzasztott perlit jó hordozó- és szűrőanyag. E tulajdonságai alapján a mezőgazdaságban eredményesen alkalmazható a szaporítóanyag előállítására, dísznövény-termesztés, palántanevelés, tehát a gyökerek számára könnyen értékelhető közeg létrehozása során. EU>nye még, hogy jelentős a mikroelem-összetétele, így biztosítani tudja a növények számára a mikroelem-utánpótlást. A perlit a kertészeti földkeverékek, intenzív termelési közegek egyik leggyakrabban használt adalékanyaga. (Pl.: Bioföld virágföld, Biopakk, Virágözön virágföld, Zengő perlites virágföld, Hanság gyöngye). Magyarországon Mádon és Pálházán termelnek perlitet.

3.9. Bazalt, bazalttufa Földünk egyik leggyakoribb kőzetének eredetileg hazanit volt a neve a szíriai - követ jelentő - Basin-hegység után. Plinius mást mond: szerinte a bazalt szó etiópiai eredetű, s a vastartalmú fekete kövek megnevezésére használ ták. A föld mélyéből repedések, kürtők mentén izzón, folyósan, láva formájában kerül felszínre. A felszínen gyorsan megszilárdul, így igen finom kristályos és kemény kőzetté válik. A fekete, kékesfekete kőzet bázikus kémhatású, kalciumban és magnéziumban gazdag. Miként minden magmás kőzet (gránit, andezit, zeolitos riolittufa stb.), bővelkedik nyomelemekben is. Azok, bár csak igen kis mennyiségben, de nélkülözhetetlenek az élő (növény, állat, ember) szervezetek számára. 156

Ha a vulkáni működés során az izzó magma nem folyós állapotban kerül a felszínre, akkor nagy robbanás t követően törmelék, por meg hamu formájában jut a levegőbe, s abból leülepedve válik kő­ zetté. Testet, azaz kőzetet öltött formája a bazalttufa, illetve ha vízben ülepedik le, bazalttufit. Pora, őrleménye természetesen ugyanúgy alkalmas a talaj javítására, mint a bazaltláva pora. A bazaltok, bazaltőrlemények kedvező hatását régóta ismeri a földművelő ember. A németországi Eifel-hegység vulkáni területén, a lávakibúvások környékén évszázadokkal ezelőtt egy Maria Laach-i páter figyelt fel a bazalt termékenységnövelő hatására. Megfigyeléseit tett követte: a kolostor kertjét lávahomokkal trágyázta, s cserébe jó termést kapott. Egy 1872-ben megjelent szakcikk leírása szerint - ugyancsak németföldön - "bazaltslotterból" képződő útisárt használtak műtrágyaként, sikeresen. A németországi Botzenberg bazaltbányája környékén pedig arra lettek figyelmesek, hogy a bánya közelében, a fő szélirányban fekvő mezőkön dúsabb a jű, mint a velük határos területeken. A jelenséget a talajra hordott finom kőzetpomak tulajdonították. A talajtan atyja, Justus Liebig ugyancsak utalt a bazaltláva jótékony, talajjavító hatására: "Termékeny talaj típusaként a láva mállásából származó talajt lehet találni a Vezúv közelében. Termékenysége lényegében a benne található alkáliákon alapszik, melyek a mállás révén fokozatosan a növények számára felvehető formába kerülnek. Ez a mállás igen lassan megy végbe. A mállást elősegíti a víz szénsavtartalma, a növények gyökérzete, melyek mint köztu"' domású, savakat választanak ki." A legjobb bortermő területeink a vulkáni hegyvidéken vannak. Ennek egyszerű a magyarázata: a vulkáni kőzetek "konzerválják" a me! eget és jó talajképzők, belőlük nagy számú, a növényzet számára fontos elem oldódik ki. Az első magyarországi kőporral, pontosabban kőzetliszttel való trágyázás gondolata mégsem borvidé157

keinken vetődött fel. Dobrovits László okleveles gazda az Alföldön gazdálkodva figyelt fel arra, hogy a köves országút mellett termesztett növények sokkal fejlettebbek, mint az úttól távol esők. Először az úton porrá vált, szélhordta trágyának tulajdonította e jelenséget. Ám később azt tapasztalta, hogy ez csupán ott fordult elő, ahol az út bazalt borítású. Kézenfekvő volt, hogy a növények kedvezőbb életfeltételét, a talaj termőképességének fokozódását- fúggetlenül a forgalom nagyságától - a kerekek által porrá tört, széll}.ordta bazaltpor okozza. A gazda első bazaltporos talajjavítási kísérletét 1934-ben végezte el 'szikes talajon. Az eredmény nem maradt el: bővebb termést kapott, s a talaj művelhetősége és szerkezete is javult. A szőlőkről szóló monográfiájában arról számolt be, hogy a bazaltmálladékra telepített, illetőleg az elmállás határán túl fekvő szőlők hozama között tetemes különbség van. Még nagyobb volt az eltérés azon a körön belül, amelyet a bazaltbányák őrlőműveiben keletkező por szélhordási hatósugara húzott meg. Dobrovits 1953-ban tudományos igényű, négyismétléses kísérlethe kezdett. Különféle dunántúli (diszeli, uzsai és sümegi) bazalt őrleményével javította a kísérleti parcellák talaját. A kontrollparcella 40%-os kálisó-műtrágyát kapott. (Az adag kataszteri holdanként bazaltporból 4 tonna, kálisóból200 kg volt.) Az első évben a bazaltporral kezelt parcellákon a takarmányrépa terméshozama megközelítette, egy esetben pedig meghaladta a kontrollparcelláét. A második évben, amikor a kőporban lévő tápelemek feltáródása felgyorsult, a kísérleti parcellák terméshozama már 5-9%-kal nagyobb volt a kálisóval kezelt parcelláénáL A kísérlet tapasztalatai alapján Dobrovits László arra a következtetésre jutott, hogy a bazaltkőpo­ rok tápanyag-utánpótló, talajszerkezetet és vízgazdálkodást javító anyagok. A lúgos kémhatású bazalttal - egyebek között a benne lévő mésszel - csökkenthető a talajok elsavanyosodása, jókora káli158

umtartalma feleslegessé teheti a káliműtrágyát, nyomelemei pedig a jó termés feltételei. A bazaltban a nátrium kötött formában van jelen, így káros hatást nem fejt ki. Javaslatai közül kiemelkedik a bazaltnak káliumhelyettesítőként való felhasználása, valamint az istállótrágya bazaltporos kezelése. Alkalmazását a nyugat-magyarországi erodált talaj okra, alföldi futóhomokra és szikes talajokra javasolta, de különösen kiskertekben látta célszerűnek felhasználni. A vulkáni "homokkal" főként szilícium, foszfor, kálium, magnézium és kalcium, valamint nyomelemek, elsősorban vas, réz, mangán, kobalt és cink kerülnek a talajba. Emiatt aztán kiválóan alkalmas még az olyan nagy igénybevételnek kitett területek talajánakjavítására is, mint a sportpályák A bazaltőrlemény szinte doppingszerként hat: a fű gyorsan és sűrűn búvik ki, s később szárad, satnyul el. A bazaltliszt nagy szilíciumtartalma a növényekben és levelekben szilíciumdúsulást hoz létre a felhám sejtjeiben. Így a betegséget okozó kártevők, gombák és más kórokozók behatolásával szemben ellenállóbb lesz a valósággal "kikeményített" növény, ellenségeik inkább egy könnyebben fogyasztható, puhább növényt keresnek föl. Magát a bazaltlisztet a foldigiliszták és baktériumok a szerves hulladékokkal együtt humusszá dolgozzák fel. A bazalt hosszú ideig fejti ki hatását, s mindeközben nem okoz időszakos, illetve a mű­ trágyákra gyakranjellemző korai túladagolást. A benne lévő elemeket a növények szükségleteiknek megfelelő ütemben vehetik" fel. Az sem mellékes, hogy a bazaltpor jó vízmegkötő. További értéke;' hogy a kőportrágyával - a műtrágyákra igencsak jellemző - nemkívánatos klorid- és szulfátionok nem jutnak a talaj ba. Felhasználás: Durvább szemű bazalttörmelékkel borítva a talajt, megóvhatjuk a kiszáradástól és az eróziótól, s közben még a talajéletet is javítjuk a talajszerkezet megváltoztatásávaL Bazalttörmeléket használhatunk a talaj felmelegítésére is. A fekete vagy ké159

kesfekete kőzet "megköti" a napsugarakat, s hőtartalmából az esti, éjszakai órákban a talaj hőmérsékletét akár 6-8 Celsius-fokkal is felmelegítheti. A kötött talajok felső rétegét átjárhatóbbá, porózu sabbá teszi, javítva azok lélegzését. A bazaltg ranulá tumot- talajjavítási céllal- szántóföldön, kertészetben, szőlőtelepítés során a talajtípustól függően négyzetméterenként 0,25-0,5 kilogrammnyi mennyiségben a legjobb 2,5-5 tonna/ha a talajba bedolgozni. Fenntartó-kiegészítő kezelésként O, 1-0,5 kilogrammot célszerű négyzetméterenként a talajhoz keverni a termesztési időben, méghozzá a harmat miatt a kora reggeli órákban. A bazaltlisztes kísérletek mindenekelőtt a burgonya, a gyümölcsfák, a szamóca és mindenféle más bogyós gyümölcs esetében váltak be. Gyep és pázsit telepítésekor a vetés előtt négyzetméterenként 0,25 kg bazalttörmeléket tanácsos bemunkálni. A már kialakult és nem túlságosan rövidre vágott gyepre ősszel és tavasszal négyze tméterenként l O dkg finom bazaltőrleményt javallott szétszórni. A porrá őrölt bazaltlávapor nem csupán a növénytermesztök csodaszere lehet: naponta egy-két alkalommal mintegy 0,1 kg-ot rászórva négyzetméterenként az alomra, az istálló klímája fölöttébb megjavul, akárcsak a szerves trágya összetétele. A komposztha köbméterenként 20 kg bazalttörmeléket javaso lnak a szakemberek, ily módon javítandó a komposzt ásványianyag tartalmát és elősegítve magát a komposztálódás folyamatát. A bazalttufa törmeléke vagy pora hasonlóan a bazalthoz elsősor ­ ban a kálium- és foszforutánpótlásban jelent talajerőutánpótlást A kemenesháti bazalttufákból mért 47,0-60,6 milligramm/100 gramm oldható foszforkészlet talajtani szempontból igen magas. A 45,6--106,4 mg káliumtartalom pedig igen kitűnő kálium ellátott ságnak felel meg. Sőt a 92-133 mg/100 g (0,092-0,133%) össznit rogén-tartalom is annyi, mint a gyengén-közepesen ellátott talajoké . 160

Működő vagy felhagyott bazaltbányák találhatók a Dunántúlon Diszelben, Uzsán, Zalahalápon, Sümegen. A régi bazalt-, illetve bazalttufa-kőfejtők udvarában és környéként is föllelhető bazalttörmelék, bazaltpor, amelyet csak át kell szitálni. Bazaltliszt tartalmú a tatabányai MIKLOID Kft. által forgalmazott BIOKONDI-B. Ezt a terméket a Biokultúra Egyesület "biogazdálkodás ban is ajánlott" terméknek minősítette. Németországban EIFELGOLD néven van forgalomban bazalttartalmú földkeverék.

3.10. Gránit, gránitmurva A talajok ásványi anyagokkal történő trágyázása során találkozhatunk az őskőzetliszt fogalmával. Ez így pontatlan, ugyanis a közetek rendkívül eltérő összetételűek lehetnek. Még a bazalt, illetve gránit esetében is, ugyanis ennek a két kőzetnek a porára szokták leginkább az őskőzetliszt fogalmát használni. Eredet, kor függvényében igen eltérőek lehetnek. A gránit szilíciumban, kvarcban gazdag, ugyanakkor kalcium- és magnéziumtartalma alacsony. Ugyanúgy a bazalt szilícium kvarctartalma alacsony, de kalcium- és magnéziumtartalma jelentős. Mikroelem-tartalmat tekintve azonban mindkét anyag hasonlóan minden finomra őrölt magmás kőzethez nyomelemekben gazdag. A fentiek alapján természetes, hogy a gránit, illetve természetes aprózódású törmeléke a gránitmurva is alkalmas a mezőgazdaság­ ban talajjavításra, komposztok kezelésére. Gránit, a latin eredetű granum, szemcse szóból ered. Főleg kvarcból, káliföldpátból, savanyú plagioklászokból, biotitból, muszkovitból, amfibólokból, piroxénekből áll. Színét elsősorban a földpáttartalom határozza meg, ennek megfelelően gyakran fehéres, rózsaszínes árnyalatú, szemcsés szövetű. 161

Előfordulás:

Magyarországon gránitot a felszínen a Mecsekben és a Velencei-hegységben ismerünk. A velencei-hegységi alsóperm korú, kb. 280 millió éves gránittömegének több felszíni előfordulásánál a kőzet aprózódásnak, mállásnak, murvásodásnak indult. Ilyen gránitmurvabánya található Székesfehérvár határában. Az ottani városgazdálkodási vállalat régóta termeli és parkokban utak, sétányok borítására használja a Kisfaludi murvabányából származó gránitmurvát. A hányából származó gránitmurva dominánsan 1-8 mm közötti szemcsenagyságú, az agyagfrakció alárendelt mennyiségű. A vizsgálatok 18%-ban agyagásványokat (montmoríllonit, illit, kaolinit), 20%-ban kvarcot mutattak ki. A plagioklászt és kálifóldpátot közel azonos arányban tartalmazza (30, ill. 29%), a vasásványokat a goethit képviseli 3%-ban. A finom, 0,1-0,2 mm közötti frakció vizsgálata során Ravaszné Baranyai Lívia azt a figyelemreméltó eredményt észlelte, hogy ebben a finom frakcióban a mezőgazdasági felhasználhatóság, tápanyag-utánpótlás, káliumszolgáltató képesség szempontjából fontos káliföldpát (ortoklász) mennyisége dúsul. Akőzet magas (7,6%) alkáli (K20 + Naz0 3) tartalmából a kálium mennyisége 4,8%. A talajtani vizsgálatok szerint a felvehető tápanyagokban viszonylag jól ellátott. Nitrogén-, foszfortartalma a tápanyagban közepesen ellátott talajok szintjének felel meg. Toxikus elemtartalma (Ni, Pb, Cd) messze a megadott határértékek alatt van. Figyelemreméltó a murva kémhatása. A vizsgált székesfehérvári gránitmurva pH-ja desztillált vízben mérve 8,24 (KCI-ban 7,67), ami egyértelműen lúgos kémhatású. Ez a lúgos kémhatás a nem alkáliföldpát tartalomból adódik. A kőzetliszt összsótartalma alacsony, fél ezrelék körüli. A gránitmurva finom frakciójából vagy a gránit őrleményéből a bazalthoz hasonlóan négyzetméterenként 10-30 dkg-ot célszerű kiszómi.

!62

A durvább szemű gránitmurva a szerkezetjavításra, szilícium utánpótlásra, míg a finom frakció a földpálok dúsulás a miatt káliumutánpótlásként jöhet számításba. A velencei-hegységi gránitmurva mellett a mecseki gránit, illetve többek között ennek máilása során létrejött fóldpátos homok is számításba vehető a talajok ásványianyag-utánpótlásában, kőporokkal való javításában. Felhasználás: A gránit összetételéből, szerkezetéből adódóan nyilvánvalóan előnyösen használhatók "nehéz" agyagtalajok szerkezetjavítására, amikoris jobb szellőzöttséget és vízvezető képességet akarunk elérni. A szerkezetjavítás mellett kedvezővé válik a mikroelem-ellátottság is. A savas kémhatású agyagtalajok lúgosítására, kedvezőbb pH-érték elérésére is jól használhatjuk Ezenkívül kálium-, vasutánpótlásra is számításba vehető, bár a kálium feltáródása lassabban megy végbe, mint a bazaltnáL Földkeverékben, komposztban adalékként is kedvező hatást érhetünk el. Kedvező eredményeket értek el a dísznövénytermesztők, pl. kaktuszok termőközegének gránitmurvával való kezelése során. Izsákon, ahol az ország legnagyobb kaktuszgyűjteménye található, a kertészet tulajdonosa évek óta kiváló eredménnyel használja a kaktusznevelésnél a talajba keverve a velencei-hegységi gránitmurvát.

3.11. Agyagásványok (bentonit, illit, kaolin) A bentonit olyan montmorillonit-tartalmú agyagos kőzet, amely erősen duzzadóképes, tixotrip és nagy adszorpcióképességű. Világossárga, zöldessárga, krémszínű, fehér, szürke, barna, sőt ritkán fekete agyag. Száradáskor poliéderesen aprózódik, nedvesen megduzzad és szappanszerűen kenődik.

163

A bentonitat a mezőgazdaság hazánkban csak a nyolcvanas években kezdte el felhasználni, ám annál szélesebb körben. Azóta komposztálnak és talajt javítanak vele, állati takarmányhoz adják, a hígtrágyát "szelídítik" általa (de macska-, díszmadár-, kis rágcsáló- és hüllőalomnak sem utolsó). Napjaink élelmiszeripara szintén elképzelhetetlen nélküle: bentonittal finomítják, színtelenítik, tisztítják és tartósítják a növényi és az állati olajokat meg zsírokat, a mustot és a bort, valamint vele szűrik, finomítják a gyümölcsleveket, s a sört is jól tartósítja. A talajjavítás szakemberei régóta szeretnének olyan felületaktív anyagokat találni, amelyek hasonlóak a humuszhoz. A bentonit a homoktalajoknak, a homokos és a csekély humuszt tartalmazó talajoknak egyaránt megjavítja a szerkezetét, vízvisszatartó képességét, valamint - adszorpciós tulajdonsága révén - hozzásegíti a növényt a folyamatos tápanyagellátáshoz. Különösen kedvező hatás érhető el akkor, ha szerves kolloidokkal, alginittel, illetőleg szerves trágyával keverik. Ugyanezt a hatást érhetjük el, ha komposzthalmunkat időnként szintén bentonittal szórjuk be. Köbméterenként 30-50 kg bentanitot adagolva, jelentősen javítjuk a komposzt minőségét. Mivel a talajlakók a nedves környezetet kedvelik, különösen erőteljesen szaporodnak az olyan termőföldben, amelyhez bentonitot kevertek hozzá. Szaporodásuk mértéke akár a 200%-ot is elérheti, s ezáltal ugrásszerűen megnő a talaj érettsége, a talaj termőképessége.

A bentonitnak egyik legfontosabb tulajdonsága az a képessége, hogy a tápanyagok különféle ionjait megköti, és szükség esetén azokat ismét a növénynek adja le. Ezáltal a bentonit igen nagy mértékben csökkenti a kimosódás i veszteségeket, mindenekelőtt a könyhomoktalajon. Azon kívül viszonylag nagy kalciumtartalma

nyű

miatt úgynevezett 164

ütközőként

fejti ki hatását a talajsavakkal kap-

csolatosan, s ez a pH-érték növekedésére vezet. Talajjavításra a következő bentonitmennyiségek javasolhatók: könnyű

talajokhoz közepes talajokhoz nehéz talajokhoz

15 dkg/m 2, 10 dkg1m 2 és 5 dkg/m 2.

A széles körű laboratóriumi és tenyészedényes kísérletek eredményei alapján az egyházaskeszői-várkeszői bazaltbentonit potenciálisan számításba vehető a talaj szerkezetének, vízháztartásának javítására. Egyes szintjei a kedvező tápanyagkészlete alapján virágf
3.12.

Sókőzetek

(evaporitok)

• Kálisók [pl. nyers kálisók (szilvin KCl), kainit (KClMg S04 x x3H20) magnéziumtartalmú kálisók, kalciumklorid (CaCl) oldat]; • szulfátok [pl. kieserit (MgS04 xHp), gipsz (CaS0 4 xHp), anhidrit (CaS0 4 ), glaubersó, mirábilit (Na 2 S04 x 10 Hp)]; • kloridok (pl. kősó NaCl). A sókőzetek tengeri és szárazföldi eredetűek lehetnek. Jelentős sómennyiséget termelnek azonban jelenkori tengervízbő l, kevesebbet sósforrások vizéből. A tengeri sótelepek az Oschenium-féle elgátolási elmélet szerint arid területeken, víz alatti gáttal lefűzött öblökben képződnek. A bepárolgás természetes úton növeli az öböl vizének sókoncentrációját. A sós, növekvő fajsúlyú víz a fenékre rétegződik, majd túltelítetté válva lerakja a sókat oldékonyságuk fordított sorrendjében. A víz alatti gát fölött a normál sótartalmú tengervíz időszakosan beáramlik az öböl medencéjébe, és ott besűrüsödve biztosítja a folyamatos kiválást. A sótelepek szelvényében először mészkő, majd dolomit, fölötte anhidrites dolomit, anhidrit-, gipsz-, és a kősóösszlet következik, végül a fedősók (kálisó) zárják az üledékciklust, me ly nem mindig zavartalan, teljes. Helyenként a gipszes dolomit lerakódása után állandó kapcsolat alakul ki a nyílt tengerrel, s a ciklus megszakad. Az egymásra következő ciklusok azonban nagyobb területegységen belül rendszerint állandóak. A kősótelepek nagy részét mélyműveléssel termelik. A sókőzetek állékonyak, ezért hatalmas kamrák, üregek alakíthatók ki bennük. Oldással és ülepítéssei a törmelékes és agyagos szennyezések eltávolíthatók, az oldatból pedig frakcionált bepárlással a különböző sók elválaszthatók egymástól. Az elsősorban szárazfóldi keletkezésű borát-, nátron-, nitrátés szulfáttavakban kialakuló sófelhalmozódásokkal szemben je166

lentősebbek

a tengeri

eredetű

evaporitok legfontosabb csoportját telepek. Az említett telepek keletkezésére akkor keriiihet sor, ha egy lefűződött tengeröböl vize fokozatosan bepárolódik, pl. száraz éghajlat alatt, ha a bepárolódás mértéke nagyobb, mint a vízutánpótlás. A tengervíz sótartalma literenként átlagosan 35 g. Ebből 27,21 g NaC0 3, 3,81 g MgC1 2, 1,66 g MgS0 4,1,26 g CaS0 4, 0,86 g K2S04, 0,12 g CaCo3 és 0,08 g MgBr2. A különböző sók kiválásának sorrendjét elsősorban oldékonyságuk, valamint a hőmérséklet befolyásolja. Az előrehaladó bepárolódás során először kalciumkarbonát válik ki, majd következik a gipsz és az anhidrit kiválása, míg a tulajdonképpeni sók kiválása még fokozottabb bepárolódásnál, a kősó kiválásával indul meg és az ún. fedősók (K-Mgsók) kiválásával fejeződik be. A tengervíz esetleges hígulásakor a már kivált sókőzetek részleges vagy teljes újraoldódása is bekövetkezhet, illetve a fent vázolt kiválási sor megszakadhat és új kiválás indulhat meg, ha a tengervíz ismét bepárolódik. Részben emiatt, részben a K-Mg-sókjelentős oldékonysága miatt, a Földfelszínén viszonylag kevés helyen ismeretesek jelentős fedősó-telepek. Gipsz-(CaS0 4 x2 Hp) a leggyakoribb természetes kalciumszulfát, egyike a legrégebben és legelterjedtebben használt talajjavító anyagoknak, bár az utóbbi időben felhasználása erősen visszaszorult. Előnyös tulajdonsága és hatása, hogy lúgos közegben is oldódik, semlegesíti a lúgosságot, az adszorbeált Na+ helyét a Ca2+ foglalja el, a talajkolloidok koaguálnak, a talaj fizikai tulajdonságai kedvező irányban megváltoznak. A kationcsere reakció azonban megfordítható. A talajban felszaporodott nátriumsók hatására a cserefolyamat megfordulhat és ismét szolonyeces szint alakulhat ki. A javítást követően azonban gondoskodni kell a nátriumsók eltávolításáról. A felszínközeli talajvíz (J m körül) a gipsz talajjavító hatását általában mérsékli.

képező gipsz-anhidrit-kősó-kálisó (fedősó)

167

A gipsz oldódása erősen lúgos szódás talajban csökken, a gipszszemesék felületét vékony CaCo 3- vagy humuszhártya vonja be, s megakadályozza a további oldódását. A hazai talajjavításban gipsz az észak-magyarországi Alsótelekesen, Bükkösdön és Turonyban, míg anhidrit Alsótelekesen, Bükkösdön, Hetvehelyen, Perkupán és Tornakápolnán fordul elő. A gipsz-anhidritet Alsótelekesen bányásszák. Az alsó triász korú összletekben a gipsz és az anhidrit általában együtt fordul elő. Az anhidrit (CaS0 4) hátrányos tulajdonsága, hogy tárolás közben könnyen nedvességet szív magába, ennek következtében öszszeáll, csomósodik. A térfogatnövekedés akár 60%-kal is járhat. A higroszkóposság csökkentésére és a cementálódás megakadályozására 20% lignitport kevernek hozzá. A 80% anhidrit és 20% lignitpor keverékének CaS04 x2 H20-ra átszámított- hatóanyag- tartalma 60%-ra tehető. Kősó (NaCl) az emberiség történetében legrégibb idők óta ismert és használt áványi anyag. A történelmi Magyarország területén fedősótelepekkel kísért kősótelepek ismeretesek Aknasugatagon, Aknaszlatinán, Paraj don, Szovátán. A trianoni diktátummal az összes sóbányánkat elszakították, a mai Magyarország területén nem maradt sóelőfordulás. A fedősók közül fontosabbak a szilvin, carnallit, kieserit, polihalit. Szilvin (KCl) színtelen vagy sárgára, vörösre színezett, az egyes kősótelepek fedősói között jelentős mennyiségben halmozódhat fel. Nem higroszkópos. Mezőgazdaságban elsősorban a káliumtartalmamiatt használják. Carnallit (MgCl 2KClx6 H2 ) többnyire húspiros színű, erősen higroszkópos, levegőn szétfolyik, bróm és rubídium nyerhető ki belőle. A kősótelepek legfelső szintjében kősóval és kieserittel együtt az ún. carnallit-övet alkotja. Elsősorban a káliumtartalma miatt alkalmazzák. 168

A savas hatású talajjavító anyagokra előírt minőségi követelmények (A minőségi követelmények a szállítási nedvességtartalmú anyagokra vonatkoznak.)

Jellemző

Gipszanhidrit (őrölt)

Minőségi

Kalciumszulfát-tartalom CaS0 4 x2 H20-ban kifejezve tömegszázalék legalább Összes kéntartalom tömegszázalék legalább Szemcseméreteloszlás 0,8 mm 1,0mm 2,5mm szemeseméreru szitán áteső tömegszázalék

50

Gyári Lignites gipsz gipsz (80% iszapok és gipsz+ 20% gipsz hullignitpor) ladékok

Lignitpor

követelményei

40

40

7,5

80 100

85 100

100

Kainit (KCI.MgSO 4 x 3 Hp) kloridszulfát. Kalciumklorid (CaCl) oldat. Glaubersó (mirébilit) (Na 2S04 x 10 Hp) nátriumszulfát. Polihalait (K2 S04 .MgS04 .2 CaS0 4 x2 Hp) színe a hemelit ásványok miatt pirosas. Szintén a kálisók közé tartozik.

169

Kieserit (MgS0 4 xHp) magnéziumszulfát, mely vízfelvétellel apsomittá (keserűsó, MgS0 4 x7 H20) alakul, illetve a keserűsóból vízvesztéssei keletkezik. A kálisók jelentősége megnőtt, amióta Liebig ( 1840) felismerte szerepüket a növényi biológiai folyamatokban és ajánlotta aK-tartalmú fedősók műtrágyaként való alkalmazását. Az ökológiai gazdálkodásban a természetes keletkezésű kálisókőzetek csak a természetes állapotban használhaták fel. Legfeljebb fizikai aprítás t, őr­ lést, zúzást szabad végezni. Tilos minden olyan kémiai kezelés, eljárás, mellyel a sókőzetekből a hatóanyag (kálium, magnézium) töményítéssei vagy oldással kerűl kinyerésre. A sókőzetek felvételét az Európai Unió biotörvényének tápanyagutánpótlási mellékletébe valószínűleg az óriási kősótelepekkel rendelkező Németország, Olaszország és Franciaország vetette fel. Magyarországon a kősó és fedősókőzeteknek talajjavítási, tápanyagutánpótlási célra történő hagyománya nincs. A biogazdálkodónak felhasználás előtt meg kell győződni, hogy a kálisó termékek csak természetes őrlésű kőporok, más kezelésnek nem vetették alá.

3.13. Foszfátközetek (pl. földszerű foszfát, puha őrölt foszfátkőzet, alumínium-kalcium foszfát) A mezőgazdaság nagy mennyiségű foszforműtrágyát használ. A biogazdálkodásban ezek kiváltására a természetes foszfátkőzetek alkalmasak. Ilyenek a foszforit, a guanó, guanó tartalmú barlangi agyagok, fosszilis csontfelhalmozódást tartalmazó kőzetek. Elvileg minden olyan üledékes kőzetet foszforitnak lehetne nevezni, amelyben a kémiai elemzés a földkéregbeli 0,23%-nyi átlagnál több foszforpentoxidot (P 205), illetve az ebből 2, l 853-mal va170

ló szorzással számítható 0,503 súlyo/o-nál több trikalciumfoszfátot [Ca3(P0 4)] mutat ki. A gyakorlatban a 18-19% Pz0 5 tartalmú kő­ zeteket nevezik foszforitnak Ha a kőzet dúsítható, akkor az alsó határt 5%-ban vonják meg. Az üledékes közetekbe a foszfor a magmás közetek mállása során kerül. A magmás közetekben a foszfortartalom apatithoz kötött és legtöbb esetben az l %-ot sem éri el. Mezőgazdasági jelentőségét alig másfél évszázaddal ezelőtt fedezték fel. Ekkor jöttek rá, hogy a termésátlagok jelentősen növelhetök a foszfor termőföldbe való juttatásávaL A foszfornak egyetlen iparilag fontos telepalkotó ásványa az apatit. Magyarországon jelentős, kitermelésre érdemes foszforelő­ fordulás nincs. Az Északi-Bakonyban kréta kori üledékes karbonátos képződményekben 0,5-5,0 m közötti vastagságú, ősmaradvá­ nyokban igen gazdag foszfáttartalmú ghankonitos márga található. A foszfor az ősmaradványokban dúsul, így a fosszíliák tulajdonképpen foszforitgumóknak felelnek meg. A geológusok szerint a 12-18% P20 5 tartalmú összlet mennyisége- a kötőanyagrész leszámítása után - 3-4 millió m 3 lehet. A nyers foszfátközetek biogazdálkodásban csak fizikai kezelésnek, őrlésnek vethetök alá, ezek foszforkészletét a növény gyökereinek és a mikroorganizmusoknak kell feltámi, oldani, a növények számára felvehetövé tenni.

3.14. Elemi kén A ként a növények a talajból soJ--ion formájában veszik fel, bár kis mennyiségben megkötődhet a leveleken keresztül so2 formában is. A kénhiány lafejezetten késleltető hatással van a növény növekedésére. Hiányát jellemzik az egyöntetűen klorotikus növények, csökevényes fejlődés, vékony szárak és felnyúló növekedés. 171

Használható kéntartalmú anyagok

s

N

P 20

K 20

o

o o o

Egyéb

% Elemi kén Thomas salak Gipsz Kainit Keserűsó

100 3 18,6 12,9 13

o o o o o

15,6

o o o

19

o

32,6 CaO 9,7 Mg 9,8 Mg

(Forrás: Tisdale, S. L-Nelson, W. L. 1966.: A talaj termékenysége és a trágyázás)

A műtrágyák között számos magas kéntartalmú ismert. A biogazdálkodás körülményei között kénhiány pótlására l 00% kéntartalmú elemi kén, illetve magas kéntartalmú természetes anyagok használhatók. (Lásd a táblázatot.) Ha elemi ként hasonlítunk össze szulfátkénnel, az eredmények az alkalmazás módszerétől és az elemi kén szemnagyság megoszlásától fiiggnek. Ha a kén finomra őrölt és össze van keverve a taJajjal, rendszerint épp olyan hatékony, mint a szulfátalak. Ha az elemi ként a talaj felszínére szórjuk és bedolgozzuk a talajba, akkor a kénnek először szulfáttá kell oxidálódnia. Magyarországon nincs elemikén-előfordulás. Az Európai Unió biotörvényében szereplő elemi kén beszerzése elsősorban a lengyelországi kénbányákból lehetséges.

3.15. Nyomelemek A mikroelemek, mint az élőlények enzimrendszereinek részei vagy aktivátorai igen jelentős szerepet játszanak a növények, az állatok és az ember életében. A korszeru mezőgazdaság és általában az élet 172

fokozódó kemizálása következtében a korábban kialakult tápelemegyensúlyok megváltoztak: a létfontosságú mikroelemek általában a szükségesnél kisebb koncentrációban szerepeinek a táplálék/áncban, más elemek viszont (pl. a higany, a kadmium, az ólom, az arzén)- elsősorban a környezetszennyeződés következtében- a kívánatosnál nagyobb koncentrációban komoly károsodást okozhatnak. A mikroelemek az egész táplálékláncban fontos szerepet játszanak és a talajképző kőzetektől a talajon keresztül az emberi szervezetbe is eljutnak. A mezőgazdasági termelésben felhasznált nagy mennyiségű mű­ trágya és növényvédő szer, az ember mindennapi életének fokozódó kemizálása, az ipar rohamos fejlődése nyomán a természeti környezet hallatlanul felgyorsult szennyeződése az élőlények táplálék-bázisában korábban kialakult tápelem-arányokat drasztikusan megváltoztatta. Ennek következtében sok mikroelem relatív minimumba került, más, káros vagy korábban ismeretlen biológiai hatású elemek pedig aránylag nagy, gyakra toxikus koncentrációban bekerültek a táplálékláncba. A kutatások igazolják, hogy nemcsak a korábban ismert 5-6 mikroelem lehet létfontosságú az élet számára, hanem a létfontosságú, illetőleg az élet számára kedvező hatású elemek köre törvényszerűen bővül. Annak eldöntése ugyanis, hogy egy elem kedvező hatású-e, illetőleg esetleg mérgező az élőlények számára, általános kategóriákban gondolkodva nem vezet eredményre: itt elsősor­ ban a koncentrációtartomány, illetőleg az egyes tápelemek egymáshoz viszonyított aránya a döntő tényező. Jellemző példaként idézzük az egyik legnevesebb mikroelemkutató, K. Schwarz professzor véleményét: "Azt eldönteni, hogy egy elem esszenciális, igen nehéz, de azt még nehezebb megállapítani, hogy nem esszenciális!" A fentieknek megfelelően az utóbbi 2 évtizedben 6-8 újabb elem került be az esszenciálisnak tekintett mikroelemek körébe. Például a szelén vegyületeit is hosszú évekig, mint az egészségre káros, to173

xikus anyagokat tartották számon. A hetvenes évek elején azonban felfedezték, hogy a glutation-peroxidáz nevű enzim, amely a szervezetben keletkező hidrogén-peroxid és a szerves peroxidok felesleges mennyiségét bontja el, szelént tartalmaz. Ha a szervezetben az enzim képződéséhez szükséges mennyiségű szelén nincsen jelen, a peroxidok elroncsolják a sejtmembránokat és például az embernél szívizomkárosodást és más betegségeket hoznak létre. Kína igen jelentős területein fellépő, elsősorban a csecsemőket és a fiatal anyákat károsító Keshan-betegségről is kiderült, hogy azt szelénhiány okozza. Európában a Skandináv-félsziget talaja szegény szelénben, így az ottani államok az USA-ból és Kanadából olyan búzát importálnak, amely magas (de nem toxikus!) szeiéntartalommal rendelkezik, és így biztosítják azt, hogy az emberek napi tápláléka a nemzetközi táplálkozási tudomány által elfogadott 50-200 mikrogramm szelént tartalmazza. Pais István professzornak, a hazai mikroelemkutatás atyjának régi meggyőződése, hogy az élet előrehaladtával nemcsak néhány elem nyerte el a létfontosságú elem "megtisztelő rangját", hanem a tudomány fejlődésével egyre több elemről fog kiderülni, hogy ha nem is esszenciális, tehát egyértelműen létfontosságú, de - megfelelőkörülményekés arányok mellett- az élőlények számára kedvező. Azt is megemlítette az I. Alginit Szimpóziumon tartott előadásá­ ban, hogy az utóbbi néhány év kutatásai szerint a korábban legveszélyesebben toxikus elemként "elkönyvelt" arzénről, ólomról, sőt a kadmiumról is kezdik bebizonyítani, hogy bizonyos körülmények és koncentrációhatárok között ezek az elemek is létfontosságúak lehetnek. Ezért hangsúlyozzuk nyomatékosan, hogy a túlzottan kategorikus tudományos véleménynyilvánítástól ("toxikus nehézfém ek'') a jövőben célszerű eltekinteni. A termőfóldek meliorációs javításán túlmenően az alginit szerepet játszhat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésében, 174

A különböző elemek és szennyező anyagok megengedhető maximális mennyisége a talajokban (mglkg) Adszorpciós kapacitás mgeé/100 g talaj

Elemek

Megjegyzés

5-15

15-25

25-35

7

10

15

B

100

100

100

Be

10

10

10

++ ++O

As

Cd

l

2

3

Co

50

50

50

Cr

75

100

100

xxO

Cu

74

100

100

xxO

F

500

500

500

l

l

l

Hg

++O

Mo

10

10

10

Ni

50

50

50

xxO

Pb

100

100

100

xxO

Se

10

10

10

Zn

200

250

300

l

l

l

100

100

100

PAH Ásványolaj-tartalom

xxO

Megjegyzés: ++ különös elővigyázat szükséges xx komló- és szőlőültetvényekben, valamint 5%-nál több CaC0 3-ot tartalmazó talajokban 25%-kal több is megengedhető

gyepkultúrák esetében és 6,5 pH érték alatt a közölt értékek fele érvényes Forrás: MI-08-1735-1990. Szeunyvizek és szennyvíziszapok termőföldön történő elhelyezése O

175

..._

Toxikus elemek

~

Elem

86/278 EGK

megengedhető

mennyisége a talajban néhány európai országban

Magyarország FranciaadszorbFinnÍrHollanDánia ország ciós kapaország ország dia pH>6 ci tástól

Olaszország

Nor- SvédSvájc végia ország

Anglia pH függv ényében

fiiggően

Ólom Kadmium

50-300

100

40

60

100

50

85

100

50

40

50

300

l-3

l-3

0,5

0,5

2

l

0,6

1,5

l

0,4

0,6

3

Króm

100-150

75-100

30

200

150

-

100

-

100

30

75

400

Réz

50-140

74-100

40

100

100

50

36

100

100

40

50

60-200

Nikkel

30-75

50

!5

60

50

30

35

75

30

30

50

50-100

Higany

1-1,5

l

0,5

0,2

l

l

0,3

l

l

0,3

0,8

l

Cink

!50-300

200-300

100

!50

300

!50

!40

150

!50

200

200-450

Arzén

-

7-15

-

-

-

-

29

-

-

-

50

Fluorid

-

500

-

-

-

-

-

-

-

400

500

Molibdén

-

!O

-

-

-

-

-

-

-

5

4

Szelén

-

!O

-

-

-

-

-

-

-

-

4

Kobalt

-

50

-

-

-

-

-

-

-

25

-

Forrás: Szabóné Kele Gabriella Gyakorlati Agrofórum 1998.IX. év. 13. szám p.67

kedvező

mikroelem-összetételén keresztül pedig a bioszféra optimális tápelemegyensúlyának megőrzésében - vallja Pais professzor. Az európai uniós biogazdálkodásban a felhasználható nyomelemeket felsorolása a 89/530 (EGK) direktívában sorolták fel. A különböző elemeknek és szennyező anyagoknak a talajokban az adszorbciós kapacitás mértékétől függő megengedhető maximális mennyiségét a táblázatban mutatjuk be. A következő táblázatban Szabóné Kele Gabriella adatait a magyarországiakkal kiegészítve a toxikus elemek megengedhető mennyiségét adjuk meg néhány európai országban, illetve az Európai Unió előírásai szerint. Az ökológiai gazdálkodás körülményei között a talaj nyomelemutánpótlását természetes anyagokkal, elsősorban kőporokkal (alginit, zeolit, perlit, bazalt, gránit, bentonit) lehet megoldani. A hazai szabályozás szerint a forgalombahozatali engedélyekben az adott termékre adják meg a toxikus elemek maximális menynyiségét, figyelembe véve az alkalmazás mértékét. Ezeket az értékeket a természetes földtani képződmények, kő­ porok meg sem közelítik. A határértékeke helyett pontosabb lenne a talajok típusok szerinti nehézfém terhelhetőségét megadni.

3.16.

Kőlisztek, kőporok

A kőporokkal való tudatos trágyázás gyakorlata ősidőkre nyúlik viszsza. A legrégebben használt üledékes kőzetet, a meszet és a márgát, az agyagos mészkövet már a neves római természettudós, Plinius a pompeji vulkánkitörés híres leírója-is említi Kr. e. 70 körül. "A kőliszt és a piszok a paraszt ravaszsága." - Olvasható egy 1897 -ből származó újságcikkben. A különböző közetek őrleményé­ nek, lisztjének használatára, hatására a szakirodalomban számos utalás van.

177

A mezőgazdaságban felhasználható ásványi anyagok (MGSZ ásványvagyon nyilvántartása szerint) Összes fóldtani készlet M t

Ásványianyagok

532,5 (Mm 3)

Tőzeg-lápfóld-lápimész

Alginit

134,70

Nemesagyagok (bentonit, kaolin, illit, alunit)

99,22

Kaolinos

13,78

homokkő

Zeolit, zeolitos rio1ittufa, riolit, riolittufa, kálitufa

142,86

Perlit

42,09

Kovafold diatornit

21,31

trasz

254,16

Bazalt, bazalttufa, hólyagos bazalt

656,78

Horzsakőtufa,

84,42

Diaház

1036,73

Andezit, andezittufa Dácit, dácittufa

11,41

Gránit, gránitmurva

28,64

Mészkő,

4617,74

márga

Dolomit

1347,41

Gipsz, anhidrit

251,52 Összesen:

8742,77

Megjegyzés: Az adatok a nem fémes ásványi nyersanyagok nyilvántartott készletadatai

Az Európai Unió biotörvényében a talajkondicionáláshoz, trágyázáshoz engedélyezett anyagok listájában összetételi követelmények és használati feltételek megszorítása nélkül szerepel a kőliszt. 178

Ha azonban nincs feltüntetve, hogy a kőzetőrlemény milyen kőzet akkor értelmezhetetlen az uniós logika. Különösen, ha a felsorolásban előtte már egy sor kőzet, mészkő, dolomit, foszfátkőzetek, sókőzetek stb. szerepel. A hazai biogazdálkodási körülmények között a korábbanjellemzett kőzetek mellett megemlítendő a Magyarországon engedélyezett, talajjavító szabványban (MSZ-9693/1-87) szereplő természetes talajjavító anyag, a lignit. A Magyarországon ismert, megkutatott, talajjavításra alkalmas közeteket és a Magyar Geológiai Szaigálat Asványvagyon nyilvántartása alapján feltüntetett készleteket táblázatban foglaltuk össze. Ezeknek a kőzeteknek az őrleménye, pora vagy lisztje - az ellenőrző szervezet engedélyével - felhasználható az ökológiai gazdálkodásban talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra. Természetesen ezeknél is alapvető követelmény, hogy a felhasználásra alkalmassá tételre csak a fizikai aprítás, darabolás, őrlés engedélyezett. őrleménye,

179

Termésnövelő

anyagok, termékek Magyarországon (1999) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium forgalombahozatali engedélyével rendelkező, a Biokultúra Egyesület Szakmai Bizottsága és a Biokontroll Hungária Kht. ellenőrző szervezet által biogazdálkodásban engedélyezett talajjavító anyagok, fóldkeverékek, komposztok Termésnövelők

ABORA általános virág- és palántaföld család

Összetétel tőzeg, termőföld,

Gyártó cég Abora Bt. Pécs

homok, marhatrágya Dunaferr Kft., Dunaújváros

AGROMÉSZ A GROSTAR komposzttrágya

Extraktum Kft., szőlőtörköly cellulózbontó törzsoldat beoltva Kunfehértó

AGTIMIX általános kertészeti komposztf'öld

Győri Szeszgyár tőzeg, bauxitásvány, Virrasz, porított faszén, és Finomító Rt. középkötött talaj

ALBAMIX virágföld

tőzeg,

ALSÓPÁHOKI dolomitőrlemény

ALSÓPÁHOKI tőzeg

180

komposzt

H és P Bt., Seregélyes Dolomit Bányászati és Kereskedelmi Kft., Keszthely Nagy Zoltán, Vonyarcvashegy

Termelésnövelők

AMALGEROL

ARTEMISZ ASB

tőzeg

tőzeg

AZOTER 2000 baktériumtrágya

Összetétel állati és növényi olajok, esszenciák, gyógynövény-és tengeri alga kivonatok, mikroelemek

Amalgeo AG, Svájc Inter Eastem Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., Budapest

tőzeg

Artemisz Bt., Ladánybene

tőzeg

ASB GmbH, Németország ASB Greenworld Kft. Budapest

Azotobacter agile Azos- Erdene Kft., pírillium brasiliense, Debrecen Bacterium megatherium

ÁSOTTHALMI lápi mész BAKTOL EG

Gyártó cég

Felszabadulás Mgtsz. Ásotthalom Rhizóbium törzseket tartalmazó tőzeges oltóanyag

FLR Proteinves t Agrárfej lesztő V állal at, MTATAKI EKJB Kőbánya Kft., Budapest

BAKONYSZENTKIRÁLYI mészkőőrlemény

BAROMFITRÁGYA- komposzt komposzt

IKR Bábolna

BECSKEHÁZI

Bódvavölgye Mgtsz, Bódszilas

dolomitőrlemény

BENTOTAK biotrágya

szárított szarvasmarha- Bentotak Kft., trágya, agyagásvány Visznek (bentonit, tufa)

181

Termelésnövelők

Összetétel

BIOALGINIT keverék

Gyártó cég Agrogeo Kft. Kecskemét

BIOBART fóldkeverék

gércei alginit, keceli tőzeg, riolittufa, gilisztahumusz

Agrogeo Kft. Kecskemét

BIOFERT

NPK vitaminok, aminosavak

Agroferm Rt., Kaba

BIOFLÓRA általános virágföld

keceli tőzeg, homok, gilisztahumusz

Ács Tibor, Tengelic

BIOFLUID oldat

gilisztahumusz vizes kivonata

Me-Ko Kft., Budapest

BIOFÖLD virágföld

biohumusz, perlit

BIOHUMUSZ

gilisztahumusz

Kőhegyi Antal, Jesztrebszki Béla, Szentendre

BIOHUMUSZ

gilisztahumusz

Biohumusz Termelő Szakcsoport, Csokonyavisonta

BIOHUMUSZOS virágföld

osli tőzeg, barna termőföld, gilisztahumusz

Czifrik Csaba, Karikás Zoltán,

BIOKONDI A

csalán, zsurló, gyermekláncfű, cickafark

Mikolid Kft., Tatabánya

BIOKONDI B

mészkő,

Mikolid Kft., Tatabánya

BIOLAND rostos tőzeg

182

tőzeg,

dolomit, bazalt, ze o lit

Agroterra Bt., Tiszavasvári

Győr

Bioland Tőzegfeldolgozó Kft., Pötréte

Termelésnövelők

Összetétel

Gyártó cég

BIOMASS extra humusztrágya

gombamicéliumszarvasmarhatrágya, gyümölcstörköly, lignocellulóz

Biomass

BIOMASS kertészeti földkeverék A

pötrétei tőzeg, alginit, Biomass Superfiu és Extra, Cofuna, Biokomplex-50, homok

Agro-Ferm Kft., Badacsony; Bio-Agro Kft., Debrecen

BIOMASS kertészeti földkeverék B

pötrétei tőzeg, alginit, Biomass Superfin és Extra, Cofuna, Biokomplex-50

Agro-F erm Kft., Badacsony; Bio-Agro Kft., Debrecen

BIOMASS kertészeti földkeverék C

pötrétei tőzeg, alginit, Biomass Superfiu és Extra, Cofuna, Sanogel

Agro-Ferm Kft., Badacsony; Bio-Agro Kft., Debrecen

BIOMASS **alfa** oltóanyag

mikroorganizmuskoncentrátum,

Agro-Ferm Kft., Badacsony; Bio-Agro Kft., Debrecen; Bio-Gen Kft., Badacsony

szűrlet,

szőlőtörköly, tőzeg,

gombami célium BIOMASS **béta** oltóanyag

mikroorganizmuskoncentrátum, szőlőtörköly, tőzeg,

gombamicélium BIOMASS **gamma** oltóanyag

mikroorganizmuskoncentrátum, szőlőtörköly, tőzeg,

gombami célium

Agro-Ferm Kft., Badacsony; Bio-Agro Kft., Debrecen; Bio-Gen Kft., Badacsony Agro-Ferm Kft., Badacsony; Bio-Agro Kft., Debrecen; Bio-Gen Kft., Badacsony

183

Termelésnövelők

Összetétel

Gyártó cég

BIOMASS szuperfin

Biomass oltóanyag, szőlőtörköly, olajpogácsa, napraforgóhéj, szerves trágya, lignocellulóz, tőzeg

BIOMAX fóldkeverék

keceli darált tőzeg, gi- ~ezőgazdaságiSzaklisztahumusz, riolittufa szolgáltató Kft., Szeged

BIOMITC+

lombtrágya

Ponton Kft., Budapest

BIOPAKK virágföld

nádasiadányi tőzeg, gércei alginit, gilisztahumusz, perlit

Biopakk Kft., Székesfehérvár

BIOPAKKS virágföld

tőzeg, alginit komposztált marhatrágya, kertészeti perlit

Biopakk Kft., Székesfehérvár

BIOPLASMA algatrágya

Clorella algasűrítmény, makro és mikroelemek

Varipiast Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest

BIOSOL talajjavító anyag

algasűrítmény

BIOSÓ gilisztahumusz

szarvasmarha-trágya alapú gilisztahumusz

Szabadság Albertirsa

BIOSTAR gilisztahumusz

szarvasmarha-trágya alapú gilisztahumusz

Biohumusz Közös Vállalat, Budapest

BIO-TALAJ

keceli tőzeg, gilisztahumusz, mezőségi talaj

Gere József, Geréné Németh Lilla, Szigetszentmiklós; ~atécsa Zoltán, ~atécsa Zoltánné, Kecel

184

Agro-Ferm Kft., Badacsony; Bio-Agro Kft., Debrecen

Talajerőgazdálkodási

Vállalat, Pápa; Datcoop Kisszöv., Budapest ~gtsz.,

Termelésnövelők

Összetétel

BIO TERRA lápfóld BIOVIN komposzt

Gyártó cég Lisóczki András, Tápióbicske

szőlőtörköly

Biovin Hungária Kft., Balatonlelle

BIOVITAL fóldkeverék

tőzeg, marhatrágya, homok, agyag

Kormos Csabáné, Krizsán Péter, Budapest

B LUMENLAND virágfold

Blumenland Bt., Érd sükösdi tőzeg, gyepszintfóld, erdei lombfóld, dunai mosott homok

CELAFLOR fóldkeverék

tőzeg,

komposzt, farost, agyag, homok, fenyőkéreg, téglazúzalék, barnaszén

CITY KOMPOSZT A

tőzeg,

komposztáJt

komposzt

Celaflor Handelsgesellschaft GmbH, Ausztria; ADM Kereskedelmi Kft., Budapest Fővárosi

Kertészeti Rt.,

Budapest CITY KOMPOSZT B

tőzeg,

komposzt

Fővárosi

Kertészeti Rt.,

Budapest COFUNA SUPERFIN

szőlőtörköly, baromfitrágya, tőzeg, Biopost BP 3 oltóanyag

COFUNA szervestrágya

szőlőtörköly, baromfi- Bio-Gen Kft., Badatrágya, tőzeg, Biopost, csony; Florasca VállaBiomass oltóanyagok lat, Sopron

Bio-Gen Kft., Badacsony

zeolit, bazaltpor, Florasca KörnyezetCORNUSCA FITT SZERVES ÁSVÁNYI csontliszt, szarvasmar- gazdálkodási V állalat, TRÁGYACSALÁD ha-szarv, sertésköröm Sopron CORNUSCA FITT általános keverék

185

Termelésnövelők

Összetétel

Gyártó cég

CORNUSCA FITT szerves ásványi trágyacsalád CORNUSCA FITT foszfordús keverék

zeolit, bazaltpor, csontliszt, szarvasmarhaszarv, sertésköröm

Florasca Környezetgazdálkodási Vállalat, Sopron

CORNUSCA FITT szerves ásványi trágyacsalád CORNUSCA FITT szaruforgács Cornusca

szarvasmarha-szarv, sertésköröm

Florasca Környezetgazdálkodási Vállalat, Sopron

CUKORGYÁRI MÉSZISZAP por

Sarkadi Cukorgyár, Sarkad

CUKORGYÁRI MÉSZISZAPOK

Ácsi, Ercsi, Hatvani, Kabai, Kaposvári, Mezőhegyesi, Petőházi,

Sarkadi, Sárvári, Selypi, Szerencsi, Szolnoki Cukorgyárak DEVECSERI lágy szénsavas mészmáladék lápi üledékkel

Virágzó Mgtsz., Devecser

DOLOMIT talajjavító anyag

Zsámbéki Medence Mgtsz., Páty

DOLOMIT talajjavító anyag

Volán 21. sz. Tömegáru és Bányászati Fuvarozó Vállalat, Ajka-Padragkút

DOLOMITŐRLEMÉNY

Összefogás Mgtsz., Sümeg

186

Termelésnövelők

Összetétel

DOLOMIT-

Gyártó cég Pajtika Bánya Kft., Cserszegtomaj

ŐRLEMÉNY

Agro Transcenter Kft., Peremartongyártelep

DUDARIT termésfokozó

szénpor

ElSENIA BIOITŐ virágföld

gilisztahumusz,

ElSENIA gilisztahumusz

szervestrágya alapanyagú gilisztahumusz

Eisenia Kft., Zirc

ERDÜNG magas szervesanyag tartalmú növényi táp

tőzeg,

Erdőkémia

EURO-BOOM kertészeti komposzt

növényi nyesedék, nö- Handelsondermening vényi zöldhulladék Polanen B\T IN; EN \Terkoop Agrarische Produkt, Hollandia; Inter-Ker Coop Kft., Jászberény

EXTRA virágföld

istállótrágya-, komposzt, tőzeg, zeolit laza termőtalaj

FLR Proteinvest, Békéscsaba

ÉDEN virágföld

hansági vegyes

"R" és "S" KKT Mosonmagyaróvár Békéscsaba

tőzeg

lizinüzemi melléktermék

tőzeg, termőföld,

homok, biohumuszkomposzt, tőzeg, zeolit laza

Eisenia Kft., Zirc

Erdőgazdasági \'egyi és Ipari \T állalat, Budapest

termőtalaj

187

Termelésnövelők

Összetétel

Gyártó cég

FAKESZ virágföld

és akácFazekas Sándor, föld komposzt, istálló- Kecskemét trágya, folyami homok, kertiföld, gilisztahumusz

FLEURELLE virágföldcsalád

sphagnum tőzeg, culti fibre fenyőrost, agyagásványok különböző arányú keverékei

ASB Grünland Helmut Aurenz GmbH+Co, Németország; ASB Greenworld Kft., Budapest

FLORAVIN virágföld

tőzeg,

Flóravin Kft., Sopron

FRUHSTORFER földkeverék termékcsalád

tőzeg,

fakéreg, agyag- Industrie-Erdenwerk ásvány, perlit, kókusz- Archut GmbH háncs Nfg.KG., Németország; Franz Beppler + Co. GmbH, Ausztria

GARRI PLUSZ áltaJános virágföld

sárszentmihályi gyepszintföld

tőzeg, fenyő

homok, agyag

GÉRCEI ALGINIT

Varga András, Budapest Alginit Kft., Budapest

GILISZTAHUMUSZ

istállótrágya alapanya- Váci Mihály Mgtsz., gú gilisztahumusz Nyíregyháza-Oros

GILISZTAHUMUSZ

szarvasmarhatrágya alap- Zsófi Péter, anyagú gilisztahumusz

GÖCSEJ virágföld

pölöskei tőzeg, virágföld

Sziva György, Zalaegerszeg

Rhizóbium oltóanyagföld

Titre Inc., USA; Agro-Ferm Kft., Badacsonyegerszeg

GRIP oltóanyag

188

Mezőcsát

Termelésnövelők

HAJDÚ virágföld

Összetétel osli tőzeg, falombkomposzt, homok

Gyártó cég Hajdúszoboszlói Gyógyflirdő, Hajdúszoboszló

HAJTIKA

Geoprodukt Kft., Mád

HANSÁG tőzeg, perlit vegyes kőzetpor, cukorgyári GYÖNGYE mesterséges tápközeg melléktermékek

Hanság Gyöngye Kft., Kapuvár

HANSÁGI TŐZEGEK

Florasca Kömyezetgazdálkodási Kft., Sopron

HASSELFORS GARDE N SOLMULL tőzeg

Hasselfars Garden AB, Svédország Sasad Rt. Faiskola, Törökbálint

HEIDI

tőzeg

ASB Gliiniand Helmut Aurenz GmbH+Co, Németország; ASB Greenworld Kft., Budapest

HEJŐCSABAI ke-

Cement és Mészművek Hejőcsabai Gyára, Miskolc

ménymészkő-őrle-

mény

Bioenergia Innovációs Rt., Budapest

HORNBEAM natúr talajtakaró

gyertyán faforgács, faforgácszúzalék

HUMIX tőzeges humuszkeverék

Humix Kft., faapríték-hulladék, fakéreg, sertéshígTatabánya trágya, tyúktrágya, eokomit, tejsavó, tőzeg

HUMUSZ MAXIMUSZ virágföld

Völcsei József, gilisztahumusz, osli vegyes tőzeg, termőföld Mosonmagyaróvár

189

Termelésnövelők

HUN GAVIT termékcsalád

Összetétel

Gyártó cég

gilisztahumusz makro és BioLife Kft., mikroelemekkel dúsítva Keszthely

KABAI CUKORGYÁRI PRÉSELT MÉSZISZAP

Kabai Cukorgyár Rt., Kaba

KEMÉNYMÉSZKŐ ŐRLEMÉNY

Összefogás Mgtsz., Sümeg

KEMÉNYMÉSZKŐ ŐRLEMÉNY

Cement és Mészművek Bélapátfalvai Gyára, Bélapátfalva

KERTÉSZETI PERLIT

KŐSZIG Vállalat, Bp.;

Perlitfeldolgozó Gyár, Pásztó; Perlitelemgyár, Nyírtetek-Belegrád

KERTI ZEOLIT

Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei, Eger

KINCSEM íöldje

rétitalaj, lápföld

Földker Kft., Tápiószentmárton

KOMBINÁLT virágföld

melegágyi föld, marhatrágya, lomb, tőzeg, homok

Miskolci Kertészeti Vállalat Növényházi Telepe, Miskolc

KOMPOSTAR biohumusz

faapríték hulladék, fakéreg, sertéshígtrágya, tyúktrágya, eokomit, tejsavó, tőzeg

Falco Fakombinát, Szombathely

KOMPOSZTÁLT CSOMAGOLT szarvasmarhatrágya

szarvasmarhatrágya

Biopakk Kft., SzékesfehérvárBörgönd

190

Termelésnövelők

Összetétel

Gyártó cég

KÓTAJI MÉSZKŐŐRLEMÉNY

Egyesült Erő Mgtsz., Kótaj

KŐFARAGÓ

Kőfaragó és Épületszabrászipari Vállalat Tardosbányai és Süttői Üzeme

MÉSZISZAP

KUNWURM gilisztahumusz

szerves trágya alapú gilisztahumusz

Kun-Föld Bt., Kiskunhalas

KUNWURM giliszta- gilisztahumuszból készült tápoldat humusz tápoldat

Kun-Föld Bt., Kiskunhalas

LAJTA Lágymészkő

Miocén Sopron

őrlemény

LÁPI MÉSZ

Kőbánya

Zöldmező

Rt.,

Mgtsz.,

Sényő

LÁPI MÉSZISZAP

Egyetértés Mg. Szakszövetkezet, Ásotthalom

LB talajjavító dolomitőrlemény

Lasselsberger Építőipari Kft., Veszprém

MÁNYI dolomitőrlemény

Összetartás Mgtsz., Mány

MÁRKÓl önporló dolomitőrlemény

Volán 21. sz. Tömegáru és Bányászati Fuvarozó Vállalat, Ajka-Padragkút

MELIORIT

Geoprodukt Kft., Mád

MESZES LÁPFÖLD

Napker Kft., Napkor

191

Termelésnövelők

Összetétel

Gyártó cég

MÉSZISZAP

Oxigén és Dissous Gázgyártó Vállalat, Budapest

MÉSZKŐLISZT EF POR

Cemet- és

Mészművek

Hejőcsabai

Gyára,

Miskolc MÉSZKŐŐRLEMÉNY

Cement- és Mészművek Váci és Beremendi Gyára

MINERÁLMIX

Országos Érc- és Ásványbányák Nemesgulácsi lJzeme

MOHÁCSI TERRA- fahulladék, Terra-Vita VITA HUMUSZaktivátor, mészhidrát, TRÁGYA termékcsa- baromfitrágya, szalma Jád, TERRA-VITA

Mohácsi Farostlemezgyár, Mohács

MOHÁCSI TERRA- fahulladék, Terra-Vita VITA HUMUSZaktivátor, mészhidrát, TRÁGYA termékcsa- baromfitrágya, szalma Jád, TERRA-VITAM

Alcosorb 400 Mohácsi Farostlemezgyár, Mohács

NASZHUM gilisztahumusz

szervestrágyából készített gilisztahumusz

Dunavölgye Mgtsz., Naszály

NATUR BIOKAL növénykondicionáló

gyógynövények, gilisztahumusz vizes kivonata, eukaliptusz olaj

Kálmán-Kálmán Kft., Barcs

NÁDASLADÁNYI TŐZEGKORPA

192

Ság Meliorációs Kft. SárszentmihályPálmajor

Termelésnövelők

NOVOBALT

Összetétel

tőzeg

OILDEG 860608 szénhidrátbontó baktériumtenyészet

Gyártó cég Rekvyí, Siauliai, Litvánia; Monimpex Rt., Hedera Bt. Budapest

Pseudomonasf fluorescens, Pseudomonas spp., Pediococcus

O-JELŰ KEMÉNYMÉSZKŐ

Agroinnova, Szolnok; Kossuth Mgtsz., Tiszaeszlár Cement- és Mészművek,

Vác

ŐRLEMÉNY

PARKFÖLD

pötrétei tőzeg, marhatrágya, bamahomok, gyepszintfóld

PHYLAZONIT

Azotobacter chroococ- Phylaxia Pharma Rt., cum, Rhizobium spp. Budapest

PHYLAZONIT M

Azotobacter chroococ- Phylaxia Rt., Budapest cum Bacillus megaterium

PHYLAZONIT MC

Azotobacter chroococ- Phylaxia Pharma Rt., Budapest cum Bacillus megaterium, makro- és mikroelemek

Hunyadi Mgtsz., Debrecen

PÖTRÉTEI GOMBA- pötrétei tőzeg, dolomit, folyami homok TAKARó-FÖLD

Hidroterra Kft., Zalaszentmihály

PÖTRÉTEI MESZES LÁPFÖLD

Hidroterra Kft., Zalaszentmihály

PÖTRÉTEI ROSTOS NATÚR

Hidroterra Kft., Zalaszentmihály

TŐZEG

193

Termelésnövelők

RHIZONIT FORTE P ULVIS

Összetétel Rhizobium baktériumok

RUDABÁNYAI DOLOMIT-

Gyártó cég Phylaxia Rt., Budapest Országos Érc- és Ásványbányák Vasérc Művei, Rudabánya

ŐRLEMÉNY

SAVANYÚ NYERS UKRÁNTŐZEG

Galicina, Volasca, Ukrajna; Hels Intemational Bt., Székesfehérvár

SÁRMELLÉKI DOLOMITŐRLEMÉNY

Zalavár Mgtsz., Sármellék

SÁRSZENTMIHÁLYI LÁPI MÉSZ

Ság Mező Kft., SárszentmihályPálmajor

SED UM kertészeti földkeverék

kéregkomposzt, agyag- Meliorit Sedum Kft., fóld, marhatrágya Nyíregyháza

SUPER TRAVIMIS KOMPOSZTFÖLD

sertéstrágya, bauxit, kötött savanyú talaj

SÜMEGI keménymészkő őrlemény

tőzeg,

Venesz Béla, Flajsz László, Mosonmagyaróvár Kerámia- és Cserépkályhagyár, Zalaegerszeg,Mészkőbánya

és Mészkőőrlő Üzeme, Sümeg SZALONNAI

Borsodépa

keménymészkő-

Építőanyagipari Vállalat, Miskolc, Mész és Dolomit Üzeme, Szalonna

őrlemény

194

Termelésnövelők SZARU-őrlemény

SZOBI

Összetétel

Gyártó cég

szarvasmarha-szarv és Biogazda Kft., sertéspapucs őrlemény Budapest

Iágymészkő

Dunamenti Mgtsz., Göd; Bányászati Építőipari Gt., Dunakeszi

SZUPATAK meszestetői kemény-

Karancs Mgtsz.

mészkő-őrlemény

TALAJJAVÍTÓ CUKORGYÁRI MÉSZISZAP

Kaposeukor Rt., Kaposvár

TALAJJAVÍTÓ DOLOMIT-

Molnárkő

Bányászati Kft., Gyenesdiás

ŐRLEMÉNY

TALAJJAVÍTÓ

Forrásfő Szövetkezet, Pápa-Tapolcafő, Báéta- TapolcafőBótakői Bánya

MÉSZKŐ ŐRLEMÉNY

TALAJJAVÍTÓ MÉSZKŐLISZT

OMYA Mészkőfeldolgozó és Értékesítő Kft., Eger

TALAJJAVÍTÓ RIOLITUFA ŐRLEMÉNY

Colas Északkő Bányászati Kft. Tarcal, telephely: Bodrogkeresztúr

TERRA virágföld

réti talaj, barna erdei talaj, tőzeg

Vegyes Iparcikk Belker. Szolg. és Csomagoló Vállalkozás, Bolla Katalin, Érd

195

Termelésnövellik

Összetétel

Gyártó cég

TERRA virágföld K

réti talaj, barna erdei talaj, tőzeg

Humix-natúr Vegyes Iparcikk Belker. Szolg. és Csomagoló Vállalkozás, Bolla Katalin, Érd

TERRAVIS baromfitrágya komposzt

tőzeges

Új Élet Mgtsz., Kurd

TERRA-VITA GY

Terra-Vita Környezetmezőgazdasági hulladék (szőlőtörköly, ilgazdálkodási Kft., letve kocsány, szalma, Eger kukoricaszár), baromfi trágya, Terra-Vita R aktivátor, vágóhídi hulladék (állatszállások trágyája, préselt gyomor- és bendőtartalom, vágóhídi szennyvíziszap)

humuszképző

szervestrágya

lápföld, baromfitrágya, alomanyagok, szalma

TERRA-VITA R humusztrágya

mg-i hulladékok, baromfitrágya, TerraVita aktivátor

Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft., Eger

TERRA-VITA R komposztaktivátor

mikroorganizmusok, szerves anyag

Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft., Eger

TERRA-VITA R virágföld

Terra-Vita R humusztrágya, istállótrágya, szalma, lomb, tőzegkorpa, homok, gyepszintfóld

Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft., Eger

196

Termelésnövelők

TISZORGAN komposzttrágya

Összetétel komposztáJt máktokszecska

TORNASZENTANDRÁSI keménymészkő

komposzt TRAVIMIS komposztfold

Cofuna, baromfitrágya, tőzeg

BIT Kft., Budaörs

szarvasmarhatrágya, bauxit, cukorgyári mésziszap, kötött savanyú talaj

Venesz Béla, Flajsz László, Mosonmagyaróvár

UGODI kemény-

Szabadság Mgtsz., Ugod

mészkő őrlemény

UNIFLÓRA virágfold

Tiszalöki ÁG., Tiszalök Bodvavölgyi Kőfeldolgozó Kft. Tornaszentandrás, Perkupa

őrlemény

TŐZEGES

Gyártó cég

nádasiadányi tőzeg, gi- Kárász István, lisztahumusz, szabad- Urhida battyáni homok

VÁZSONYI ALGINIT (magas humusztartalmú)

Kinizsi Pál Mgtsz., Nagyvázsony, Telephely: Pula

VÁZSONYI ALGINIT (magas mésztartalmú)

Kinizsi Pál Mgtsz., Nagyvázsony, Telephely: Pula

VINASZ

szeszipari

VIRÁGFÖLD

marhatrágya, tőzeg, komposzt, termőföld

Erőss Györgyné, Debrecen

VIRÁGFÖLD (Csokonyavisonta)

gilisztahumusz, pötrétei tőzeg

Gyöpös Gyula, Csokonyavisonta

sűrítmény

Győri

Szeszgyár és Finomító Rt., Győr

197

Termelésnövelők

Összetétel

Gyártó cég

VIRÁGFÖLD kötött

pötrétei tőzeg, marhatrágya komposzt, bányászott agyag

Fővárosi

Kertészeti Rt.

VIRÁGFÖLD laza

pötrétei tőzeg, marhatrágya komposzt

Fővárosi

Kertészeti Rt.

VIRÁGÖZÖN virágföld

tőzeg, agyag, gilisztahumusz, perlit

Mészáros Lajos, Sárosd Zalakerámiai Mészkőbánya és Kőőrlő Üzem

ZALAKERÁMIA keménymészkő őrlemény

ZALAKERÁMIA mésziszap

Zalakerámiai Betonáru Üzem, Zalakomár

ZALAKERÁMIA

KiskomáromiPlrpád Vezér Tsz., Zalakomár

tőzeg

tőzeg,

ZALA virágföld

zalakomáromi gyepszintföld, komposztföld

ZENGŐ

általános virágföld

tőzeg, marhatrágya, gyepszintfóld

ZENGŐ

tőzeg,

muskátli föld ZENGŐ

Kiskomáromi Árpád Vezér Tsz., Zalakomár Böröcz István, Pécsvárad

Böröcz István, marhatrágya, gyepszintföld, homolyi Pécsvárad homok

perlites virágföld

tőzeg, marhatrágya, gyepszintföld, perlit

Böröcz István, Pécsvárad

ZE O VITA

zeolit, kovaföld

Piroska Kft., Budapest

198

Termelésnövelők

Összetétel

Gyártó cég

ZOBIFER komposzttrágyák

sertéstrágya, gombaBiogazda Kft., trágya, tőzeg, agyagás- Budapest vány, fűrészpor, textilhulladékok, keratintartalmú agyag

ZOBIOSI biotrágya termékcsalád

keratin, csont és vivőanyag különböző öszszetételű és halmazállapotú keverékei

ZÖLDSÉGFÖLD

pötrétei tőzeg, istálló- Folyékony Hulladék trágyából készült kom- Szállító Vállalat, poszt, homok Győr-Likócs

ZSÁMBÉKI natúr, önporló

Biogazda Kft., Budapest

ZsámbékiMedence Mgtsz., Páty

Megjegyzés: az összeállítást Solti Gábor készítette

199

Magyar öko jogszabályozás A kormány 14011999. (IX. 3.) számon kiadta "A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállí­ tásról, forgalmazásról és jelölésről" szóló rende letét. A 140/1999. (IX. 3.) kormányrendelet végrehajtási utasítását ,,A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének" részletes szabályairól 2/200. (1. 18.) FVM-KöM együttes rendelete szabályozza. A talaj termőképességéről és biológiai aktivitásának fenntartásáról, illetve növekedéséről a rendelet l. sz. mellékletének 2. pontja az alábbiak szerint rendelkezik. A talaj termelőképességét és biológiai aktivitását a következő­ képpen kell fenntartani, illetve növelni: a) hüvelyesek, zöldtrágya vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztésével, b) a rendelet előírásai szerint termelő gazdaságokból származó komposztáJt vagy nem komposztáJt szerves anyag talajba juttatásával, az ökológiai állattartásból származó istállótrágya felhasználásával. Az ellenőrző szervezet engedélyével a talajjavításhoz, tápanyagutánpótláshoz, trágyázáshoz, a növények kondicionálásához használható anyagokat a rendelet 2. sz. mellékletének A pontja foglalja magában.

Megnevezés l.Trágyák és talajjavító anyagok 1.1 Ásványi eredetű anyagok - puha, fóldszerű nyersfoszfát, - alumínium-kalcium-foszfát, 200

-

bázikus salak, nyerskálisók (pl. kainit, szilvinit), magnéziumsó-tartalmú kálium-szulfát, természetes eredetű kalcium-karbonát (pl. kréta, márga, mészkő, algamész, foszfátkréta), - kalcium- és magnézium-karbonát (pl. magnézummész, magnéziummészkő-liszt, dolomit), - cukorgyári mésziszap, - magnézium-szulfát (pl. kieserit), - kalcium-kloridos oldat, - kalcium-szulfát (gipsz), - elemi kén, - nátrium-klorid, - agyagásványok (pl. bentonit, vermiculit), - kőzetlisztek (pl. kvarcliszt, bazaltliszt, zerolit, perlit). 1.2. Szerves vagy szerves-ásványi eredetű anyagok - istállótrágya: szárított istállótrágya és baromfitrágya, - állati ürülékből készült komposzt (baromfitrágyát és komposztáJt istállótrágyát is beleértve), - folyékony állati ürülék, - háztartási komposzt, - alginit, - tőzeg, - gombakomposzt, - gilisztaürülék, gilisztakomposzt, -guanó, - növényi eredetű komposzt, - állati eredetű termékek és melléktermékek: vérliszt, csontliszt, húsliszt, pataliszt, szaruliszt, csontszén, halliszt, toll és szőrőrlemények, gyapjú, szőr, szőrmerészek, tejtermékek, 201

- növényi eredetű termékek és melléktermékek: olajosmagpogácsa, kakaóhéj, malátacsíra (sörtörköly), kókuszrost, melasz, törköly, cefre vagy cefrekivonat, - alga és a belőle készült termékek, - fűrészpor és faforgács, - fahamu, - növényi kivonatok és preparátumok, biodinamikus preparátumok. 2. Nyomelemek 3. Talajkezelésre használt - mikroorganizmus kultúrák, - mikroorganizmus preparátumok (gombák, baktériumok). Az előzőkben felsorolt, egyéb szerves vagy ásványi eredetű, trágyázáshoz használható anyag csak olyan méctékben alkalmazható, amely szükséges a vetésforgóban termesztett növények megfelelő tápanyagellátáshoz vagy a talajjavításhoz, ha ez az l. sz. mellélet 2. pontjának a és b részében közölt módszerekkel nem lehetséges. Az ökogazdálkodásban használható anyagokat be lehet sorolni az alábbi három csoportba (a könyv ezek alapján ismerteti az anyagokat): - trágyák, komposztok, - ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek, - földtani képződmények, kőporok; ezek egy részének ismertetése korábban megjelent a Biokultúra Egyesület Újságjában, a Biokultúra Tájékoztatóban. A könyvben szereplő, a hazai rendeletben fel nem sorolt anyagokon kívül olajmagfélék hamuja, salak, lápföld, kotu, kovaföld, diatomit, gránit, gránitmurva, bazalt, bazalttufa, sókőzetek (kálisók, szulfátok, kloridok) szintén használhaták az ökogazdálkodásban, felhasználásukat az EU 2092/91 rendelete engedélyezi. 202

Ajánlott irodalom

ALEXA L.-DÉR S. 1998: A komposztálás elméleti és gyakorlati alapjai. - Bio-Szaktanácsadó Bt., Budapest DöMSÖDI J. 1977: Lápi eredetű szervesanyag-tartalékaink mező­ gazdasági hasznosítása. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest DöMSÖDI J. 1984: Talajjavítási útmutató - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest DöMSÖDI J. 1988: Tőzegláp megsemmisülések a Kárpát-medencében. Földtani Közlöny 118. kötet 4. füzet FARKAS L. 1994: Az alginit felhasználása a biogazdálkodásban. Biokultúra 1994. július/augusztus p. 8-9. FEKETE Z. 1958: Talajtan és trágyázástan. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest FÜLEKY GY. 1988: A talaj. Gondolat zsebkönyvek- Gondolat, Budapest GYÁRFÁS J. 1989: Sikeres gazdálkodás szárazságban.- Mezőgaz­ dasági Kiadó, Budapest GYőRFFY S. 1996: Naprakész kertünk. - Agroinform Kiadóház, Budapest HARGITAI L-VITÁLIS GY. 1981: A dolomit mezőgazdasági hasznosítása. - Építőanyag XXXIII. évf. 1981. 5. szám HARGITAI L. 1985: Az alginitek agrokémiai értékelése és felhasználási lehetőségük. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985. IMRE J. 1998: Termőföldünk. - Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

203

JAKAB S.-SEBÖK M. P. 1995: Ismerjük meg a talajt.- Erdélyi Gazda Kiadó JuGovrcs L. 1954: Talajjavítás szempontjából őrlésre alkalmas puha mészkőelőfordulásaink. JUHÁSZ T. 1988: Szőlőtrágyázás alginittel. - Kertészet és Szőlészet 37. évf. 1988. február ll. p. 8. Krss A. S. 1983: Magnéziumtrágyázás, magnézium a biológiában. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest KöHLER M. 1990: A riolittufa előnyei.- Kertészet és Szőlészet 39. évf. 16. szám 1990. április 19. KöHLER M. 1997: Talajjavító riolittufa őrlemény. - Biokultúra 1997. (l) p.8. LÁNG l. 1983: A biomassza hasznosításának lehetőségei.- MTA kiadvány LÁNG l. 1986: Az elsődleges biomassza jelentősége a talajok termékenységének fenntartására. - Talajtermékenység javítása. Nemzetközi Tudományos Tanácskozás 1986. október 8-9. Szolnok p. 5-24. MÁTYÁS E. 1984: A Tokaji-hegység természetes zeolitvagyonának hasznosítási lehetőségei. -Földtani Kutatás 27. MüLLER L. szerk.l990: Szerves trágyagazdálkodás. - Agroinform, Budapest NAGYVÁTHY J. 1791: A szorgalmas me zei gazda. - l. darab Pesten PAIS l. 1980: A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest PAIS l. 1985: Amikroelem-kutatás és a hazai nyersanyagok felhasználása. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985. PAPP K. 1985: Alginit és perlitkeverék hatása a termőközegben. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985.

204

PLósz S. 1989: Talajjavítás édesvizi algákkaL- Kertészet és Sző­ lészet 38. évf 13. szám 1989. március 30. SARKÖZV P. 1990: Komposztálás, szervestrágyázás. - Biokultúra 1990/5. (9-13) SARKÖZV P. 1991: Trágyázás - biobarátsággaL - Biokultúra 1991/1. p. 11-12. SARKÖZV P.-SELÉNDY Sz. 1993: Biogazda l. Az árutermelő biogazdálkodás alapjai. -Biokultúra Egyesület, Budapest SARKözv P. 1994: Az istállótrágyázás. - Magyar Mezőgazdaság 1994. augusztus 3. p. 21. SARKÖZV P. 1994: Komposztálható hulladékok. - Biokultúra 1994. (5) p. ll. SARKözv P. Talajkímélő trágyázást! - Magyar Mezőgazdaság SARKÖZV P.-SELÉNDY Sz. 1995: Biogazda 3.- Biokultúra Egyesület, Budapest SELÉNDY Sz. (összeállító) 1984: Talajművelés másképpen. Komposzttal, talajtakarássaL- Bioilizetek 3.- Mezőgazdasági Kiadó Planétás V gmk, Budapest SELÉNDY Sz. 1997: Biogazdálkodás- az ökológiai szemléletű gazdálkodás kézikönyve. - Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest Som G. 1983: Új szerves trágya az olajpala.- Kertészet és Szőlé­ szet 32. SüLT! G. 1983: Alginit talajjavításra.- Magyar Mezőgazdaság 39. évf. (42) 1983. október 17. p. 4. Som G. 1985: Az alginit (olajpala) kutatása és felhasználási lehetősége Magyarországon. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám Som G.-SzoLNOKI Gv.- FöLDI L-JUHÁSZ T. 1985: Meszes homoktalajok javításának lehetősége alginittel Izsákon. - Alginit ankét. -Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985.

205

SoLTI G. 1986: Az a1ginit és egyéb földtani képződmények szerepe a talajtermékenység javításában. Talajtermékenység javítása. Nemzetközi Tudományos Tanácskozás, Szolnok 1986. október 8-9. 180-202. SoLTI G. 1987: Az Alginit.- A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, Budapest SüLT! G. 1988: Fatelepítés alginittel. - Kertészet és Szőlészet 37. évf. (2) 1988. január 14. p. 15. SoLTI G. 1990: Geológiai képződmények a talaj javítására.- Magyar Mezőgazdaság 45. évf. 29. szám1990. július 18. p. 23. SoLTI G. 1991: Talajjavító anyagok kutatásának története. - Kézirat SoLTI G. 1991: A magyarországi zeolitok mint természetes ioncserél ők. - Kézirat SüLT! G. 1994: Talajszerkezet javítás gránittaL - Magyar Mezőgazdaság 1994. március 23. p. 21. Som G. 1994:A bazalt.- Magyar Mezőgazdaság 1994. március 9. p. 21. SüLT! G. 1994: Bentonitok a mezőgazdaságban.- Magyar Mező­ gazdaság 1994. május 18. p. 21. SoLTI G. 1994: Algák a mezőgazdaságban. - Magyar Mezőgaz­ daság 1994. július 20. p. 20. SoLTI G. 1994: A bazaltliszt - Biokultúra 1995 július/augusztus VI. évf. 7-8. szám SoLTI G. 1995: Az Európai Gazdasági Közösség biogazdálkodásról szóló törvényének a trágyázásról és a talajkondícionálásról szóló rendelkezései és a magyarországi gyakorlat. - INTACT '95 pp. 81-101. SoLTI G. 1995: Nemes agyagok, bentonit, alginit felhasználása a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. - INTACT '95 pp. 171-183. SoLTI G. 1996: A guanó. -Biokultúra VII. évf. 7-8. szám Információs Melléklet 206

Som G. 1997: Talajjavítás- bazalttal. -Élet és Tudomány LII. évf. (8) 1997. február 21. pp. 241-243. SüLT! G. 1997: Talajerő-utánpótlás alginittel. - Kertészet és Szőlé­ szet 1997/34. Som G. 1998: Tápanyagforrás szaruból.- Biokultúra 1998. (l) pp. 12-13. STEFANOVITS P. 1981: Talajtan. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest STEFANOVITS P. 1986: A talajtermékenység javításának lehetőségei. - Talajtermékenység javítása. Nemzetközi Tudományos Tanácskozás 1986. október 8-9. Szolnok pp. 25-53. STEFANOVITS P.-FEKETE J. 1996: Az alginit talajtani jellemzése.Alginit ankét.- 1996. augusztus 22-23., Veszprém STEFANOVITS P.-SOLTI G.-FEKETE J.-MÁRAI G. 1996: A gércei alginit. - Kézirat SzABÓ V. 1985: Alginitekkel végzett növénytermesztési abszorpciós kísérletek. - Alginit ankét. - Földtani kutatás XXVIII. évf. 1-2. szám 1985. SZABOLCS l. 1992: Talajjavításra alkalmas kőzetek kutatása. - Kézirat SZABOLCS l. 1994: Agyagok és zeolitok szerepe a talaj termékenységében és felhasználásának perspektívikus tehetőségei a talaj termékenységének megőrzésében és fokozásában. - Kézirat SZÉP E. 1992: Az alginit hatása a nitrogén műtrágyák lemosódására. - Szakdolgozat. Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, Kémiai Tanszék SZÉPKUTHY K. 1999: Tápanyag és humuszmérleg készítés szempontjai. Biokultúra XI. évf. l. szám 1999. február-március TAMÁSI E. 1992: Biokertészek kézikönyve.- Agricola Kiadó, Budapest T!SDALE, S. L-NELSON, W. L. 1966: A talaj termékenysége és a trágyázás. - Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

207

T. 1991: Az alginit, biovin és gilisztahumusz alapanyagú fóldkeverék hatása a gyümölcsfák eredésére és fejlődésére. ZENTAY T. 1987: Magyarország talajjavító ásványi nyersanyagai.Magyar Állami Földtani Intézet Módszertani Közlemények XI. kötet 1987/1. VAJNA

208

Tartalom

Előszó..........................................

5

A talajjavítás fogalma, a tápanyagpótlás és a talajjavítás helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8

Javításra szoruló talajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ll A talajjavításra vonatkozó szabványok . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A talajjavítás története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A termékeny Mezopotámia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jobb a tavaszi szántás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vergilius és a térfogatsúly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Salétromot a marhakarámok talajából . . . . . . . . . . . . . . . . Young tenyészedényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A humuszmítosz megtámadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A legújabb időkben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 15 19 21 24 26 26 35

Az ellenőrzött biotermesztés előírásai . . . . . . . . . . . . . . . . . A Biokultúra Egyesület feltételrendszere . . . . . . . . . . . . . Talajvédelem, talajerő-gazdálkodás, öntözés . . . . . . . . . . . A biotermelésben engedélyezett anyagok . . . . . . . . . . . . . Az Európai Unió biotörvényének előírásai . . . . . . . . . . . . A magyar jogi szabályozás, készülő biorendelet . . . . . . . .

36 36 43 45 47 49 209

Javaslat a magyar biorendeletre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Talajjavításhoz, trágyázáshoz használható anyagok . . . . . . . . 51 l. Trágyák, komposztok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 l.l. Istállótrágya, hígtrágya, szárított istállótrágya, dehidratált baromfitrágya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 1.2. Komposzt (istállótrágya, baromfitrágya, gilisztahumusz, gomba, fakéreg, növényi anyagok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 1.3. Guano . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 1.4. Stillage (cefre) és stillage kivonat . . . . . . . . . . . . . 98 2. Ipari, mezőgazdasági, élelmiszeripari melléktermékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 2.1. Állati eredetű termékek, melléktermékek . . . . . . . . 99 2.2. Növényi eredetű termékek és melléktermékek ... 107 2.3. Tengeri alga (hínár) és algakészítmények ........ 110 2.4. Fűrészpor, faforgács ............. .......... 115 2.5. Fahamu ............. ............. ....... 116 2.6. Olajos maghéjak hamuja ............. ...... 116 2.7. Bázikus salak ............. ............. .. 118 3. Földtani képződmények, kőzetek, kőporok .......... 118 3.1. Tőzeg lápföld, kotu ............. ........... 118 3.2. Mészkő (mészkőőrlemény, mésziszap, puha mészkő, márga, kréta, lápimész, természetes kalcium-karbonát) ............. .. 122 3.3. Dolomit természetes

210

3.8. Perlit .......................... ......... 3.9. Bazalt, bazalttufa .......................... 3.10. Gránit, gránittufa ......................... 3.11. Agyagásványok (bentonit, illit, kaolin) ......... 3.12. Sókőzetek (evaporitok) .................... 3.13. Foszfátkőzetek (pl. földszerű foszfát, alumínium-kalcium foszfát) ................. 3.14.Elemikén .......................... .... 3.15. Nyomelemek .......................... .. 3 .16. Kőlisztek, kőporok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

156 156 161 163 166 170 171 172 177

Termésnövelő

anyagok, termékek Magyarországon (1999) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 Magyar öko jogszabályozás ....................... 200

Ajánlott irodalom ......................... ........ 203

211

Biog~zd~ kii könyvtár Ahhoz, hogy a talaj termékenysége, életereje ne csökkenjen, annyi szarves anyagot, makro- és mikroelemet kell visszajuttatni, amennyit a növény a fejlődésa, termésérlelésa közben felhasznál. A vegyszer nélkül gazdáikodék komposztálással, szerves- és zöldtrágyázással, ásványi anyagok talajba juttatásával pótolják a hiányzó anyagokat, javítják a talaj szerkezetét, őrzik meg a termőföld egészségét. A szerző mindezen anyagok leírását, hatását, alkalmazási lehetőségát oly módon közli, hogy közben az olvasó átveszi azt a gondolkodás- és szemléletmódot, amit ez a természetes anyagok használatára buzdító mú sugároz.

Ez a kiadvány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült Debreceni Egyetem Egyetemi eq Nemzeti Konyvtar

o

llllllllllllllllllllll ll

000008 2 25269