Gramatika Madjarski

GRAMATIKA I GLAGOLI – VREMENA I NAČINI SADAŠNJE VREME 1. konjugacija Sadašnje vreme se gradi tako što se na osnovu glagola (3. lice jednine – áll, beszél, ül) dodaju sledeći lični nastavci: 1. –ok , -ek, -ök

1. unk, -ünk

Én állok. Én beszélek. Én ülök.

Mi állunk. Mi beszélünk. Mi ülünk. Mi nézünk. Mi olvasunk. Mi főzünk. 2. –sz 2. –tok, -tek, -tök Te állsz. Te beszélsz. Te ülsz. Ti álltok. Ti beszéltek. Ti ültök. Ti néztek. *kada se osnova završava na: s, sz, z, Ti olvastok. Ti főztök. nastavci u 2. licu su: –ol, el, -öl (néz, olvas, főz) Te nézel. Te olvasol. Te főzöl. 3. Nema nastavka 3. –nak, -nek Ő/Ön áll. Ő/Ön beszél. Ő/Ön ül. Ő/Ön Ők/Önök állnak. Ők/Önök beszélnek. néz. Ő/Ön olvas. Ő/Ön főz. Ők/Önök ülnek. Ők/Önök néznek. Ők/Önök olvasnak. Ők/Önök főznek. *IK glagoli To su glagoli koji se u 3. licu završavaju na –ik ( dolgozik, lakik ). Kod njih su bitne 2 stvari: 

nastavak –ik se uvek odvaja i tako nastaje osnova na koju se dodaju lični nastavci (dolgoz, lak);



kod ovih glagola dolazi do promene u prvom licu jednine u 1. konjugaciji, umesto nastavaka –ok, -ek, -ök dodaju se nastavci 2. konjugacije : -om, -em, -öm:

Én dolgozom/lakom Te dolgozol/laksz Ő/Ön dolgozik/lakik

Mi dolgozunk/lakunk Ti dolgoztok/laktok Ők/Önök dolgoznak/laknak

**Izuzetak: Kod glagola koji se završavaju na 2 suglasnika i najčešće se završavaju na d ili t u 2. licu jednine i množine, kao i u 3. licu množine između osnove i ličnih nastavaka ubacujemo a ili e, zbog lakšeg izgovora (mond, ajánl, segít, fest, köszönt): Te mondasz/ajánlasz/segítesz/festesz/köszöntesz Ti ajánlotok/segítetek/festetek/köszöntötök Ők/Önök mondanak/ajánlanak/segítenek/festenek/köszöntenek

1

2. konjugacija U 2. konjugaciju možemo da stavljamo samo prelazne glagole; obavezan je objekat nad kojim se vrši radnja (vár, szeret, köszön). Glagoli kretanja NIKADA ne idu u 2. konjugaciju (megy, jön, sétel, szalad...). 1. –om , -em, -öm

1. –juk, -jük

Én várom a lányt. Én szeretem a lányt. Én köszönöm a hívást. 2. –od , -ed, -öd Te várod a lányt. Te szereted a lányt. Te köszönöd a hívást. 3. –ja, -i Ő/Ön várja a lányt. Ő/Ön szereti a lányt. Ő/Ön köszöni a hívást.

Mi várjuk a lányt. Mi szeretjük a lányt. Mi köszönjük a hívást. 2. –játok, -itek Ti várjátok a lányt. Ti szeretitek a lányt. Ti köszönitek a hívást. 3. –ják, -ik Ők/Önök várják a lányt. Ők/Önök szeretik a lányt. Ők/Önök köszönik a hívást.

*Izuzetak: Kada se osnova glagola završava na s, sz, z ( olvas, néz, isz ) dolazi do promene u ličnim nastavcima koji počinju slovom j. U ovom slučaju slovo j u nastavku postaje poslednje slovo osnove: -s + j- = -ss-sz + j- = -ssz-z + j- = -zz1. Én olvasom a könyvet. Én nézem a képet. Én iszom a sört. 2. Te olvasod a könyvet. Te nézed a képet. Te iszod a sört. 3. Ő/Ön olvassa a könyvet. Ő/Ön nézi a képet. Ő/Ön issza a sört. 1. Mi olvassuk a könyvet. Mi nézzük a képet. Mi isszuk a sört. 2. Ti olvassátok a könyvet. Ti nézitek a képet. Ti isszátok a sört. 3. Ők/Önök olvassák a könyvet. Ők/Önök nézik a képet. Ők/Önök isszák a sört

**Postoji još jedan način u sadašnjem vremenu, i to samo u 1. licu jednine i množine kada se ISKLJUČIVO direktno obraćaju 2. licu jednine ili množine: én téged / titeket: -lak, -lek Én imádlak téged/titeket, szeretlek téged/titeket mi téged / titeket: -unk, -ünk Mi imádunk téged/titeket, szeretünk téged/titeket

2

Nepravilni glagoli Lenni – biti Én vagyok Mi vagyunk Te vagy Ti vagytok Ő/Ön van (samo kada je reč o Ők/Önök vannak (samo kada je reč o mestu) mestu) !!! Imati/posedovati nešto: Nekem van/vannak (ja imam) Neked van/vannak (ti imaš) Neki van/vannak (on/ona/ono ima)

Nekünk van/vannak (mi imamo) Nektek van/vannak (vi imate) Nekik van/vannak (oni imaju)

Menni – ići Én megyek Te mész Ő/Ön megy

Mi megyünk Ti mentek Ők/Önök mennek

Jönni – dolaziti Én jövök Te jössz Ő/Ön jön

Mi jövünk Ti jöttök Ők/Önök jönnek

Gore navedeni glagoli se ne mogu stavljati u 2. konjugaciju! Sledeći glagoli spadaju u istu grupu izuzetaka i ponašaju se svi na isti način: enni, inni, vinni, venni, hinni, tenni (enni i inni su IK glagoli). Osnove na koje se dodaju nastavci za ove glagole su: eszik, iszik, visz, vesz, hisz, tesz. Venni – kupiti/uzeti I konjugacija Én veszek Te veszel Ő/Ön vesz Mi veszünk Ti vesztek Ők/Önök vesznek

II konjugacija Én veszem a táskát Te veszed a táskát Ő/Ön veszi a táskát Mi vesszük a táskát Ti veszitek a táskát Ők/Önök veszik a táskát

Enni – jesti I konjugacija Én eszem Te eszel Ő/Ön eszik Mi eszünk Ti esztek Ők/Önök esznek

3

II konjugacija Én eszem a szendvicset Te eszed a szendvicset Ő/Ön eszi a szendvicset Mi esszük a szendvicset Ti eszitek a szendvicset Ők/Önök eszik a szendvicset

PROŠLO VREME 1. konjugacija 1. –tam, -tem Én olvastam. Én néztem. Én főztem. Én álltam. 2. –tál, -tél Te olvastál. Te néztél. Te főztél. Te álltál.

1. –tunk, -tünk

Mi olvastunk. Mi néztünk. Mi főztünk. Mi álltunk. 2. –tatok, -tetek Ti olvastatok. Ti néztetek. Ti főztetek. Ti álltatok. 3. –tt, -ott, -ett, -ött, -t* 3. –tak , -tek *kod reči koje se završavaju na r i l Ők/Önök olvastak. Ők/Önök néztek. Ő/Ön olvasott. Ő/Ön nézett. Ő/Ön főzött. Ők/Önök főztek. Ők/Önök álltak. Ő/Ön állt. 2. konjugacija 1. –tam, -tem

1. –tuk, -tük

Én olvastam a könyvet. Én néztem a filmet. Én főztem a levest. 2. –tad, -ted Te olvastad a könyvet. Te nézted a filmet. Te főzted a levest. 3. –ta, -te Ő/Ön olvasta a könyvet. Ő/Ön nézte a filmet. Ő/Ön főzte a levest.

Mi olvastuk a könyvet. Mi néztük a filmet. Mi főztük a levest. 2. –tátok, -tétek Ti olvastátok a könyvet. Ti néztétek a filmet. Ti főztétek a levest. 3. –ták, -ték Ők/Önök olvasták a könyvet. Ők/Önök nézték a filmet. Ők/Önök főzték a levest.

4

Nepravilni glagoli Lenni Én voltam/lettem* *voltam-bio sam, sam Te voltál/lettél Ő/Ön volt/lett

Mi voltunk/lettünk lettem-postao Ti voltatok/lettetek Ők/Önök voltak/lettek

Menni Én mentem Te mentél Ő/Ön ment

Mi mentünk Ti mentetek Ők/Önök mentek

Jönni Én jöttem Te jöttél Ő/Ön jött

Mi jöttünk Ti jöttetek Ők/Önök jöttek

Sledeći glagoli spadaju u istu grupu izuzetaka i ponašaju se svi na isti način: enni, inni, vinni, venni, hinni, tenni (enni i inni su IK glagoli). Osnove na koje se dodaju nastavci za ove glagole u prošlom vremenu su: et (3. lice: evett), it (3. lice: ivott), vit, vet, hit, tet Venni I konjugacija Én vettem Te vettél Ő/Ön vett Mi vettünk Ti vettetek Ők/Önök vettek

II konjugacija Én vettem a táskát Te vetted a táskát Ő/Ön vette a táskát Mi vettük a táskát Ti vettétek a táskát Ők/Önök vették a táskát

Enni I konjugacija Én ettem Te ettél Ő/Ön evett Mi ettünk Ti ettetek Ők/Önök ettek

5

II konjugacija Én ettem a szendvicset Te etted a szendvicset Ő/Ön ette a szendvicset Mi ettük a szendvicset Ti ettétek a szendvicset Ők/Önök ették a szendvicset

BUDUĆE VREME 1. konjugacija Buduće vreme se gradi tako što se glagol fog menja po licima u 1. konjugaciji i doda se infinitiv glagola: Dolgozni fogok Dolgozni fogsz Dolgozni fog

Dolgozni fogunk Dolgozni fogtok Dolgozni fognak

!!! Gramatički tačno: Holnap nem fogok dolgozni Stilski lepše: Holnap nem dolgozom Gramatički tačno: Tíz év múlva nyugdíjba fogok menni. Stilski lepše: Tíz év múlva nyugdíjba megyek.

2. konjugacija Buduće vreme u 2. konjugaciji se gradi tako što se glagol fog menja po licima u 2. konjugaciji i tome se doda infinitiv glagola, uz to da je neophodno (kao i u sadašnjem vremenu) da gladol bude prelazan i da postoji objekat: Írni fogom a könyvet Írni fogod a könyvet Írni fogja a könyvet

Írni fogjuk a könyvet Írni fogjátok a könyvet Írni fogják a könyvet

!!! Gramatički tačno: El fogom olvasni a könyvet. Stilski lepše: Majd elolvasom a könyvet.

6

ZAPOVEDNI NAČIN 1. konjugacija Zapovedni način koristimo pri naredbama; koristi se samo u sadašnjem vremenu. 1. –jak, -jek Várjak! Kérjek! Üljek! 2. –j ili –jál, -jél, Várj/várjál! Kérj/kérjél! Ülj/Üljél! 3. -jon, -jen, -jön Várjon! Kérjen! Üljön!

1. –junk, -jünk Várjunk! Kérjünk! Üljünk! 2. –jatok, -jetek Várjatok! Kérjetek! Üljetek! 3. – janak, -jenek Várjanak! Kérjenek! Üljenek!

*Izuzetak 1: Kada se osnove glagola završavaju na s, sz, z ( olvas, néz, isz ) dolazi do promene u ličnim nastavcima koji počinju sa slovom j. U ovom slučaju ovo slovo j u nastavku postaje poslednje slovo osnove: -s + j- = -ss-sz + j- = -ssz-z + j- = -zzOlvassak/Nézzek! Olvassunk/Nézzünk! Olvass ili olvassál/Nézz ili nézzél! Olvassatok/Nézzetek! Olvasson/Nézzzen/Főzzön! Olvassanak/Nézzenek! Izuzetak 2: Ako se osnova zavrsava slovom t, a pre njega se nalaze r, l, n, á, é, ű, í slovo j u nastavcima postaje s: értsek/váltsak! értsél ili érts/ váltsál ili válts! értsen/váltson!

értsünk/váltsunk! értsetek/váltsatok! értsenek/váltsanak!

!!! TS se u mađarskom čita kao Č Izuzetak 3: Ako se osnova završava slovom t, a pre njega se nalaze s, a, e, i, o, u, slovo j, KAO i poslednje slovo osnove t postaju s, dakle duplo ss: -st + j- = ss (fest) fessek! fessél ili fess! fessen!

-at + j- = ss -it + j = ss (mutat) (nyit) mutassak! nyissak! mutassál ili nyissál ili nyiss! mutass! mutasson! nyisson!

-et + j = ss -ut + j = ss (siet) (fut) siessek! fussak! siessél ili fussál ili fuss! siess! siessen! fusson!

Ako se slovo sz nalazi pre slova t, i (poslednje) slovo t, kao i prvo slovo nastavka j postaju duplo sz, dakle ssz: -szt + j = ssz (választ) 1. válasszak! 2. válasszál ili válassz! 3. válasszon!

7

2. konjugacija 1. –jam, -jem Várjam a lányt! Kérjem a szendvicset! Köszönjem a hívást! 2. –d ili –jad, -jed Várd/várjad a lányt! Kérd/kérjed a szendvicset! Köszönd/könszönjed a hívást! 3. –ja, -je Várja a lányt! Kérje a szendvicset! Köszönje a hívást!

1. –juk, -jük Várjuk a lányt! Kérjük a szendvicset! Köszönjük a hivást! 2. –játok, jétek Várjátok a lányt! Kérjétek a szendvicset! Köszönjétek a hívást! 3. -ják, -jék Várják a lányt! Kérjék a szendvicset! Köszönjék a hívást!

*Izuzeci koje važe za promene slova u 1. važe i u 2. konjugaciji Nepravilni glagoli Osnove za nepravelne glagole su: egy, igy, vigy, vegy, higy, tegy. Lenni Én legyek Te legyél ili légy Ő/Ön legyen

Mi legyünk Ti legyetek Ők/Önök legyenek

Menni Én menjek Te menj ili menjél Ő/Ön menjen

Mi menjünk Ti menjetek Ők/Önök menjenek

Jönni Én jöjjek Te jöjj ili gyere Ő/Ön jöjjön

Mi jöjjünk ili gyerünk Ti jöjjetek ili gyertek Ők/Önök jöjjenek

Enni I konjugacija Én egyek Te egyél Ő/Ön egyen Mi együnk Ti egyetek Ők/Önök egyenek

II konjugacija Én egyem a tortát Te egyed ili edd a tortát Ő/Ön egye a tortát Mi együk a tortát Ti egyétek a tortát Ők/Önök egyék a tortát

Inni I konjugacija Én igyak Te igyál Ő/Ön igyon Mi igyunk Ti igyatok Ők/Önök igyanak 8

II konjugacija Én igyam a vizet Te igyad ili idd a vizet Ő/Ön igya a vizet Mi igyuk a vizet Ti igyátok a vizet Ők/Önök igyák a vizet

Vinni I konjugacija Én vigyek Te vigyél Ő/Ön vigyen Mi vigyünk Ti vigyetek Ők/Önök vigyenek

II konjugacija Én vigyem a táskát Te vigyed ili vidd a táskát Ő/Ön vigye a táskát Mi vigyük a táskát Ti vigyétek a táskát Ők/Önök vigyék a táskát

Tenni I konjugacija Én tegyek Te tegyél ili tégy Ő/Ön tegyen Mi tegyünk Ti tegyetek Ők/Önök tegyenek

II konjugacija Én tegyem az asztalra Te tegyed ili tedd az asztalra Ő/Ön tegye az asztalra Mi tegyük az asztalra Ti tegyétek az asztalra Ők/Önök tegyék az asztalra

Venni I konjugacija Én vegyek Te vegyél ili végy Ő/Ön vegyen Mi vegyünk Ti vegyetek Ők/Önök vegyenek

II konjugacija Én vegyem a könyvet Te vegyed ili vedd a könyvet Ő/Ön vegye a könyvet Mi vegyük a könyvet Ti vegyétek a könyvet Ők/Önök vegyék a könyvet

Hinni I konjugacija Én higyak Te higyál ili higy Ő/Ön higyon Mi higyünk Ti higyatok Ők/Önök higyanak

9

II konjugacija Én higyem azt Te higyed ili hidd azt Ő/Ön higye azt Mi higyük azt Ti higyétek azt Ők/Önök higyék azt

POGODBENI NAČIN – KONDICIONAL U PREZENTU 1. konjugacija 1. –nék Én várnék. Én kérdeznék. 2. –nál, -nél Te várnál. Te kérdeznél. 3. –na, -ne Ő/Ön várna. Ő/Ön kérdezne.

1. –nánk, -nénk Mi várnánk. Mi kérdeznénk. 2. –nátok, -nétek Ti várnátok. Ti kérdeznétek. 3. –nának, -nének Ők/Önök várnának. kérdeznének.

Ők/Önök

*Izuzetak Kod glagola koji se završavaju na 2 suglasnika i najčešće se završavaju na d ili t u 2. licu jednine i množine i u 3. licu množine, između osnove i ličnih nastavaka ubacujemo a ili e, zbog lakšeg izgovora ( mond, ajánl, segít, fest, köszönt ), kao i u prezentu: 1.Én mondanék/ajánlanék/segítenék/festenék/köszöntenék 2. Te mondanál/ajánlanál/segítenél/festenél/köszöntenél 3. Ő/Ön mondana/ajánlana/segítene/festene/köszöntene 1. Mi mondanánk/ajánlanánk/segítenénk/festenénk/köszöntenénk 2. Ti mondanátok/ajánlanátok/segítenétek/festenétek/köszöntenétek 3. Ők/Önök mondanának/ajánlanánok/segítenének/festenének/köszöntenének 2. konjugacija 1. –nám, -ném Én várnám a lányt. Én kérdezném a kérdést. 2. –nád -néd Te várnád a lányt. Te kérdeznéd.a kérdést. 3. –ná, -né Ő/Ön várná a lányt. Ő/Ön kérdezné a kérdést.

1. –nánk, -nénk Mi várnánk a lányt. Mi kérdeznénk a kérdést. 2. –nátok, -nétek Ti vátnátok a lányt. Ti kérdeznétek a kérdést. 3. –nák, -nék Ők/Önök várnák a lányt. Ők/Önök kérdeznék a kérdést.

*Izuzetak Kod glagola koji se završavaju na 2 suglasnika i najčešće se završavaju na d ili t u 2. licu jednine i množine i u 3. licu množine, između osnove i ličnih nastavaka ubacujemo a ili e, zbog lakšeg izgovora ( mond, ajánl, segít, fest, köszönt ), kao i u prezentu: 1.Én mondanám/ajánlanám/segíteném/festeném/köszönteném 2. Te mondanád/ajánlanád/segítenéd/festenéd/köszöntenéd 3. Ő/Ön mondaná/ajánlaná/segítené/festené/köszöntené 1. Mi mondanánk/ajánlanánk/segítenénk/festenénk/köszöntenénk 2. Ti mondanátok/ajánlanátok/segítenétek/festenétek/köszöntenétek 3. Ők/Önök mondanák/ajánlanák/segítenék/festenék/köszöntenék

10

Nepravilni glagoli Lenni Én lennék/volnék Ő/Ön lenne/volna Ti lennétek/volnátok

Te lennél/volnál Mi lennénk/volnánk Ők/Önök lennék/volnának

Menni Én mennék Ő/Ön menne Ti mennétek

Te mennél Mi mennénk Ők/Önök mennének

Jönni Én jönnék Ő/Ön jönne Ti jönnétek

Te jönnél Mi jönnénk Ők/Önök jönnének

Sledeći glagoli spadaju u istu grupu izuzetaka i ponašaju se svi na isti način: enni, inni, vinni, venni, hinni, tenni. Osnove na koje se dodaju pravilno nastavci su za ove glagole: en, in, vin, ven, hin, ten. Venni I konjugacija Én vennék Te vennél Ő/Ön venne Mi vennénk Ti vennétek Ők/Önök vennének

II konjugacija Én venném a táskát Te vennéd a táskát Ő/Ön venné a táskát Mi vennénk a táskát Ti vennétek a táskát Ők/Önök vennék a táskát

Enni I konjugacija Én ennék Te ennél Ő/Ön enne Mi ennénk Ti ennétek Ők/Önök ennének

11

II konjugacija Én enném a szendvicset Te ennéd a szendvicset Ő/Ön enné a szendvicset Mi ennénk a szendvicset Ti ennétek a szendvicset Ők/Önök ennék a szendvicset

POGODBENI NAČIN – KONDICIONAL U PERFEKTU 1. konjugacija Kondicional u perfektu u 1. konjugaciji se gradi tako što se na glagol u licu u prošlom vremenu doda volna, dok se u 2. konjugaciji na glagol u prošlom vremenu u 2. konjugaciji doda volna: I konjugacija Írtam volna Írt volna Írtatok volna

Írtál volna Írtunk volna Írtak volna

II konjugacija Írtam volna Írta volna Írtátok volna

Írtád volna Írtuk volna Írták volna

NAČIN ZA ISKAZIVANJE MOGUĆNOSTI (MOGU DA) – prezent 1. konjugacija: 1. –hatok, -hetek Várhatok. Siethetek. 2. –hatsz, -hetsz Várhatsz. Siethetsz 3. –hat, -het Várhat. Siethet.

1. –hatunk, -hetünk Várhatunk. Siethetünk. 2. –hattok, hettek Várhattok. Siethettek. 3. –hatnak, -hetnek Várhatnak. Siethetnek.

2. konjugacija: 1. –hatom, -hetem Várhatom a lányt. Nézhetem a filmet. 2. –hatod, -heted Várhatod a lányt. Nézheted a filmet. 3. –hatja, -heti Várhatja a lányt. Nézheti a filmet.

1. –hatjuk, -hetjük Várhatjuk a lányt. Nézhetjük a filmet. 2. –hatjátok, hetitek Várhatjátok a lányt. Nézhetitek a filem. 3. –hatják, -hetik Várhatják a lányt. Nézhetik a filmet.

Ovaj način se koristi i u prošlom vremenu u obe konjugacije tako što se na osnovu doda nastavak -hat/-het i lični nastavak u prošlom vremenu.

12

II IMENICE – MNOŽINA, PADEŽI, PRISVOJNOST MNOŽINA -k: autók, iskolák, leckék -ak: házak, madarak -ok: diákok, villamosok -ek: egyetemek, kérdések -ök: gyümölcsök, körök *izuzeci: kerék - kerekek, levél – levelek, út - utak, víz - vizek, nyár – nyarak fű - füvek, kő - kövek, ló - lovak, tó - tavak, hó havak, szó – szavak, dolog - dolgok, álom - álmok, lélek - lelkek AKUZATIV – Koga? Šta?/Kit? Mit? Imenice koje su u mađarskom u akuzativu, odnosno predstavljaju objekat u rečenici imaju sledeće nastavke: -t*: autót, iskolát, leckét, villamost *ovaj nastavak ide uvek posle samoglasnika i posle slova: r, s , sz, n, ny, l -at: házat, madarat -ot: diákot, kabátot -et: egyetemet, epületet -öt: gyümölcsöt, bőröndöt *izuzeci: kerék - kereket, levél - levelet út - utat, víz - vizet, nyár - nyarat ló - lovat, fű - füvet, kő - követ, tó - tavat, hó - havat tűz - tüzet, dolog - dolgot, álom - álmot, lélek – lelket DATIV – Kome? Čemu?/Kinek? Minek? Natavci za dativ su –nak , -nek: Gyereknek adom a könyvet. Testvéremnek hozom a kévét. Máriának küldöm a levelet.

13

INSTRUMENTAL – S kim? S čim?/Kivel? Mivel? Nastavci za instrumental kada se imenice završavaju samoglasnikom su –val, -vel: autóval, repülővel. Ako se imenica završava suglasnikom, onda slovo v iz nastavka postaje poslednje slovo imenice: Gyerek + vel = gyerekkel Vonat + val = vonattal Bárátnőm + vel = barátnőmmel LOKATIV – Gde?/Hol?; Kuda?/Hova?; Odakle?/Honnan? Imenica je U nečemu Hova? –ba, -be Házba megyek. Épületbe jövök.

Imenica je NA nečemu Hova? –ra –re Buszra szállok Egyetemre megyek.

Imenica je KOD nečega Hova? –hoz, -hez, -höz fel. Máriához megyek. Egyetemhez érkezem. A többi gyümölcshöz teszem az almát. Hol? –ban, -ben Hol? –n, -on, -en, -ön Hol? –nál, -nél Házban vagyok. Buszon ülök. Egyetemen Máriánál vagyok. Épületben állok. tanulok. Egyetemnél állok. Honnan? –ból, ből Honnan? –ról, ről Honnan? –tól, -től Házból jövök. Épületből Buszról szállok le. Máriától jövök. Egyetemtől megyek. Egyetemről jövök. indulok. Kada su imenice U nečemu, nastavci se mogu koristiti i u sledećim slučajevima: Mennyibe kerül az alma? 600 Ft-ba kerül. Annába vagyok szerelmes. Feleségemben látom a boldogságomat. Kada su imenice NA nečemu, nastavci se mogu koristiti i u sledećim slučajevima: Testvéremre gondolok. A házra nézek. A barátnőmről beszélek. Kada su imenice KOD nečega, nastavci se mogu koristiti i u sledećim slučajevima: Édes apámtől tanultam. Szomszédomtől láttam.

14

PRISVOJNOST Posedovanje jedne stvari 1. –m, -am, -om, em, öm Az én autóm. Az én házam. Az én húgom.Az én könyvem. Az én gyümölcsöm. 2. –d, -ad, -od, -ed, -öd A te autód. A te házad. A te húgod.A te könyved. A te gyümölcsöd.

1. –nk, -unk, -ünk A mi autónk. A mi házunk. A mi húgunk. A mi könyvünk. A mi gyümölcsünk.

2. –tok, -tek, -tök, -atok, -otok, -etek, -ötök A ti autótok. A ti házatok. A ti húgotok. A ti könyvetek. A ti gyümölcsötök. 3. –a, -e, -ja, -je 3.* –uk, -juk, -ük, -jük *posle slova d i t uglavnom ide nastavak *Zamenica u 3. licu množine ők u –ja ili –je. prisvojnosti ne postoji i umesto nje se koristi Az ő tanára. Az ő testvére. Az ő autója. zamenica u 3. licu – ő, dok nastavci za Az ő barátnője. Az ő háza. Az ő könyve. prisvojnost ostaju u množini. Az ő gyümölcse. Az ő tanáruk. Az ő testvérük. Az ő autójuk. Az ő barátnőjük. Az ő házuk. Az ő könyvük. Az ő gyümölcsük. Zamenice u prisvojnosti – pitanje Čije? Kié? Enyém Tied Övé/Öné

Mienk Tietek Övék

Posedovanje dve ili više stvari Ako se osnova imenice završava bilo kojim samoglasnikom, nastavci za prisvojnost su: 1. –im Az én autóim. Az én repülőim. 2. –id A te autóid. A te repülőid. 3. –i Az ő autói. Az ő repülői

1. –ink A mi autóink. A mi repülőink 2. –itok, -itek A ti autóitok. A ti repülőitek 3. –ik Az ő autóik. Az ő repülőik

Ako se osnova imenice završava bilo kojim suglasnikom, prvo se pravi prisvojnost za 3. lice jednine za posedovanje jedne stvari (-a, -e, -ja, -je) i onda se dodaju gore navedeni nastavci za lica: 1. Az én házaim. Az én gyerekeim. 2. A te házaid. A te gyerekeid. 3. Az ő házai. Az ő gyerekei. Zamenice u prisvojnosti Enyéim Tieid Övéi/Önéi

15

Mieink Tieitek Övéik

1. A mi házaink. A mi gyerekeink. 2. A ti házaitok. A ti gyerekeitek. 3. Az ő házaik. Az ő gyerekeik.

III PRIDEVI – komparacija Komparativ -bb, -obb, abb, -ebb Drága – Drágább Nagy – Nagyobb Magas – Magasabb Öreg – Öregebb Superlativ Pred pridev se stave član A i prefiks leg- ,a nakon prideva nastavci za komparativ. Drága – Drágább – A legdrágább Nagy – Nagyobb – A legnagyobb Magas – Magasabb – A legmagasabb Öreg – Öregebb – A legöregebb *Izuzeci: sok - több - legtöbb kicsi / kis - kisebb -a legkisebb bátor - bátrabb -a legbátrabb jó - jobb -a legjobb kevés - kevesebb -a legkevesebb nehéz - nehezebb -a legnehezebb könnyű - könnyebb -a legkönnyebb hosszú - hosszabb -a leghosszabb lassú - lassabb -a leglassabb bő - bővebb -a legbővebb

16

IV ZAMENICE Zamenice u akuzativu -t, -at, -ot, -et Kit hívott meg Kati a bulira? engem téged / Önt őt

minket = bennünket titeket = benneteket / Önöket őket

Zamenice u dativu -nak, -nek Kinek tetszik ez a Botticelli-kép? nekem neked / Önnek neki

nekünk nektek / Önöknek nekik

Zamenice u instrumentalu -val, -vel Kivel lehet jókat beszélgetni? velem vele veletek / Önökkel

17

veled / Önnel velünk velük

Zamenice u lokativu: -ba, -be -ban, -ben Kibe szerelmes az egész Kiben lehet megbízni? osztály? belém bennem beléd / Önbe benned / Önben belé benne belénk bennünk belétek / Önökbe bennetek / Önökben beléjük bennük -ra, -re Kire lehet mindig számítani? rám rád / Önre rá ránk rátok / Önökre rájuk -hoz, -hez, -höz Kihez lehet éjfélkor becsöngetni? hozzám hozzád / Önhöz hozzá hozzánk hozzátok / Önökhöz hozzájuk

18

-n, -on, -en, -ön Kin áll jól a farmer? rajtam rajtad rajta / Önön rajtunk rajtatok / Önökön rajtuk

-nál, nél is Kinél van mindig papírzsebkendő? nálam nálad / Önnél nála nálunk nálatok / Önöknél náluk

-ból, ből Kiből lesz Nobel-díjas fizikus? belőlem belőled / Önből belőle belőlünk belőletek / Önökből belőlük -ról, -ről Kiről írt az újság? rólam rólad / Önről róla rólunk rólatok / Önökről róluk -tól, -től Kitől függ a projekt sikere? tőlem tőled / Öntől tőle tőlünk tőletek / Önöktől tőlük